A republikánusok teret nyertek ugyan a félidős választásokon, és végül megszerezték a Képviselőházat, de a Biden-elnökség nem szenvedett halálos csapást. Hogyan fogja befolyásolni ez az elnökség külpolitikájának második két évét? A Carnegie Endowment for International Peace kutatói válaszoltak a kérdésre.

Olaf Scholz német kancellár február 27-i beszédében fontos kijelentést tett: szerinte „Putyin háborúja fordulópont – és annak kell lennie a német külpolitikában is”. Ez jelentette a Zeitenwendét, a változó idők külpolitikáját, hiszen Berlinnek a háború kitörésével nem csupán saját európai szerepét kellett újragondolnia, hanem a globális gazdasági kapcsolatait (különösen Oroszországgal), valamint saját ráutaltságát az orosz energiára. Ez a lendület azonban a Scholz-Hszi találkozóval megtörni látszik, amiről Sophia Besch (Carnegie Endowment) és Liana Fix (Council on Foreign Relations) írtak a War On The Rocks oldalán.

Az utóbbi időszakban tüntetéshullám rázta meg Kínát a még korábban beiktatott „zero-covid” intézkedések ellen. Vajon meddig fajulnak a demonstrációk? Mi lesz Peking válasza? A The Economist és a Politico cikkeiből mindez kiderül.

Már régóta köztudott, hogy a kibertér, valamint az internet világa nem csupán a mindennapjainkat befolyásolja, de az államközi kapcsolatokat is: olyannyira, hogy előbbi önálló hadszíntérré vált. Ezzel párhuzamosan azonban a digitális környezetben sokkal nehezebb normákat alkotni, mint más területeken. Joseph S. Nye, Jr., a Harvard Kennedy School korábbi dékánja a kibertér norma alapú rendjének kialakulási lehetőségeit elemezte.

Egykoron a nyugati félteke egyik leggazdagabb gyarmata, mára már egy kolerajárvánnyal, bűnözéssel, élelem- és üzemanyaghiánnyal küzdő ország – ez Haiti. „Nem tudsz senkihez sem fordulni” – hangzott el kétségbeesetten az egyik lakostól. A rend helyreállítását amerikai segítséggel – békefenntartókkal – próbálták évtizedeken keresztül elérni, sikertelenül. Vajon mennyire békefenntartás az amerikai jelenlét? Doug Bandow próbálja megválaszolni a kérdést cikkében.

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The Diplomat hasábjain értékelték néhány fontos ázsiai ország állapotát.

Előző cikkünkben a már nyár óta tartó koszovói-szerb nézeteltérés szövevényes előzményeit vizsgáltuk. Időközben a két fél tárgyalóasztalhoz ült, azonban az egyezkedés közel sem tekinthető sikeresnek. Ezúttal a tárgyalások előzményei, valamint a szerb és koszovói sajtó szemléje következik.

A csapatai visszaszorulnak a harcmezőn, de az orosz vezető továbbra sem mondott le az ellenfél küzdeni akarásának megtöréséről. A cél: a közelgő télen áram és fűtés nélkül hagyni az ukránokat. Tom Cooper Ausztriában élő elemző írásaiból rekonstruálható az orosz támadássorozat lefolyása, s a jövőre nézve következtetések is levonhatók.

November 13-án vasárnap robbanás történt Isztambul egyik legnépszerűbb sétálóutcáján – a legtöbb áldozatot követelő az elmúlt öt évben. A történtekről a The American Conservative cikke számol be.

Eddig tartott a Le Pen-korszak: a pártalapító család tagjai helyett egy új politikus, Jordan Bardella vette át a Nemzeti Frontból lett Nemzeti Tömörülés vezetését.

Hivatalos adatok szerint két évvel ezelőtt csupán 2000 fő érkezett a szigetországba, mára azonban ez a szám meghúszszorozódott: ez évben közel 40000 migráns kelt át a La Manche csatornán, túlnyomó többségben Albániából. Jogosan merül fel a kérdés: miért csak albánok, és hova tűntek más nemzetiségek? Vajon képes lesz az újonnan megválasztott kormányfő orvosolni a helyzetet?

Jugoszlávia felbomlását követően négy éven keresztül háború folyt az egykori tagköztársaságok között, amelyet 1999-ben a NATO bombázása követett. A térség azóta igyekezett gazdaságát helyrehozni, sebeit összevarrni. Nemrégiben viszont ismét etnikai konfliktusoktól lett hangos a helyi és a külföldi sajtó egyaránt. Vajon a nézeteltéréseknek sikerül véget vetni diplomáciai eszközökkel, vagy a történelem megismétli önmagát?

November 11-én az orosz hadsereg feladta a Dnyeper jobb partján elhelyezkedő állásait Herszon tartományban, és visszavonult a folyó túlpartjára. Ezzel új hadszíntér nyílt meg az ukrán-orosz háborúban, ami akár a végjátékot is elhozhatja.

A Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén Nagy István, Magyarország agrárminisztere kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki gondolatait az élelmiszerekről. Pócza István és Bodó Bálint moderálta a kérdezz-felelek típusú beszélgetést. 

Lehet, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogát a nagy médiacégek szabad üzletpolitikájával szemben is meg kell erősíteni. Toby Young, a Free Speech Union vezetője, Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője és John O’ Sullivan, a Danube Institute elnöke beszélgettek a sajtó- és szólásszabadság nyugati világban fennálló helyzetéről.

Izrael az idő múlásával egyre konzervatívabbá válik, a baloldal pedig nem foglalkozott igazán az emberek valódi problémáival. Nemrég politológusok és influencerek gyűltek össze a Danube Institute-ban, hogy megvitassák az izraeli politika nagy visszatérőjének, a Likud jobboldali pártnak újabb nagy sikerét.

Donald J. Trump amerikai keleti parti idő szerint november 15-én este 9 órakor Mar-a-Lagoban, floridai rezidenciáján bejelentette, hogy újraindul a Republikánus Párt 2024-es elnökjelöltségéért. A párt médiájának visszhangja azonban nem igazán lelkes.

2022. november 15-én rakéták csapódtak be a lengyel-ukrán határ lengyelországi részén, miután korábban súlyos támadás érte Ukrajna nyugati területeit, amely során a Barátság kőolajvezeték egyik transzformátor-állomása is megsérült. A következőkben a támadások jelentőségét, valamint a nemzetközi reakciókat, illetve az azokból levonható következtetéseket elemezzük.

Az orosz ukrán háborút elemző cikkekben sokszor esik szó a konfliktus Ukrajnát, Oroszországot, vagy éppen Európát és az Egyesült Államokat érintő hatásairól. Ezzel szemben kevesen tárgyalták eddig, hogy a háború egyik fontos szereplője, azaz Belarusz számára milyen következményekkel járt eddig az invázió. Oroszország legfontosabb szövetségesének helyzetét Maxim Szamorukov tárgyalta elemzésében.

Kijött a The Crown (A Korona) ötödik évada a Netflixen: a nemrég elhunyt brit királynőről és családjáról szóló filmsorozat körül ismét kitört a botrány.

Giorgia Meloni október végén tette le hivatalosan esküjét, ezáltal pedig egy olyan ország élére került, amelyet az orosz-ukrán háború hatása, az eurozóna legalacsonyabb foglalkoztatási aránya, magas infláció, az energiaválság és 150%-os államadósság sújt. Mindezeken felül Olaszországot is érinti az Európa-szerte komoly viszontagságokat okozó illegális bevándorlás is.

Az amerikai jobboldal áttörésének elmaradásáról írt cikket Sven R. Larson a European Conservative hasábjain.

Az energiaválság kialakulásával a fosszilis hordozók szerepe a külső hatások elleni reziliencia olyan tényezőjévé vált, amely egyre nagyobb figyelmet kap. Ezzel párhuzamosan a kitermelő országok globális befolyása is nő, amelyet jól példáz Szaúd-Arábia esete. Rijád geopolitikai törekvéseit Karen E. Young (Columbia University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

Az elmúlt években Vlagyimir Putyin autokratikus Oroszországa egyre inkább elnyomóvá vált. Elég megemlíteni az ellenzéki Alexej Navalnij elleni gyilkossági kísérletet, a háború ellenes demonstrációk elfojtását, vagy éppen a végtelenségig centralizált médiarendszert. Kijelenthető, hogy az államhatalom nyomásgyakorlása az élet minden területén megmutatkozik. Ez azonban nem számít eredetinek Oroszország történetében. A sztálini és a putyini diktatúrák hasonlóságait Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója elemezte.

Az Európai Unió a mai napig nem találta meg az összhangot elérendő központi céljai és tagországainak vágyai között. Ha minden így folytatódik, a szövetség helyzete csak romlik majd - írja David Martin Jones, intezetünk kutatasi igazgatója a Quadrant magazinban.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a Hungary Helps Programról adott elő a Batthyány Lajos Alapítvány és a Morus Vezetőképző Akadémia közös rendezvényén. 

A Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre közös rendezvényén az európai szankciós politika megítélése, valamint annak gazdasági hatásai kerültek napirendre. Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágvezetője és Varga Ádám, a PestiSrácok újságírója beszélgetett a témáról Szűcs Gábor moderálásával.

Latin-Amerika egyik ismérve mindig is mély vallásossága volt. 2018-as adatok alapján 601 millió keresztény élt a kontinensen. Azonban manapság „vallásosnak lenni” egy-egy adott országban komoly emberi-, politikai- és jogi következményekkel járhat. A jelenlegi helyzetről Tomás Henríquez National Review-ban megjelent cikke számol be.

Szerkesztőségi vezércikkben elemzi a félidős választáson történteket az amerikai konzervatív National Review magazin.

A háború kezdete után először az orosz csapatok Kijev alatti vereségét követően kerültek napvilágra hírek a megszállás alatt tartott területeken elkövetett súlyos bűncselekményekről. Tekintve, hogy ezen bizonyítékok háborús és emberiesség elleni bűntetteket támaszthatnak alá, nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi bírói szervek is vizsgálják ezeket. David J. Scheffer (Council on Foreign Relations) értekezett a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egy lehetséges nemzetközi törvényszék közötti együttműködésről.