A nyugati sajtóban az orosz információs hadviselésről általában úgy olvashatunk, mint egy Moszkva valódi erejét demonstráló jelenségről. Ezzel szemben a Kreml információs biztonsághoz való hozzáállása éppen ennek ellenkezőjét mutatja: a szovjet idők óta az információs hadviselést a rezsimbiztonság súlyos fenyegetéseként kezelik. Gavin Wilde és Justin Sherman, a Carnegie Endowment kutatói a külső beavatkozástól való orosz félelem információs aspektusait vizsgálták, amely elemzést két részben szemlézzük.

Nem kell a Black Lives Matter agresszív retorikájával egyetértenünk, hogy elismerjük: a december 29-én elhunyt nagy focista az élete alapján joggal lehet az ország fekete tömegeinek hőse.

A radikális MAGA-párti (Make America Great Again) képviselők viselkedése erősen gyengíti a jobboldal pozícióit az amerikai törvényhozásban. A nemrég lezárult házelnök-választás csak halvány előjele a közelgő problémáknak - figyelmeztet a National Review.

1918-ban tört ki a spanyolnátha járvány, száz évvel később pedig az emberiségnek egy újabb pandémiával kellett szembenéznie. Vajon milyen lesz a következő lehetséges világjárvány? Sikeresen fel tudjuk-e vele venni a harcot? A modernkori járványok okairól, a következő lehetséges pandémia milyenségéről, illetve annak megelőzéséről Larry Brilliant, Mark Smolinski, Liza Danzig és W. Ian Lipkin szakértők számolnak be a Foreign Affairs hasábjain.

A rózsafából készült luxuscikkek iránti kereslet fokozottan növekszik, a nyugat-afrikai erdők pedig ugyanilyen ütemben tűnnek el. A fennálló helyzetből az egyik fél minden bizonnyal profitál, a másik viszont annál kevésbé: az erdőirtás nemcsak a vadvilágra van kihatással, komoly társadalmi aspektusokkal is bír. A népszerű, ám környezetre annál ártalmasabb iparág fejlődését, annak hatásait a Foreign Policy cikke mutatja be.

Tokió igyekszik a saját kezébe venni a sorsát, miközben Biden Amerikáját leköti az ukrajnai háború. A The Diplomat és a Yorktown Institute elemzései számolnak be a japán haderő új lépéseiről, amelyek egy esetleges Tajvan elleni kínai invázió elleni felkészülés első lépései.

Az ukrajnai háború nem csak a diplomácia világát változtatta meg gyökeresen, de azt is, hogy a legfontosabb szereplők hogyan tekintenek a modern háborúra. Az orosz inváziónak még koránt sincs vége, azonban a nyugati szövetségeseknek már most gondolniuk kell az ukrajnai válságot követő időkre, megtéve a megfelelő lépéseket a haderő új kihívásokra való felkészítése felé. Arról, hogy Ukrajna miként változtatta meg a háborúról való katonai gondolkodást, valamint a jövő amerikai stratégiájáról Frank Hoffman (az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi munkatársa, a National Defense University jelenlegi kutatója) írt a War on the Rocks hasábjain.

A nyílt forrású hírszerzés már a 2022-es év előtt is ismert fogalom volt szakmai körökben, azonban a jelenség valódi népszerűségét az ukrajnai invázió hozta el. Az OSINT (open-source intelligence – nyílt forrású hírszerzés) azonban a hírszerzési terep radikális változásának tünete, amely komoly kihívást jelent a szakma klasszikus szervezetei számára. Az új tendenciákat Amy Zegart (Hoover Institution és Stanford University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A klímaváltozás önmagában is hatalmas fenyegetést jelent az emberiség számára, azonban az általa okozott hatások más kockázatokat is a felszínre hoznak. Ilyenek például azon előnyök, amelyeket az erőszakos nem állami szereplők nyernek a globális felmelegedés következtében. Az ezen aktorok jelentette veszélyekről értekezett Noah Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója.

A 2022-es év fordulatot hozott az észak-európai államok történetében, hiszen – az orosz-ukrán háború eszkalációjának hatására – két, eddig semleges állam, Svédország és Finnország kezdte meg a NATO-hoz való csatlakozás folyamatát. Ez azonban nem csak a két ország, de az egész Szövetség szempontjából új korszakot nyitott az északi szárnyat illetően. Minna Ålander (Finnish Institute of International Affairs) és William Alberque (International Institute for Strategic Studies Europe) a finn és svéd csatlakozás nyújtotta előnyöket elemezték egy lehetséges orosz támadás esetén.

Miközben Afganisztánban és Irakban az államépítés kísérletei súlyos kudarcot vallottak, a Brit Birodalom egy több száz éves, stabil rendszert tudott létrehozni a világ lakott területeinek nagy részén, s közben az Egyesült Államoknál kisebb katonai erőre támaszkodott.

Előző cikkünkben a galego kisebbség múltját és jelenét mutattuk be. Ezúttal egy másik spanyol történelmi kisebbség helyzetét vizsgáljuk meg, különös tekintettel a még múlt évszázad derekán megalakult terrorszervezetre, annak létrejöttére és feloszlására.

2006-ban Irak nyugati részén elveszni látszott a harc a muszlim radikálisok ellen, de váratlan szövetségesek jöttek az amerikaiak segítségére: az al-Kaida uralmába belefáradt muszlim sejkek.

Egyre kérdésesebb, hogy Amerika képes-e megvédeni Tajvan szigetét egy esetleges kínai invázió esetén. Azonban még aggasztóbb, hogy Kína valószínűleg nem akarja majd befejezni a háborút egy vereség után - írja a The Diplomat.

Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a jövőjüket. A tálib tantervről és az oktatási rendszer romba döntésének veszélyeiről Dr. Lauryn Oates írt a The Diplomat hasábjain, aki 2003 óta dolgozott a nők oktatását előmozdító programokon Afganisztánban.

Amikor 1914-ben kitört az első világháború, Európát bizonyos szempontból ugyanúgy meglepetésként érte, mint a 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború. A haditermelésre való teljes átállás előtt a Nyugat ugyanúgy lőszerellátási problémákkal küzdött, mint ma, az ukrajnai háború tíz hónapja után.

Míg Spanyolország katalán és baszk kisebbsége ismert volt - elsősorban függetlenedési törekvései miatt - a galego kisebbségről aránylag kevés szó esik. Ezen cikk ezt a hiányt próbálja pótolni, elsősorban a legfontosabb történelmi mérföldköveket bemutatva egészen a jelenkori politikai helyzetig.

2022-ben egyre hangosabbak lettek szerte Európában a "klímaaktivisták", akik nem csak törvényeket szegtek, hanem konkrétan vandál tetteket és más erőszakcselekményeket követtek el - írja a European Conservative szerzője, Pieter Cleppe.

Bár az Európát érintő legakutabb fenyegetés egyértelműen az orosz-ukrán háború, nem szabad elfeledkezni az iszlamista terrorizmus okozta veszélyekről sem. A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben az elmúlt években a szalafista-dzsihádizmust képviselő szervezetek új stratégiákat alakítottak ki a befolyásszerzésre, amely ezek újbóli megerősödéséhez vezethet. Isaac Kfir (International Institute for Justice and the Rule of Law és Charles Sturt University) a European Eyes on Radicalism projekt keretében elemezte az „al-Kaidaizmus” elterjedését ezen káosz-övezte régióban.

Decemberben intézetünk ismételten csúcstalálkozót szervezett, melynek középpontjában a gepolitika, a biztonság és védelem állt. A Second Danube Summit on Geopolitics, Security, and Defense rendezvényen számos kiemelkedő elemző, egykori politikus és szakember oszthatta meg gondolatait konferenciánk három fő témájában, megteremtve így is a lehetőséget az értékes eszmecserére.

1998-ban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutolsó főtitkára egy amerikai pizzérialánc oroszországi reklámjának sztárja volt. Annak, hogy valaki hét év alatt a világ egyik legnagyobb hatalmú pozíciójából reklámszínész-szerepbe került, nem csak bulvárokai vannak.

Azim F. Shariff és Ara Norenzayan a Psychological Science hasábjain jelentették meg hittel kapcsolatos tanulmányuk, melyben azt vizsgálták, vajon a vallásos emberek önzetlenebbek-e, mint ateista társaik. A kutatásról, illetve a konklúziókról a Hungarian Conservative számol be.

Az idei év számos megpróbáltatással állt elő: kezdve a COVID19 utóhatásaival, a február végén kitört orosz–ukrán háborúval, inflációval, energia- és üzemanyagár-emelkedéssel kellett és kell megbirkóznunk napi szinten. Mindezektől eltekintve a karácsony mégis az az ünnep, amely az együttléten és együtt ünneplésen kívül az ajándékozás szinonimájaként vonult be a köztudatba. Vajon idén mennyit költünk átlagosan ajándékokra? A kérdésre a választ a The Economist cikke keresi.

Az elmúlt időszakban végigkövettük Elon Musk törekvéseit és azt is, ahogyan végül megszerzi az egyik legnagyobb közösségi médiát, a Twittert. Musk ezután megpróbálta megreformálni a platformot, többek között a vezetőség leváltásával, illetve újabb funkciók beiktatásával. Nagyjából egy hónappal később, hol tart most a Twitter? Vajon sikerült Elon Musknak véghez vinnie azt, amit tervezett? Vajon az alkalmazás feletti uralma sikersztoriként vagy kudarcként vonul be a történelembe?

Nemrégiben terjedt el a világhálón a Cambridge Dictionary új definíciója, amely már a női nemet is a transgender ideológiákhoz alakítva, minden mértékű „kirekesztés” nélkül határozza meg.

Miközben sokan az unipoláris világrend alkonyát vizionálják, az Amerikai Egyesült Államok riválisainak számos gyengítő tényezővel kellett szembenézniük az elmúlt hónapokban. Mind Kína, mind Irán, de főképp Oroszország olyan krízishelyzetben van, amelyet minimum hónapok, de inkább évek óta nem látott a nemzetközi közösség. Ez az egybeesés a puszta véletlen műve lehet vagy az amerikai hírszerzés összehangolt munkájának köszönhető? A helyzetet Douglas London, a CIA korábbi műveleti tisztje, valamint a Georgetown University jelenlegi professzora elemezte a Foreign Policy hasábjain.

2022. december 7-én a német hatóságok 25 embert tartóztattak le, akik vélhetően a német kormány megbuktatását tervezték. A nyilvánosságra került információk szerint az őrizetbe vett személyek a Reichsbürger szélsőjobboldali csoporthoz tartoztak, amely már 2016-ban felhívta magára a szövetségi elhárítás figyelmét, miután az egyik tag rendőrökre nyitott tüzet, amely támadásban hárman megsérültek, egy ember pedig meghalt. A következőkben a tervezett támadás által megvilágított trendeket vizsgáljuk a szélsőjobboldali extrémizmus viszonylatában.

Szaúd-Arábia a Biden-elnökséggel ellenséges lépéseit most egy Hszi Csin-Pinggel tartott találkozóval tetézte meg - írja a The Diplomat.

Egy korábbi cikkünkben említést tettünk az amerikai migrációs folyamatokról, amelyek nagy nyomást helyeznek az USA és Mexikó között húzódó határszakaszra. A helyzet nem javult sőt, az illegális bevándorlók száma fokozatosan növekedett, illetve növekedni is fog az elkövetkezendő időszakban. Az okokról a National Review és a BBC cikkei számolnak be.

2022-ben megugrott a La Manche-csatornán átkelni próbáló illegális bevándorlók száma. A bevándorlási hullám legfőbb oka: a saját jövedelmüket növelni próbáló albán embercsempészek - írja a Royal United Services Institute.