Az orosz kormány a biológiai nem megváltoztatását tiltó törvény után további szigorításokat helyezett kilátásba – írja a Redaktions Netzwerk Deutschland.

Az elmúlt néhány évben a járvány és a háború árnyékában a külpolitika igen meghatározó szerepet kapott mind a napi politikai életben, mind a közbeszédben. A belpolitikai csatározásban a külpolitikai pozíció az egyik legfontosabb kérdés, ami leginkább a választókat érinti, hiszen ők is úgy érzik, hogy egy ilyen instabil időszakban a külpolitikai kérdésekhez való hozzáállás nagyon meghatározó. 

Életünk egyre több szegmensébe férkőzik be a mesterséges intelligencia (AI). A gyorsan változó és izgalmas technológia szerepe azonban kettős: amennyire hozzájárul, annyira hátráltatja is az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikerességét – számol be róla a Deutsche Welle.

2023. augusztus 23-án az oroszországi Tver megyében lezuhant és a földbe csapódott az a magángép, amin - az orosz hatóságok közlései szerint - a Wagner Csoport vezetői, köztük Jevgenyij Prigozsin és a társalapító, Dmitrij Utkin is utaztak. A katasztrófa körülményei nagy visszhangot váltottak ki a nemzetközi diskurzusban, hiszen arra pontosan két hónappal a Wagner Csoport tulajdonosa által vezetett fegyveres felkelés után került sor. A következőkben nemzetközi források segítségével helyezzük kontextusba Prigozsin halálát, választ keresve azon kérdésekre, hogy mi lehet a Wagner Csoport, illetve a katonai magánvállalatok koncepciójának jövője Oroszországban, illetve hogy az események milyen hatást gyakorolhatnak a Föderáció hatalmi architektúrájára.

A spanyol előrehozott választások óta a mediterrán országnak még mindig nem sikerült új miniszterelnököt választania, hiszen az abszolút többséget sem Pedro Sáncheznek, sem Alberto Núñez Feijóonak sem sikerült megszereznie. A bizonytalanság fokozódik, a helyzet pedig tovább bonyolódik, mivel a lehetséges jobboldali kormány sorsa még továbbra is kérdéses marad, ha a potenciális miniszterelnök-jelöltnek nem sikerül maga mellé állítania megfelelő számú képviselőt.

A minden évben megrendezésre kerülő BRICS csúcsnak ezúttal a Dél-Afrikai Köztársaság ad otthont Johannesburgban. Brazília, az Oroszországi Föderáció, India, a Kínai Népköztársaság és a Dél-Afrikai Köztársaság vezetői jelennek meg a találkozón. A jelenlegi nemzetközi helyzet fontos pozícióba hozhatja a BRICS országokat.

Maui szigetén az elmúlt száz év legpusztítóbb erdőtüze söpört végig augusztus 8-án, jelenleg 114 halálos áldozatot követelve. Az elnök sokak szerint nem megfelelő reakciója komoly kritikával, valamint belpolitikai- és médiavisszhanggal járt.

Jövő hónapban kerül sor parlamenti választásokra Szlovákiában. Az országban kilencedik alkalommal dönthet a lakosság arról, milyen pártokat szeretne látni a parlamentben, és harmadik alkalommal teheti meg ezt előrehozott parlamenti választáson. 2023. szeptember 30-án a legfrissebb felmérések szerint a „Smer - sociálna demokracia”, röviden Smer lehet esélyes, ám a voksolás körül nagy a bonyodalom.

Az utóbbi évtizedekben a telekommunikációs technológia fejlődésével egyértelmű kihívássá vált a hiteles tájékoztatás kérdése. A hírforrások megsokszorozódásával párhuzamosan megjelentek és új szintre fejlődtek a közvélemény befolyásolását célzó platformok. Ennek ellenére a médiatörténet egyik legrégebbi közszolgálati médiumának alapjai bizonytalanná váltak, a BBC (British Broadcasting Corporation) állami finanszírozása körül komoly társadalmi vita bontakozott ki az Egyesült Királyság közéletében. A pénzügyi háttér meggyengülése azonban nagy nértékű visszaesést okozhat London globális soft power befolyásában, hiszen a BBC nemzetközi szolgáltatásai eddig ennek megkérdőjelezhetetlen letéteményesét képezték. Arról, hogy a BBC miként volt képes egyensúlyozni a brit külpolitikai érdekek és a transzparens nemzetközi híradás között az elmúlt évszázadban, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie a médiaszolgáltatónak, valamint hogy ez milyen hatással lehet a brit soft powerre, Simon J. Potter, a University of Bristol professzora értekezett.

Az utóbbi időben meglepően kevés hír látott napvilágot az Egyesült Államok hadseregmodernizációs programjáról, különösen a haditengerészet jelentősége szorult relatív háttérbe. Ugyanakkor az elmúlt napokban ismét napirendre került a Kína és az USA közötti fegyverkezési verseny.

Hazánk egész történelme során komoly kihívásoknak volt kitéve, ennek egyik fontos oka földrajzi elhelyezkedésünk. Geográfiai szempontból nincsen okunk panaszra, hiszen egy hegyekkel védett, vízben gazdag, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas medencében lakunk a Kárpátok ölelésében, ahol mind a négy évszak megjelenik. Geopolitikailag azonban már árnyaltabb a kép hazánk elhelyezkedését illetően. 

A Coca-Cola tulajdonában álló Costa Coffee vállalat Nagy-Britanniában hatalmas felháborodást váltott ki egy nemrégiben megjelent rajzfilm figura miatt – írja a Breitbart. A kritikusok szerint a kép olyan dolgot dicsőít, ami a testi csonkítást bátorítja és más, ehhez hasonló műtéti beavatkozásokat, amik visszafordíthatatlanok. Miről is van szó pontosan?

Korábbi írásunkban már esett szó Elon Musk SpaceX vállalatának peréről, most az AFP francia hírügynökség indított jogi eljárást Elon Musk megújult közösségi oldala ellen. Az Agence France-Presse azért perel, mert az egykori Twitter nem hajlandó fizetni híreikért.

Míg számos gazdasági mutató, és további jóléti tényező szempontjából Amerika már évek óta első helyen áll, a lakosság várható élettartama mégis alulmarad számos fejletlenebb ország adataihoz képest. Minek tudható be az, hogy egy átlag amerikai rövidebb ideig él? Hogyan lehetne orvosolni a helyzetet? A The Economist cikkéből kiderül.

Az orosz-ukrán háború számos globális hatása közül is kiemelkedik a gabonaexport kérdése. Bár a világsajtó az elmúlt hetek történései miatt érthető módon borúlátó volt a kérdést illetően, a probléma közel sem annyira egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnhet.

„Manapság is annyira igaz, mint amennyire 2016-ban volt: Donald Trump nem a krízis legfőbb okozója, csupán annak legerősebb tünete.” Rod Dreher The European Conservative-ben megjelent véleménycikkét szemléztük.

Az összeurópai trendeknek megfelelően Németországban is jelentősen megváltoztak a belpolitikai erőviszonyok a 2022-es év eleje óta. 

Az éghajlati válság eszkalálódásával az átlaghőmérséklet világszerte egyre magasabbra emelkedik, mely nyaranta immár egyre több térségben idéz elő jobb esetben csupán elviselhetetlen hőséget, rosszabb esetben pedig pusztító tüzeket. Ezek a természeti katasztrófák amellett, hogy milliókat veszélyeztetnek, eszméletlen mértékben rontják a levegő minőségét. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem hatalmas veszélyt jelent az egészségre is. Egyre több város igyekszik felvenni a harcot a szélsőséges időjárással, zseniálisnál zseniálisabb megoldásokkal, ez azonban csupán kendőzése a valódi problémának – írja a Deutsche Welle.

Janet Yellen volt amerika jegybankelnök, jelenlegi pénzügyminiszter júliusban Pekingbe látogatott. Az amerikai pénzügyminiszter a csapatával együtt egy jünnani ételekről ismert étteremben vacsorázott, amely ezt követően "A gazdagság istene" névre hallgató menüt állított össze a tiszteletére.

A 2024-es európai parlamenti választások közeledtével egyre gyakrabban találkozhatunk olyan esélylatolgató írásokkal, melyben az Európai Unión belüli jobboldali, illetve szuverenista erősödés lehetőségével számolnak. Az eddigi előrejelzések alapján már-már tény, hogy a szuverenista erők a legutóbbi, 2019-es választási eredményhez képest erősödni fognak, a kérdés inkább csak az, hogy mely pártok milyen mértékű növekedést könyvelhetnek el.

2022 februárját követően az Oroszországi Föderáció eddig nem látott diplomáciai izolációt szenvedett el, hiszen a nemzetközi közösség nagy része explicit módon ítélte el az Ukrajna ellen indított inváziót. Ezt mutatja, hogy egy évvel a „különleges katonai művelet” megindítása után 141 ország támogatta az ENSZ Közgyűlésének azt elítélő határozatát. A határozatot nyíltan ellenző országok egyike azonban 2023 júliusában az eddiginél szorosabbra fűzte viszonyát Moszkvával: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság július 25-én fogadta Szergej Sojgu védelmi minisztert az ország fővárosában. Arról, hogy a találkozó mennyiben növelheti a két állam közötti együttműködést, illetve azt milyen érdekek befolyásolhatják, arról Fjodor Tertitszkij, a szöuli Kookmin Egyetem Észak-Koreával foglalkozó vezető kutatója írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.

Twitteren tett bejelentése után egy hónapot kellett várni arra, hogy Tucker Carlson amerikai műsorvezető előálljon új köntösbe bújtatott műsorával, erőfeszítéseit pedig eddig siker koronázza. Új online sorozata, a Tucker on Twitter első epizódja egy bő hét leforgása alatt elérte a 100 milliós megtekintésszámot, ezzel túlszárnyalva a Fox News hírcsatornán általa elért nézők számát. A nagy kérdés, hogy lehetséges-e kizárólag a Twitter felületét használva, rendszeres tartalmat szolgáltató, hosszú távon is sikeres műsort építeni.

2022 szeptemberét követően régóta nem látott tüntetéshullám söpört végig Iránon, miután az állami szervek olyannyira brutálisan bántalmazták Mahsa Aminit, hogy a 22 éves lány belehalt sérüléseibe. A demonstrációk alapjaiban rengették meg a rezsim stabilitását – amit az elnyomás későbbi növekedése is jelez – ami nagyban veszélyeztette Teherán pozícióit a kínaiak által előmozdított szaúdi-iráni megállapodás tárgyalóasztalánál. Arról, hogy a nők jogaiért kirobbant tüntetéshullám miként gyakorolt hatást a térség viszonyait lényegében átrendező megállapodásra, Simone Lipkind, a Council on Foreign Relations Közel-Kelet-kutatója értekezett.

Semmiképp sem Joe Biden az első, aki amerikai elnökként főszereplő ebben a témában. Donald Trump volt az első olyan amerikai elnök, aki ellen két alkalommal is felmentési eljárás megindítását szavazta meg a képviselőház – bár egyik sem járt sikerrel. Elképzelhető az, hogy most ismét impeachment-eljárás indításával veszélyeztessék, s akár el is mozdítsák az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident?

A 2013-ban alapított Alternatíva Németországért (AfD) mára a német politika meghatározó erejévé nőtte ki magát: a közvéleménykutatások a második legerősebb pártként mérik, napjainkra pedig már nemcsak helyi, hanem tartományi szinten is kormányzó erővé emelkedett. Az AfD az európai parlamenti választásokra állított listavezetője pedig nyilvánvalóvá tette, Európa más jobboldali mozgalmaival szemben szemben pártja nem fogja a folyamatos moderáció és tömegpártosodás útját követni.

Az afrikai Száhel-övezet hosszú évek óta csak a térségben lappangó, időnként fellángoló konfliktusokról, krízishelyzetekről ismert. Jelenleg a nigeri puccs eseményei kavarták fel leginkább a vidéket, ám korántsem ez az egyetlen incidens amely veszélybe sodorhatja a térség stabilitását.

Az ukrajnai háború eszkalációját követően a nemzetközi közösségben megfogalmazódott az újonnan kialakuló világrend kérdése, amelynek jellegzetességei meghatározhatják a geopolitikai versengés következő évtizedeit. Ide tartozik például az orosz-iráni-tandem kialakulása, az európai stratégiai autonómia kérdése, vagy éppen a tajvani feszültségekben manifesztálódó amerikai-kínai vetélkedés problémája is. Ezen folyamatok alakulását azonban nem csak a főszereplők határozzák meg, hiszen arra nagy hatást gyakorolnak a kis- és középhatalmak által kialakított hálózatok is. Jude Blanchette és Christopher Johnstone, a Center for Strategic and International Studies kutatói a Foreign Affairs hasábjain elemezték, hogy a nemzetközi rendszer kisebb befolyással rendelkező aktorai hogyan válhatnak mégis döntő tényezővé a legnagyobbak versenyében.

2023. június 20-án Magyarországon is bemutatták Greta Gerwig Barbie-filmjét. Az alkotás hatalmas figyelmet kapott, az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású marketing-kampánya előzte meg a premiert. Mi több, Barbie tiszteletére még a Google filmmel kapcsolatos találatai is rózsaszínre változtak. Már csak az a kérdés, hogy megérte-e a soha nem látott felhajtás?

Nayib Bukele elnök hivatalosan jelöltté vált vasárnap, elhárítva a jogi szakértők és az ellenzéki képviselők tiltakozását, akik szerint El Salvador alkotmánya tiltja az újraválasztási lehetőségét – írja az Associated Press News. Vajon a „legmenőbb diktátor” jelzőt kiérdemlő elnök képes lesz-e újrázni?

A július végén Nigerben kitört katonai puccs jelentősége messze meghaladja az afrikai ország sorsát: stratégiai és szimbolikus pozíciója folytán a globális hatalmi viszonyokat is felzaklathatja. Elemzés.