Számos kormány aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kínai üzemeltetésű közösségi média nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Nemrégiben nemcsak amerikai, hanem európai döntéshozók sokasága is fontolóra vette a kínai ByteDance által üzemeltetett videómegosztó betiltását, elsősorban annak adatkezelése, illetve lehetséges nemzetbiztonsági kockázatai miatt – adta hírül a The New York Times. 

A lépést már a többi között a Fehér Ház is meghozta, harminc napot adva minden szövetségi hivatalnak arra, hogy törölje az alkalmazást a kormányzati eszközökről. Sőt, még olyan bizottsági javaslat is felröppent március közepén, amely lehetővé tenné Joe Biden jelenlegi elnöknek a TikTok teljes országra kiterjedő likvidálását –

ez a döntés, amely még ugyan nem született meg, több mint 100 millió aktív felhasználót érintene.

Amerikán kívül Kanada és számos európai ország – a többi között Belgium és Dánia is hasonlóképpen cselekedett, az Egyesült Királyság pedig fontolgatja a betiltást. Mindezeken felül az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament is a TikTok korlátozása mellett döntött.

Egyébként az alkalmazás „szankcionálása” korántsem újkeletű, hiszen India már 2020-ben beszüntette a platformot – 59 másik kínai üzemeltetésű applikációval együtt – hivatkozva a felhasználók adatvédelmét ért sérelmekre. Az ország döntése a ByteDance-nek is hatalmas veszteségeket okozott, hiszen elveszítette egyik legnagyobb piacát.

UK Government Considers Banning TikTok on Government Devices over Spy Fears.

"Ministers are planning to ban TikTok from Government devices after the intelligence services raised fears"

(via Dailymail) pic.twitter.com/GbVQ6y3lEj

— DramaAlert (@DramaAlert) March 12, 2023

Az alkalmazás tiltása mellett több érv is szólt az ezt meglépő kormányok szerint: ilyen volt a többi között a felhasználók személyes- és helyadataival való visszaélés, a begyűjtött információk nagy többsége pedig a kínai kormány birtokába került. A TikTok tagadta a vádakat.

Amerika egyes államai már novembertől kezdve fokozatosan törölték az alkalmazást nemcsak kormányzati eszközökről, valamint számos felsőoktatási intézmény – a Texasi Egyetem, Austin, az Auburn Egyetem és a Boise Állami Egyetem is – gátolta annak elérését az egyetemi hálózatokról. Az amerikai hadsereg, a tengerészgyalogság, a partiőrség illetve a légierő pedig több mint három éve nem használja a TikTokot szolgálati eszközökről. Ami a magáneszközöket – például saját telefonokat – illeti, a korlátozás azokra nem érvényes, így mindezidáig mindenki szabadon tiktokozhatott azok igénybevételével.

Caitlin Chin, a Center for Strategic and International Studies kutatója szerint a TikTok országszintű tiltása nehezen lehetne kivitelezhető, hiszen ezáltal sérülne a szólásszabadság, illetve a szabad véleménynyilvánítás. Másrészről pedig manapság már a közélet is aktívan jelen van az online térben, így nemcsak magánszemélyek, hanem politikusok, illetve olyan nagy hírlapok, mint például a New York Times vagy a The Washington Post, is törlésre kerülnének.

A tiltás mechanizmusa azonban Chin szerint még a mai napig ismeretlen, különösen akkor, ha magáneszközöket érint. A kutató szerint ez elsősorban abban nyilvánulna meg, hogy a TikTok nem tudna hirdetéseket megjelentetni, frissíteni a rendszerét – egy bizonyos idő elteltével pedig gyakorlatilag használhatatlanná válna. Justin Cappos, a New York Egyetem Tandon School of Engineering oktatója szerint

az is lehetséges, hogy az Apple és más vállalatok, amelyek az alkalmazásokat árusító boltokat üzemeltetik, eltávolítják kínálatukból azon appokat, amelyek már nincsenek használatban, vagy olyan tartalmakat közölnek, amelyek nem felelnek meg bizonyos irányelveknek. Ugyanakkor pedig, módjukban áll az is, hogy a már letöltött alkalmazásokat töröljék az eszközökről, azonban ez nagyon ritka esetnek minősül.

A TikTokot érő kritikák elsődleges forrása az, hogy az alkalmazás kínai kézben van. A vele szemben megfogalmazott jelentősebb aggályok egyike az, hogy az alkalmazáson tárolt információ kezelése korántsem volt megfelelő, ezáltal pedig több milliárd felhasználó személyi adatai sérülhettek vagy kerülhettek nyilvánosságra.

A TikTok a betiltása körüli vitát „politikai színháznak” nevezte, valamint éles kritikát fogalmazott meg cenzúrázásával szemben. Ugyanakkor pedig a konszenzus lehetősége is adott a két fél között, a TikTok amerikai részről történő felvásárlásával. Azonban erre igen csekély esély van, hiszen már 2020-ban történtek hasonló próbálkozások, amelyek mind meghiúsultak.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon