2023. augusztus 23-án az oroszországi Tver megyében lezuhant és a földbe csapódott az a magángép, amin - az orosz hatóságok közlései szerint - a Wagner Csoport vezetői, köztük Jevgenyij Prigozsin és a társalapító, Dmitrij Utkin is utaztak. A katasztrófa körülményei nagy visszhangot váltottak ki a nemzetközi diskurzusban, hiszen arra pontosan két hónappal a Wagner Csoport tulajdonosa által vezetett fegyveres felkelés után került sor. A következőkben nemzetközi források segítségével helyezzük kontextusba Prigozsin halálát, választ keresve azon kérdésekre, hogy mi lehet a Wagner Csoport, illetve a katonai magánvállalatok koncepciójának jövője Oroszországban, illetve hogy az események milyen hatást gyakorolhatnak a Föderáció hatalmi architektúrájára.

“Olyan volt, mint a Keresztapa filmek egy részlete…”. Így írta le Daniel Fried, korábbi lengyelországi amerikai nagykövet, valamint az Atlantic Council kutatója Prigozsin halálának körülményeit. A “Putyin séfjeként” is emlegetett vállalkozó halála után egy nappal azonban olyan részletekre derült fény, amelyek rávilágíthatnak a katasztrófa hosszú távú következményeire is.

Az Institute for the Study of War augusztus 23-i eseményeket felölelő összefoglalója szerint a Tver megyében földet ért gépen összesen - az utaslista információi alapján - tíz fő utazott, ebből három a személyzet tagjaként, hét pedig utasként, mindannyian a félkatonai Wagner Csoport tagjai voltak. A három legfontosabb pozíciót betöltő feltételezett áldozat a csoport logisztikai főnöke (és egyesek szerint Prigozsin megbízására hírszerzési tevékenységet is folytató) Valerij Csekalov, a társalapító Dmitrij Utkin, valamint a tulajdonos Jevgenyij Prigozsin voltak.

The leaders of "Wagner" confirm the fact of the death of Prigozhin and Utkin, - said the gauleiter of Zaporizhzhia Region, Rogov.

Some Russian media, citing their sources, also claim that Prigozhin and Utkin were on board the crashed business jet.

The Russian Investigative… pic.twitter.com/RbQfAVTdtb

— NEXTA (@nexta_tv) August 23, 2023

Bár a Prigozsin-féle lázadás látszólagos egyezséggel zárult a Kreml, illetve a Wagner között, az ISW információi szerint

Putyin elnöknek jó oka lehetett a csoport felsővezetésének likvidálására. A felkelést követően a Prigozsin által élesen kritizált Védelmi Minisztérium már korábban módszeresen megkezdte a Wagner Csoport befolyásának leépítését.

According to Satellite Imagery, the Operations Base recently established by the Wagner PMC Group near the Belarusian City of Asipovichi is being Dismantled following the Death of both Leaders of the Group, Yevgeny Prigozhin and Dmitry Utkin in a Plane Crash yesterday. pic.twitter.com/KfnHpJFrMC

— OSINTdefender (@sentdefender) August 24, 2023

Tekintve, hogy a félkatonai magánvállalat - Ukrajnán kívül - leginkább Szíriában és Afrikában volt aktív, ez a folyamat ezen lokációk esetében is elindult. Egyes információk szerint például a GRU (Felderítő Csoportfőnökség) vezetője megpróbálta akadályozni a Csoport afrikai műveleteit.

Emellett egyes pénzügyi problémák is a felszínre kerültek, hiszen Prigozsinnak és követőinek - hivatalosan - Belaruszba kellett vonulniuk, azonban fennmaradásukat sem az orosz, sem a fehérorosz állam nem volt hajlandó finanszírozni.

Mindezek alapján - az ISW szakértői szerint - “csaknem biztos”, hogy Putyin elnök adhatott parancsot az orosz légierőnek a repülőgép megsemmisítésére, hiszen Szergej Sojgu, vagy éppen a vezérkari főnök Geraszimov önálló cselekvése kifejezetten valószínűtlen egy olyan befolyásos aktor esetében, mint Prigozsin.

Tatjana Sztanovaja véleménye szerint is az orosz elnök egyértelmű érdekében állt Prigozsin eltávolítása, bár a vállalkozó nem a klasszikus árulóknak járó bánásmódot kapta.

Ennek ellenére halála egyértelműen szimbolikus jelentőséggel bír a Föderáció teljes elitje számára,

amely egyrészt megakadályozza, hogy Prigozsinból mártír váljon, és követői magukra vállalják az általa kitűzött célokat, másrészt pedig világossá teszi, hogy Putyin elnök az elmúlt hónapok bizonytalansága után újra erős kézben tartja a hatalmat - legalábbis rövid távon.

Erre hívja fel a figyelmet elemzésében Catrina Doxsee, a Center for Strategic and International Studies kutatója és projekt-igazgatóhelyettese is, hiszen ezt tetézi, hogy a Wagner-felkeléssel is kapcsolatba hozott Szergej Szurovikin tábornokot menesztették a légierő éléről. A leszámolásként értelmezhető katasztrófa ellenére - Doxsee szerint - nem valószínű, hogy Oroszországban véget ér a katonai magánvállalatok kora. A Kreml nagy valószínűséggel sokkal inkább a Wagner Csoport újonnan kijelölendő vezetőinek feltétlen lojalitására, valamint a piac diverzifikálására fogja helyezni a hangsúlyt. Ezzel a hasonló félkatonai szervezetek jelentette előnyök a külföldi befolyásszerzés során teljes mértékben kihasználhatóvá válnak Moszkva számára, azonban a belpolitikai kockázatok is csökkennek.

Az elmúlt napok eseményei tehát pontot tettek a Wagner-lázadás okozta bizonytalanság végére, ami együtt jár Putyin elnök rövidtávú megerősödésével és a katonai magánvállalatok intézményének átalakulásával Oroszországban.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon