Egykoron a nyugati félteke egyik leggazdagabb gyarmata, mára már egy kolerajárvánnyal, bűnözéssel, élelem- és üzemanyaghiánnyal küzdő ország – ez Haiti. „Nem tudsz senkihez sem fordulni” – hangzott el kétségbeesetten az egyik lakostól. A rend helyreállítását amerikai segítséggel – békefenntartókkal – próbálták évtizedeken keresztül elérni, sikertelenül. Vajon mennyire békefenntartás az amerikai jelenlét? Doug Bandow próbálja megválaszolni a kérdést cikkében.

Haiti elnyomott szolga lakossága 1804-ben vívta ki függetlenségét, azonban azt Amerika csak 1862-ben ismerte el. A történelem során – ahol már a rabszolgaságot eltörölték – az országnak sem a békét, sem pedig a stabilitást nem sikerült elérnie, Amerika pedig nem segített. Sőt: 1914-ben az amerikai hadsereg kiürítette a nemzeti bankot, majd a haiti államfő meggyilkolása után egy évvel visszatért, és 20 teljes évig ott is maradt.

Ez idő alatt feloszlatták a parlamentet, több ezer főt megöltek, felügyelték az ország pénzügyeit csaknem 30 évig – nagy összegeket juttatva New Yorkba – maguk mögött pedig egy végtelenül szegény, porba tiport országot hagytak.

1994-ben Clinton hasonló kártyákkal játszott, igaz új köntösben – Amerika „a demokrácia visszaállítása” címszó alatt ismét beavatkozott az ország belügyeibe, eltávolította az akkori kormányt, helyére pedig hatalomra tette azt a demagóg államfőt – Jean Bertrand Aristide-t – aki követőit erőszakos tettekre buzdította. Francia-amerikai nyomásra végül visszavonult 2004-ben.

2004-ben az ENSZ békefenntartó csapatokat küldött Haitibe, hogy helyreállítsák az ország rendjét, 2017-ben pedig a fegyveres erők kivonultak az országból, mondván, hogy jobban összpontosítanának így Haiti igazságszolgáltatására – mindezt helyi rendőrök kiképzésével.

A kiképzés azonban nem hozta meg a várt eredményt – 2019-ben még ugyanolyan mértékben jelen volt az erőszak, a többi között iskolákat kellett hetekre ideiglenesen bezárni az utcai zavargások és a kormányellenes tüntetések miatt.

A hadsereg eredményei igen vitatottak voltak. Az ENSZ jelentése alapján a békefenntartók elérték kitűzött céljaikat: kedvező környezetet teremtettek a demokrácia bevezetésére, azonban nem titkolták, további politikai lépésekre még bőven szükség volt.

Másrészről viszont az ENSZ békefenntartó egységei olyan súlyos vádakat is kaptak, mint a kolera behozatala az országba, valamint a lakosság szexuális zaklatása.

2021-ben meggyilkolták Jovenel Moise elnököt, így az ország ismét államfő nélkül maradt. A hatalomért négyen szálltak ringbe, ma pedig Ariel Henry a legfőbb politikai hatalom birtokosa az országban. Kormánya pedig bátorítja az ismételt szövetségesi beavatkozást. Többen is megszólaltak ezzel kapcsolatban, akik mind az ötlet mellett álltak, elismerve, hogy a korábbiak nem voltak sikeresek, azonban némi stabilitást mégis hoztak az országba.

A lakosság viszont szkepticizmussal áll ehhez, tanulva az ország történelméből és az előző békefenntartók hozzáállásából. A helyieken kívül több szervezet is felemelte hangját ez ellen, köztük a Haiti Megoldás a Válságra Bizottság (másnéven Montana Accord) elutasította a külföldi katonai haderő bevonását az ország belügyeibe.

Egy ismételt békemisszió nem valószínű, hogy elhozhatná békét az országba. A legutóbbi békefenntartó hadművelet 13 évig tartott. A fegyveres erők kivonása után négy évvel pedig nem beszélhetünk semmilyen államrendről az országban.

Haiti jelenlegi helyzete megdöbbentő: olyan mértékben eluralkodott a bűnözés, hogy a fegyveres bűnszervezetek, bandaháborúk és emberrablás miatt már több ezren vidékre menekültek a fővárosból, Port-au-Prince-ből.
Az előző békemissziók szintén hagytak maguk után kivetnivalót: Pooja Bhatia néhai emberjogi ügyvéd szerint a békefenntartók a helyi rendőrökkel karöltve tartották rettegésben Port-au-Prince legszegényebb kerületeit. Sok civil állította, hogy a hadsereg, különösen a brazil katonák, maguk hajtották végre az atrocitásokat.
Daniel Larison szavaival élve

az elhibázott és destruktív külföldi beavatkozások megmutatják, hogy Haiti problémáját sem az ENSZ, sem az USA nem tudja orvosolni. Minden egyes alkalommal, amikor külföldi rendfenntartók érkeztek, a helyzet fokozatosan romlott.

Összességében elmondható, hogy a hosszan tartó amerikai „békefenntartás” nagyban rányomta bélyegét az ország jelenlegi kritikus helyzetére. Ebből kifolyólag október 31-én számos civil szervezet benyújtott a jelenlegi amerikai kormánynak egy négyoldalas javaslatot azzal kapcsolatosan, hogyan lehetne, „hallgatva a haiti társadalomra, békét és igazságos fejlődést” kiépíteni – ezen javaslatok megvalósításának pedig sokkal pozitívabb kicsengése lenne, mint a sokszor bűnszervezetekkel paktáló fegyveres erők újabb beavatkozásának.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon