Míg számos gazdasági mutató, és további jóléti tényező szempontjából Amerika már évek óta első helyen áll, a lakosság várható élettartama mégis alulmarad számos fejletlenebb ország adataihoz képest. Minek tudható be az, hogy egy átlag amerikai rövidebb ideig él? Hogyan lehetne orvosolni a helyzetet? A The Economist cikkéből kiderül.

Az elmúlt 20 évben az amerikai gazdaság jobb mutatókat produkált, mint a legfejlettebb gazdaságok nagy többsége: ez idő alatt a mediális bér mintegy 25%-ot növekedett, szemben a 17%-os német növekedési rátával. Egy fontos tényezőben azonban közel sem teljesít ilyen jól az Egyesült Államok: a várható élettartamban.
Ennek csökkenését számos tényező befolyásolja, melyek gyökerei nem is olyan régre nyúlnak vissza. Például, a koronavírusjárvány nagymértékben rontotta az élettartam alakulását:

míg Amerikában átlagban 2,5 évvel, más, szintén fejlett országokban mindössze 2 hónappal csökkent az élethossz.

Eltekintve attól, hogy a globális vészhelyzet véget ért, a számadatok még mindig alacsony tendenciát mutatnak, a halálozási arány pedig továbbra is magas, hiszen megnőtt a túladagolásban, közúti balesetben és gyilkosságokban elhunytak száma.

A számadatok negatív alakulásában közrejátszik még a nem megfelelő egészségügyi rendszer. Tom Frieden, a Centres for Disease Control and Prevention elnöke szerint a krónikus betegségek gyógyítása megrekedt. Mindezeken felül, komoly gondot okoz az amerikai társadalom kóros elhízása: a felnőttek mintegy 2/5-e kórosan túlsúlyos, a társadalom 11%-a pedig cukorbetegségben szenved.

2021-ben, a koronavírusjárvány csúcsán, az ún. „akaratlan” halálesetek is nagymértékben hozzájárultak a negatív mutatókhoz: mintegy 16%-kal csökkentették a várható élettartamot. Ilyen tényezők voltak például a drogok (különösen az opiátok, mint például a fentanil és a heroin), az autóbalesetek, gyilkosságok, és egyéb balesetek, melyek aránya nagymértékben meghaladja más európai országok – például Franciaország – rátáit.

Forrás: National Center for Drug Abuse Statistics

Természetesen a számadatok államonként eltérőek: Manhattan és Colorado például – melyek egyébként fejlettebb gazdasággal rendelkeznek – sokkal kedvezőbb mutatókat produkálnak, mint Kentucky, ahol a kedvezőtlen körülmények és a szegénység miatt sokan fentanil függőkké váltak. Hasonló forgatókönyv játszódott le Dél-Dakota indián közösségeiben, és a Mississippi Delta azon vidékein is, ahol a mezőgazdasági munkák megrekedtek.

Az amerikai közvélemény nagyobb hányada szerint a kormány felelőssége lenne, hogy az állampolgárait megvédje,

szemben azokkal, akik úgy gondolják, hogy az egyén felelős önnön boldogulásáért és jóléte biztosításáért. Azonban a politikusoknak általában évekbe telik, mire sikerül közvetlen, „életmentő” lépéseket beiktatni a jólét növelése érdekében: a már említett Kentucky államban például a fentanil jelenlétét kimutató tesztcsíkok illegálisnak minősültek.

Ahhoz, hogy a várható élettartamon növelni tudjon Amerika, mindenekelőtt olyan döntésekre van szükség, amelyek elősegítik a közbiztonság, illetve az egészségügyi körülmények javulását. Némely téren – például a közutak javítása, illetve a fegyverbirtoklás szempontjából is – történtek már csekély előrelépések, azonban még ezek is kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok felvegye a lépést más országokkal.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon