Előző cikkünkben a már nyár óta tartó koszovói-szerb nézeteltérés szövevényes előzményeit vizsgáltuk. Időközben a két fél tárgyalóasztalhoz ült, azonban az egyezkedés közel sem tekinthető sikeresnek. Ezúttal a tárgyalások előzményei, valamint a szerb és koszovói sajtó szemléje következik.

A még 2016-os brüsszeli egyezményből fakadó, elsősorban a rendszámtáblák és személyi okmányok használatán kicsúcsosodó koszovói-szerb konfliktus nyár folyamán komoly méreteket öltött – tüntetésekkel és útblokádokkal tiltakoztak a helyi szerbek a rendelkezés bevezetése ellen.

Ahogy azt már előző cikkünkben kifejtettük, a koszovói szerb köztisztviselők, rendőrök és bírók is kivonultak a hivatalokból, így is jelezve egyet nem értésüket a meghozott intézkedésekkel kapcsolatban. Időközben viszont a Srpska Lista kilenc, és a Građanska inicijativa Gore egy képviselője átvette mandátumát, majd kivonult a koszovói parlamentből Albin Kurti miniszterelnök jövetele előtt.

Ez azonban nem jelenti a bojkott végét, hiszen a 10 képviselő nem fog aktívan részt venni a döntéshozatalban.

Sőt, a koszovói szerb képviselők – elmondásuk szerint – így akarnak még jobban tiltakozni, és meghiúsítani a kormány szerb-ellenes döntéseit.

Időközben a Dél-Szerbiában élő albán kisebbség is megszólalt a jelenlegi konfliktussal kapcsolatban: ők is ugyanazokat a jogokat követelik, amelyek a koszovói szerb kisebbséget is illetik.

A konfliktus békés lezárásáért sokan dolgoztak és dolgoznak a mai napig. Franciaország és Németország például egy közös alternatívával állt elő, azonban tartalmát még hivatalosan nem közölték. Aleksandar Vučić szerb államfő ezzel kapcsolatosan annyit nyilatkozott: nem látja, miben lehetne javítani ezt a kompromisszumot, valamint november közepén aláhúzta, a két ország közötti megegyezésére kevés esélyt lát. Az elnök szavaival élve: „nehéz racionális javaslatot találni, ha tudjuk, Koszovót nagyon erős országok támogatják. (…)

Pristina pedig azt csinálhat, amit akar, hiszen mindig is élvezni fogja a németek és az angolok támogatását.”

Vučić többek között Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselőjével és Miroslav Lajčakkal, az Európai Unió Szerbia és Koszovó között fennálló párbeszédért felelős képviselőjével is folytatott tárgyalásokat, elsősorban a konfliktus mihamarabbi békés lezárása érdekében. Hangsúlyozta Belgrád álláspontját, miszerint a rendszámtáblákról hozott rendelet jogellenes, és szembe megy a 2013-as brüsszeli kiegyezéssel is.

A tárgyaláson szerb részről felmerült a Zajednica srpskih opština (ZSO), vagyis Szerb községek egyesületének létrehozása is, amelyet a koszovói szerbek is támogattak, olyannyira, hogy létrejöttükhöz kötötték a koszovói intézményekbe történő visszatérésüket. Azonban ezt Koszovó elutasította, hiszen ez csak egy újabb „Szerb Köztársaság” létrejöttét segítené elő, amely így szembemenne a kormánnyal.

Brüsszel azonban egy újabb ötlettel állt elő, amely – reményeik szerint – megoldhatná a két ország között fennálló nézeteltéréseket.

Borrell javaslata alapján a két félnek november 21-én kellett volna leülnie a tárgyalóasztalhoz, hiszen az a nap volt a legkritikusabb, ami a konfliktus eszkalációját illeti.

I am convening an emergency meeting of the Belgrade -Pristina Dialogue tomorrow with Prime Minister @albinkurti and President @predsednikrs

We need de-escalation of the situation, stop going from permanent crisis management & start advancing on normalisation of relations instead

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) November 20, 2022

A tárgyalásokat megelőzően a szerb államfő közel sem volt optimista, az egyik helyi szerb csatornának adott interjújából pedig kitűnt, hogy „már mindent megtettek, amit megtehettek.” Az államfő – saját szavaival élve – pedig azért vesz részt a tárgyaláson, hogy „ne tudják Szerbiát megvádolni azzal, hogy nem akart semmit sem tenni” az ügy előremozdítása érdekében.

November 21-én végül ténylegesen tárgyalásokra került sor: először Lajčak és Borrel Kurtival, majd Vučićtyal ült le a tárgyalóasztalhoz, majd pedig Borrell közösen is a két elöljáróval.

A források alapján a megbeszélések közel sem voltak sikeresek, hiszen a szerb fél nem fogadta el a neki szánt javaslatot, sőt Pristina sem tanúsított konstruktív hozzáállást, valamint bejelentette azok pénzbeli megbírságolását, akik november 22-e után nem regisztráltatják át autóikat – a büntetés kiszabásának kezdetét azonban 48 órával meghosszabbította.

November 21-én feszült volt a helyzet Észak-Koszovóban. A koszovói különleges egység közel 40 járműve megindult a Leposavićon kiépített bázisa felé.

A tárgyalásokat követően Belgrád és Pristina is hangot adott véleményének. A koszovói kormány, köztük Xhelal Sveçla belügyminiszter kijelentette: a rendőrség készen áll arra, hogy biztosítsa a békét és biztonságot az egész ország területén. A szerb államfő szintén hasonló üzenetet közölt: még a brüsszeli tárgyalások előtt aláhúzta, a helyzet Koszovóban aggasztó, de eddig semmi olyan nem történt, ami a helyi szerbek biztonságát veszélyeztette volna. Ugyanakkor hozzátette, ilyen esetben a szerb hadsereg támogatását élvezhetik, valamint mindenkit a béke megőrzésére intett.

Míg a szerb fél az albán elöljárót okolja a tárgyalások kimenetele miatt, Zoran Milivojević egykori koszovói diplomata véleménye szerint a konszenzus hiánya az EU személyes veresége. Interjújában kifejtette: amennyiben megkezdődik a büntetések kiszabása, a szerbek ellenállnak. Ez pedig

akár könnyen konfliktushoz is vezethet a koszovói rendőrség és a lakosság között. Hozzátette, a dialógushoz való visszatérést akkor látja, ha az USA is közbelép.

Vjosa Osmani, Koszovó köztársasági elnöke nyilatkozatában kiemelte, Borellnek a semlegességre kellene törekednie, mintsem arra, hogy Koszovót vádolja a stagnáló helyzet miatt. Kifejtette, „Borrell szemmel láthatóan elfogult volt az agresszorral szemben. Ha semleges álláspontot foglalt volna el, Szerbiát úgy említette volna meg, mint azt az országot, amely felrúgta a brüsszeli egyezményt.” Nyilatkozatában aláhúzta, Koszovó mindvégig szem előtt tartja hosszútávú célját, ami pedig a béke és stabilitás az ország teljes területén.

Mindezek után nem tudni, meddig fajul a két ország közötti konfliktus. A fentiekből is világosan kitűnik, hogy mindkét fél ragaszkodik a saját álláspontjához, így kihívás lesz olyan megoldást találni, amely az országok számára ugyanolyan mértékben kedvező lenne, illetve a problémát teljes mértékben orvosolni tudná.

UPDATE:

Cikkünk megírása után érkezett a hír, hogy a két fél megállapodott a vitás kérdésben. Az Uniós közvetítéssel létrejött egyezség értelmében Szerbia felhagy azzal a gyakorlattal, hogy koszovói települések nevével ellátott rendszámokat állítson ki, Koszovó pedig eláll a koszovói szerbek rendszámtáblacseréjére vonatkozó intézkedésektől, illetve a pénzbüntetések kirovásától. A szerb fél azt is vállalta, hogy nem állít ki új rendszámtáblákat, ám a megállapodás értelmében joga van a régiek megújítására.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon