Több mint 50 000 résztvevője volt idén Spanyolországban a Sí a la Vida (Igen az életre) https://sialavida.org/ menetnek, mely elsősorban az élet védelme mellett szállt síkra, tömegessége pedig azt sugallja, a téma releváns és számít a társadalomnak.

A fegyverszállítmányok leállítása nem oroszpártiságot jelent, a békére való törekvés pedig mindenkinek követendő példa kellene, hogy legyen. Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója nemrégiben reális elképzeléseket vázolt a háborúval kapcsolatban.

A 21. század közel-keleti konfliktusai – köztük az iraki háború és a 2011. március 15-e óta tartó szíriai polgárháború – számos civil áldozattal és brutalitással jártak. Ez hasonlóan igaz a két ország északi területén működő Iszlám Állam (Daesh) által elkövetett bűncselekményekre, amelyek különösen érintették a jezidita közösségeket. Az elmúlt néhány hónapban számos per indult egyes ISIS-tagok ügyében a jazidi nők ellen elkövetett tetteikért, azonban ezek csupán korlátozott felelősségrevonási lehetőséget jelentenek. A következőkben nemzetközi források alapján szemlézzük a jezidita közösségek helyzetét.

Február végén rendkívül tragikus baleset rázta meg Görögországot, melynek következtében szinte az egész ország egyként mozdult meg és tüntetett a jelenlegi kormány ellen. Kevesebb, mint egy hónap múlva választásokat szerveznek, annak kimenetelét pedig a helyzet kezelése, illetve a károk helyreállítása döntheti el.

Az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a pilóta nélküli, távirányított repülőeszközök számtalan téren változtatják meg a háború menetét. Egy nagyon fontos folyamat az ellenség védelmi rendszereinek fizikai és gazdasági túlterhelése. A küzdelem azonban nem egyoldalú, és északkeleti szomszédunk az ellenszereknek is tesztpályája lesz majd.

Mint arról korábban is írtunk, Oroszország és Ukrajna egyaránt nagy számban használ drónokat felderítésre és megfigyelésre a harctér fölött. Az oroszok a Lancet, az ukránok az amerikai Switchblade „öngyilkos drónokat” is használják, egyelőre az oroszok számra több a siker. Az oroszok ezen kívül sajátos cirkálórakétaként is használják Irán Shahed-2 drónjait. A kis megfigyelő drónok a hatékonyságot is javítják, hiszen nehéz felfedezni és eltalálni őket. Azonban így is rengeteg vész el belőlük,

gyakorlatilag olyan fogyóeszközök a drónok, mint a lőszer (nyilván sokkal kisebb mennyiségben).

A Shahed-2 drónok egyértelműen azzal tűnnek ki, hogy rengeteg van belőlük, így alkalmasak az ukrán légvédelem túlterhelésére. Mindkettőnek megvan az a hatása, hogy egyszerűen és kezelőik számára veszélytelenül alkalmazhatóak, és alapvetően olcsók. A kis drónoknál ez nem is túlságosan kérdés – egészen egyszerűen kicsi, kereskedelmi forgalomban is egyszerűen kapható eszközökről van szó. Az iráni Shahed-2 dizájnja pedig nagyon egyszerű, olcsó anyagokból van megépítve, és a motorja is egy teljesen közönséges, kereskedelmi forgalomban kapható belső égésű motor.

Ezzel szemben a tőlük való védelmet biztosító fegyverek meglehetősen komplexek lehetnek. Az ukrán és az orosz haderőnél (na és persze a fejlett világban mindenhol) a csapat- és a stratégiai légvédelem is nagyobb radarberendezésekkel és légvédelmi rakétakilövők rendszerével dolgozik. Nem is kérdés, hogy a kisebb drónok ellen nem megfelelőek a rakéták. A Shahed-2 kategóriája ellen ugyan működnek, de itt egy hosszabb távú probléma merül fel – a gazdasági kimerülés.

Ha egy ellenfél képes egy adott összegből adott mennyiségű drónt bevetni, ellenfele ugyanabból az összegből jóval kevesebb rakétát lesz képes ellene állítani.

Egy mennyiségnyi olcsó drón ellen jóval drágábban kell hasonló mennyiség elhárítására képes rakétákat és elhárító berendezéseket vásárolni.

Persze a megoldás keresése folyamatos. Olyan egyszerű megoldások is akadnak – amelyek később tetszőlegesen hasznosíthatóak – mint a légvédelmi géppuskaállások telepítése objektumvédelemre, vagy kisebb (Lancet, Switchblade) drónoknál fémhálók kifeszítése a megvédendő eszközök fölött.

#Ukraine: A failed Lancet strike on a Ukrainian 2S1 Goździk (donated by Poland) near Avdiivka, #Donetsk Oblast. The loitering munition apparently hit the makeshift metal net cover which led to early detonation. pic.twitter.com/cUIPRjjCO9

— �� Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 15, 2023

Az amerikaiak – mint a csúcstechnológia szerelmesei – máris a legmagasabb technológiákban gondolkoznak.

A L3Harris cég januárban kapott megrendelést a Pentagontól, hogy Ukrajnába szállítsa VAMPIRE nevű (a nagybetűs írásmód abból következik, hogy ez egy nagyon komplex leírásból alkotott betűszó, nem vérszívót jelöl angol nyelven) rendszerét, amely szintén egy kisebb lőtávolságokra alkalmas, de – ahogy a cég külön hangsúlyozza – nagyon olcsó és egyszerű, de mégis precíziós rendszer. Az egész berendezés egy pick-up terepjáróra szerelhető, infravörös rendszer segítségével méri be a célját és lézervezérlésű rakétákkal pusztítja el. A nagyobb pusztítás érdekében a rakéta – aminek megint csak olcsóságát hangsúlyozzák – nem telitalálatot keres, hanem a célpont közelében robban fel, egész felhőt alkotva repeszekből.

Ha be is bizonyosodik a VAMPIRE alkalmazhatósága, az újabb kérdés, hogy mennyire válhat ez a rendszer alapjává nagy tömegben gyártott, megfizethető drónelhárító rendszereknek. Minthogy a probléma gyakran egészen egyszerűen az, hogy a drónok olcsóbban gyárthatóak, mint az őket elhárító eszközök, fontos, hogy a VAMPIRE megtörje ezt az egyenletet. A következő hónapokban nagyon fontos figyelni ennek és hasonló rendszereknek ukrajnai sorsát, hogy új részleteket ismerhessünk meg a jövő haditechnikai fejlesztéseinek irányaiból.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ukrajna 2022-2023 telén átélte a történelem első, kifejezetten az országos elektromos hálózat ellen végrehajtott, koncentrált légicsapássorozatát. Ennek a jelenségnek komoly tanulságai vannak arra nézve, hogy hogyan nézhet ki a jövő háborúja, és hogy mi minden lehet döntő egy ilyen konfliktusban.

Joe Biden amerikai elnök, Rishi Sunak brit és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök bejelentették, hogy milyen rendszerben szerez be Ausztrália új, atommeghajtású tengeralattjárókat. Egy új fegyverkezési verseny kezdeti lépéseinek vagyunk tanúi.

A nyugati erők kivonulása, valamint a Talibán hatalomra kerülése óta Afganisztán a világ egyik legvisszamaradottabb helye lett emberi jogi szempontból. A tálib vezetést de jure nem ismeri el egyik ország sem a politikai hatalom legitim birtokosaként, azonban számos regionális és globális hatalom folytat vele korlátozott diplomáciai kapcsolatokat, ideértve például Oroszországot és Pakisztánt. Hasonló attitűdöt mutat Afganisztán felé a Kínai Népköztársaság is, annak ellenére, hogy érdekeltségeit számos attrocitás érte az utóbbi időszakban. A kínai politika érdekeit a „birodalmak temetőjének”¹ is nevezett országban Shannon Tiezi, a Diplomat magazin főszerkesztője értékelte legutóbbi írásában.

Az amerikai bevándorláshelyzettel már több ízben foglalkoztunk. Jelenlegi cikkünk témája szintén ez, azonban ezúttal kettős szemle, véleménycikk-ütköztetés következik két írás, a The New York Timesban és a The American Conservative-ben megjelent cikkek segítségével, ami rámutat arra, hogy egyes szerkesztőségek hogyan próbálják a közvéleményt az „open-border policy” mellé állítani.

2023 első két hónapja során a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak Korea három ballisztikus rakéták alkalmazását szimuláló tesztet hajtott végre. A Kim család által vezetett kommunista diktatúra fennállása óta folyamatosan szemben áll az Egyesült Államokkal, atomhatalomként állandó fenyegetést jelentve. A 2023. március 9-i újabb rakétateszt apropóján Richard Weitz, a Hudson Institute kutatója elemezte a nukleáris fegyverek szerepét Észak-Korea esetében, valamint az Egyesült Államok védekezési lehetőségeit a National Interest hasábjain. 

Az ukrajnai háború során a légvédelem, valamint az azt lehetővé tevő képességek, így például a közvetlenül alkalmazható információkat biztosító hírszerzés, szignfikáns szerepet játszottak az ukrán ellenállásban, valamint Moszkva a vártnál rosszabb teljesítményében is. A légi hadszíntér történései azonban nem csupán a jelenlegi háborúban, de egy hipotetikus Oroszország-NATO konfliktusban is döntő jelentőségűek lehetnek. John Christianson, a Center for Strategic and International Studies szakértője, valamint Matthew Hanson, a NATO Összhaderőnemi Légierő Tudásközpontjának parancsnoka a CSIS oldalán elemezték az orosz-NATO összecsapás lehetséges szcenárióit.

Számos kormány aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kínai üzemeltetésű közösségi média nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Mindezidáig ismeretlen helyzettel szembesült Kanada: több ezren rohamozták meg szárazföldi határátkelőjét, akik az USA-ból érkezve, attól északabbra próbálnának szerencsét. A növekvő nyomás ellen többen is – közéletből és a civil társadalomból egyaránt – felemelték hangjukat, illetve tiltakoztak a további befogadások ellen. A helyzetet a New York Times cikke foglalja össze.

A Kínai Népköztársaság 7,2%-kal növeli katonai költségvetését - jelentette be március elején a kínai parlament. Az új fegyverkezési verseny felgyorsulását jelzi ez a döntés, de Edward Luttak katonai szakértő UnHerd-en megjelent cikke szerint sem Amerika, sem Kína nem kész egy igazi fegyverkezési versenyre.

Mit gondol Putyin? Mi befolyásolja? Nyugaton ma sokat vitatkoznak erről. Putyin gondolkodásának megértéséhez pedig egyedülállóan fontos megismerni Alexander Dugin elképzeléseit – kezdte Dr. Brittany Pheiffer-Noble március 7-én, a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute szervezésében megtartott előadását. A Columbia University korábbi kutatója, az orosz szellemtörténet és kultúra szakértője Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet igazgatójával együtt beszélt Oroszország meghatározó politikai ideológiáiról, kulcsszerepben Alexander Dugin filozófussal.

Reklámkampány vagy tényleges elkötelezettség a nemzet és a haza mellett? Kik azok, akik ténylegesen profitálnak a hadsereghez való csatlakozásból? A celebritások és haderőben kifejtett szerepüket a Foreign Policy cikke mutatja be.

A 2022-es orosz invázió során eleinte a nyugati szakértők többsége azt gondolta, hogy Moszkva villámháborús terve könnyedén működni fog Ukrajnában, és az ukrán nép néhány héten belül megadja magát az agresszor akaratának. Ennek ellenére, egy évvel később, a kelet-európai ország továbbra is a szuverenitásáért küzd, kisebb-nagyobb sikereket elérve a keleti területekre visszaszorított megszállók ellen. Ez az ellenállóképesség részben az orosz haderő hibáinak köszönhető, azonban nem hagyható figyelmen kívül az ukrán civil társadalom ereje sem. Ez a képesség nem csupán a háború közben jelentős, de a harcok intenzitásának csökkenése után is létfontosságú marad, például Kijev uniós csatlakozásának esetében. A civil társadalom nyújtotta lehetőségeket Marija Golubeva, korábbi lett belügyminiszter, jelenleg a berlini Robert Borsch Stiftung munkatársa elemezte a CEPA Europe’s Edge című online folyóiratában.

A nemzetközi jogban a világűr a res communis omnium usus kategóriájába, azaz a mindenki által használható területek közé tartozik, ezzel szemben az elmúlt évtizedekben - az űrtevékenység költségei és kockázatai miatt – csupán néhány nagyhatalom volt képes a földön kívüli világ felfedezésére. Ez a tendencia azonban felborulni látszik, hiszen az elmúlt években számos magánvállalat és regionális hatalom jutott hozzá olyan technológiákhoz, amelyek által a világűr erőforrásainak felhasználása demokratikusabbá válhat. Sophie Goguichvili (Wilson Center) a Wilson Quarterly hasábjain elemezte az űrtevékenység új trendjeit, valamint az ezek hozta kilátásokat.

David Martin Jones, intézetünk kutatási igazgatójának Quadrant Magazine-ben megjelent írását szemlézzük.

Az ukrajnai invázió következményeként az Oroszországi Föderáció meglehetősen izolált helyzetbe került tekintve, hogy a nemzetközi közösség – néhány kivétellel, mint például Észak-Korea – elítélte Moszkva agresszióját. Mivel a nyugati világ gyakorlatilag bezárult befolyásszerzés szempontjából, ezért a Kreml kénytelen eddig kevésbé preferált lehetőségeket megragadni: ilyen területet jelent például Afrika. Moszkva befolyásszerzési próbálkozásait a kontinensen, illetve konkrétan a Száhel-övezetben, Vadim Zaytsev (Carnegie Politika) cikke, valamint Paul Stronski (Carnegie Endowment) írása alapján elemezzük.

Az összeomlás szélén álló dél-amerikai ország folyamatos gazdasági és társadalmi kihívásokkal néz szembe. A hirtelen megugrott megélhetési költségek és a több, mint 50%-os infláció ellen ezrek tüntettek, eredménytelenül. A gazdasági helyzet fellendítésére az IMF többszöri alkalommal biztosított kölcsönöket Suriname-nak, melyeket évek múltán sem sikerült visszafizetnie. A latin-amerikai ország helyzetéről, illetve lehetséges jövőképéről Catherine Osborn számol be a Foreign Policy hasábjain.

Az elmúlt év eseményei - ideértve például az orosz-ukrán háborút, vagy az amerikai-kínai gazdasági hadviselés következményeit - megmutatták, hogy a technológiai fejlődés nem csupán az emberiség fejlődésének velejárója, de a nagyhatalmi versengés meghatározó tényezője is. A mesterséges intelligencia, a drónok, vagy éppen a szintetikus biológia innovációi új korszakot hozhatnak a geopolitikai viszonyokba. A felgyorsuló technológiai újítások hatásairól Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kicsivel több, mint egy éve robbant ki a háború Ukrajnában, mely alapjaiban változtatta meg régiónk biztonsági helyzetét, a mai napig súlyos terheket róva az európai gazdaságra. Az évforduló kapcsán Benkő Tibor, korábbi honvédelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő voltak a Batthyány Lajos Alapítvány vendégei, akik Pócza István szakmai programvezetővel tekintettek vissza az elmúlt hónapok eseményeire, valamint beszéltek a lehetséges jövőképekről.

2023. február 28-án tartották a Danube Institute-ban az intézmény kutatói által írt „Antiszemitizmus Magyarországon: hiedelmek és valóság” című kötet bemutatóját. A mű számos zsidó civil szervezet, vallási közösség vezetőjével készített mélyinterjúk segítségével mutatja be a kortárs antiszemitizmus valóságát, és a magyar zsidóság életét.

Az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosított számos kisebb, az EU keleti szárnyához tartozó állam számára, hogy növelje befolyását az államszövetségen belül - írja a The Economist.

Moldovában pengeélen táncolnak az események. Çhisinaŭ jelenleg hatalmon lévő, nyugatbarát politikai elitje orosz beavatkozástól tart, hiszen az ország kitettsége Moszkva felé az utóbbi évben egyre nagyobb jelentőségűvé vált. Előző cikkünkben áttekintettük a Románia, Ukrajna, és közvetetten Oroszország közé szorított állam történelmét, különös figyelmet fordítva a transznyisztriai befagyott konfliktus körülményeinek alakulására, valamint elemeztük Çhisinaŭ gazdasági függőségének implikációit is. A következőkben górcső alá vesszük, hogyan vált a puszta gazdasági dependencia az ország szuverenitását veszélyeztető tényezővé, és hogy milyen események határozták meg Moldova politikáját a közelmúltban.

Nemrég fogadták el azt a törvényt, amely már 12 éves kortól lehetővé teszi a gyermekeknek azt, hogy nemváltó műtéten essenek át. Míg a radikális baloldali pártok ezt győzelemként élik meg, a konzervatívok a gyermekek védelmére kelnek.

Február 13-án Maia Sandu, Moldova nyugati orientációjú elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Moszkva puccsot tervez Moldova frissen felállt kormánya ellen. Tekintve, hogy a Moldovai Köztársaság közvetlen határral rendelkezik Ukrajna és a NATO-tag Románia irányába, valamint a nemzetközileg el nem ismert, orosz szeparatista „Dnyeszter Menti Köztársaság” felé is, Chișinău már a háború előtt is regionális hatalmak szorításában volt, amit tovább fokozott az orosz invázió okozta veszély. A moldovai eseményeket a továbbiakban magyar és nemzetközi források alapján helyezzük kontextusba, két részben.

Giorgia Meloni olasz kormányfő hivatalos látogatása egybeesett a háború kitörésének évfordulójával, valamint – részben – Biden és Putyin beszédeivel is. Meloni Ukrajna elkötelezett támogatójaként további segítségnyújtásról biztosította Zelenszkijt – igaz, csak egy bizonyos fokig.

Gendersemleges főhősök, politikailag korrekt bekezdések, régi klasszikusok új átiratai a progresszitivás jegyében – így estek áldozatául a gyermekkönyvek az új ideológiának.