2023. március 06. 07:00 - Danube Institute

Az „innovációs erő” a nagyhatalmiság új jelszava

Az elmúlt év eseményei - ideértve például az orosz-ukrán háborút, vagy az amerikai-kínai gazdasági hadviselés következményeit - megmutatták, hogy a technológiai fejlődés nem csupán az emberiség fejlődésének velejárója, de a nagyhatalmi versengés meghatározó tényezője is. A mesterséges intelligencia, a drónok, vagy éppen a szintetikus biológia innovációi új korszakot hozhatnak a geopolitikai viszonyokba. A felgyorsuló technológiai újítások hatásairól Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

shutterstock_1820093804.jpg

Amikor Oroszország egy évvel ezelőtt támadást indított Ukrajna területi integritása ellen, a legtöbb elemző - többek között az amerikai hírszerzés szakértői is - maximum egy-két hetet jósoltak az ukrán ellenállásnak, tekintve, hogy Oroszország behozhatatlan fölénnyel rendelkezett mind élőerő, mind haditechnika szempontjából. Ennek ellenére – az orosz haderő hibái, az ukrán nép ellenállóképessége, valamint a nyugati támogatások mellett – Kijev a technológiai innovációk következtében volt képes feltartóztatni az orosz offenzívát. Az ukránok az innovációs erő minden elemét képesek voltak magas szinten művelni: új drónokat fejlesztettek, ezeket sikeresen használták, illetve könnyen adaptálódtak az olyan technológiák adta lehetőségekhez, mint például a Starlink.

Az innovációs erő három eleme azonban nem csupán az ukrán hadviselést határozza meg, hanem a felemelkedő Kína és a szuperhatalom Egyesült Államok rivalizációját is.

A technológiai újítások, valamint a geopolitikai fölény kapcsolata évszázadokra nyúlik vissza, azonban a fejlesztések mostani sebessége példa nélküli. Ezt igazolja a mesterséges intelligencia (AI) növekvő szerepe.

Az AI egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy generatív. Ez azt jelenti, hogy mesterséges intelligencia képes az adott parancson túl is folytatni a tevékenységét, ami az AI korát jelentősen megkülönbözteti az eddigi fejlődési korszakoktól. A tudományok szempontjából ez alapvetően változtatja meg a kutatás és fejlesztés természetét, de főképp a tempóját.

A mesterséges intelligencia következő szintjét az AGI (Artificial General Intelligence) jelentheti, amely bármely emberi gondolkodást igénylő feladatot képes megoldani. Bár ennek létrehozása a jövő kérdése,

Schmidt szerint az AGI-t elsőként kifejlesztő hatalom olyan előnyt tudhat majd magának, mint a ’40-es évek Amerikája az atomtöltet megalkotása után.

Ahogy korábban is írtunk róla, több haderőnemben is a drónok jelentik a katonai sikerek jelenét és jövőjét. Ezek az eszközök kicsik, viszonylag olcsók, sokrétűen alkalmazhatók, és nem utolsó sorban csökkentik a katonák harctéren való sebezhetőségét.

A technológiai előny azonban nem csak a hadszíntéren nyilvánul meg, de a gazdaság terén is. Eredményezhet például befolyásolási képességet, ami jól megfigyelhető Kína és az afrikai országok viszonylatában. Szolgálhat elrettentés eszközeként is: Peking tökéletesen tisztában van egy esetleges Tajvan elleni invázió következményeivel, hiszen mikrochipjeinek nagy részét a szigetországból szerzi be. Végül az innovációs előny akár globális törvényalkotóvá is tehet egy államot, elég belegondolni az USA befolyására az internet kezdeti szabályozásakor.

Az innovációs erő három alappillérének fejlesztése folyamatos versenyre készteti a két élenjáró felet. A félvezetőket tekintve Kína 2030-ra meg akarja előzni az Egyesült Államokat, azonban utóbbi igyekszik mindent megtenni ennek megakadályozására. A Biden-kormányzat például a CHIPS Act keretében próbálja korlátozni, hogy versenytársa megszerezze az amerikai technológiákat.

Ez azonban nem csupán a két ország, hanem két fejlesztési modell versenye.

Kínában az állami irányítás leginkább a belső versenyt támogatja, illetve jutalmazza annak győztesét, miközben ötvözi a kereskedelmi siker és az állami megfigyelés igényének érdekeit. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az innovációs erő mindhárom láncszeme a piac kegyeire van bízva. Schmidt szerint ez hosszútávon nem kifizetődő, mert szükséges az állam pénzügyi hozzájárulása az innovációhoz, még ha az ebbe való befektetés kockázatos is.

Összefoglalva tehát a következő évtizedeket az innovációs erő, illetve annak három láncszeme, a fejlesztés, a felhasználás, és az adaptáció fogják meghatározni. Bár az Egyesült Államok egyelőre előnyt élvez a technológiai forradalom hadszínterén, Kína folyamatosan az USA utolérésére törekszik. Az, hogy a jövőben kié lesz az innovációs előny, nem csak önmagában nagy jelentőségű, de eldöntheti a geopolitikai dominancia kérdését is.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása