Az összeomlás szélén álló dél-amerikai ország folyamatos gazdasági és társadalmi kihívásokkal néz szembe. A hirtelen megugrott megélhetési költségek és a több, mint 50%-os infláció ellen ezrek tüntettek, eredménytelenül. A gazdasági helyzet fellendítésére az IMF többszöri alkalommal biztosított kölcsönöket Suriname-nak, melyeket évek múltán sem sikerült visszafizetnie. A latin-amerikai ország helyzetéről, illetve lehetséges jövőképéről Catherine Osborn számol be a Foreign Policy hasábjain.

A mintegy 600 000 fős dél-amerikai ország igen csekély figyelmet érdemelt ki mindeddig a világsajtóban. Sőt, az USA sem fordított különösebb figyelmet Suriname-ra, egészen ez év február 17-ig, amikor kormányellenes tüntetés rázta meg a fővárost, Paramaribot, melynek fő üzenete az életkörülmények javítása, illetve az üzemanyag-, az energia- és az alapvető élelmiszerárak csökkentése volt. A zavargásokat az amerikai nagykövetség, illetve a teljes Karib-tengeri Közösség is elítélte mondván, hogy az erőszakos tett nem más, mint „a demokrácia elleni elfogadhatatlan vétség.”

Suriname helyzete egyébként a közelmúltban is elég súlyos volt, a mostani magas megélhetési költségek pedig tovább rontanak rajta. Az ország gazdasága is komoly kihívás elé néz, ami elsősorban a hitelvisszafizetésben nyilvánul meg: még 2020-ban, a pandémia kezdetén a Valutaalap nagymennyiségű kölcsönt adott az országnak, melyet harmadszori próbálkozásra sem sikerült visszafizetnie. Nemrégiben pedig életbe lépett az a megállapodás is, amely alapján már nem élnek az üzemanyagra és energiára kiszabott árkedvezmények, így a korábbi holland gyarmat lakossága folyamatos anyagi megpróbáltatás előtt áll.

2021-ben hozták tető alá azt az IMF-fel kötött egyezséget, amely Suriname gazdasági helyzetét volt hivatott fellendíteni. Ilyen esetekben a Valutaalap az adósságot visszafizető országoktól „visszafizetési tervet” kér, melyben az adós részletezi a törlesztés ütemét, illetve a tervhez mérten bocsátja rendelkezésére a pénzbeli forrásokat. 2020-ban a legtöbb adósság főleg a magán kötvénytulajdonosok, kereskedelmi bankok, valamint a kínai vonatkozású kölcsönzők kezeiben akkumulálódott.

Az IMF-fel kötött egyezmény értelmében a kormánynak újra kellett volna strukturálnia a kölcsönöket, azonban az erről szóló tervek még két év távlatában is félkészek.

Egyedül a Párizs Klub tagjai (a többi között ide tartozik Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Svájc és az Egyesült Államok is) biztosítottak kölcsönt Suriname-nak tavaly júniusban. India ezt a folyamatot egészen ezév januárjáig elhalasztotta, sőt még Kínával sem sikerült egyelőre megegyezni. Az egyezmények hiányának, illetve a bizonytalanságnak az eredménye végül az lett, hogy

az IMF 2022 márciusától kezdve abbahagyta az országnak szánt kölcsönök fizetését.

Suriname kritikus helyzete a legutóbbi G20 csúcstalálkozón is felmerült, sőt, további tárgyalások következnek nemcsak az IMF-fel, hanem a Világbankkal is idén tavasszal, Washingtonban. Szakértők szerint az országnak hosszú utat kell még bejárnia a gazdasági stabilitás eléréséhez, a legelső lépések azonban egy önálló, kizárólag külföldi adóssággal foglalkozó hivatal meghozatalában rejlenek, melynek révén az átláthatóságot is jóval könnyebben lehetne elérni.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon