Életünk egyre több szegmensébe férkőzik be a mesterséges intelligencia (AI). A gyorsan változó és izgalmas technológia szerepe azonban kettős: amennyire hozzájárul, annyira hátráltatja is az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikerességét – számol be róla a Deutsche Welle.
Habár a mesterséges intelligencia segít az éghajlati válság hatásainak csökkentésében, például az intelligens hálózatok megtervezésével, az alacsony kibocsátású infrastruktúra fejlesztésével, sajnos azonban maga is jelentős szén-dioxid-kibocsátó. Ez a tény 2019 második felében jutott a világ tudtára, amikor a Massachusetts Amherst Egyetem kutatói az interneten elérhető különböző természetes nyelvfeldolgozó modelleket elemezve megbecsülték a képzésükhöz szükséges energiaköltséget. Ezt az energiafogyasztást hozzávetőleges szén-dioxid kibocsátásra és villamosenergia költségre átszámítva úgy becsülték, hogy
csupán egyetlen nagy nyelvi modell képzése körülbelül 300 000 kg szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. Ez nagyságrendileg 125 New York és Peking közötti oda-vissza repülőúttal egyenlő.
Nem csoda, hogy az AI hatalmas karbon lábnyommal rendelkezik, tekintettel az adatmennyiségre, amelyet fel kell dolgoznia ahhoz, hogy feladatát elláthassa. Ez óriási adatközpontokban történik, mely igencsak energiaigényes. Azonban nem csak a modellek létrehozásához van szükség hatalmas mennyiségű energiára, további károsanyag kibocsátás keletkezik a modellek alkalmazása során is. Ez naponta több milliárdszor is előfordulhat például akkor ha kérdezünk valamit a ChatGPT-től, vagy éppen, ha online szótárral lefordítunk egy szót. Az AlgorithmWatch egyik munkatársa, Anne Mollen szerint
maga az alkalmazási fázis potenciálisan a mesterséges intelligencia egész életciklus alatti kibocsátásának akár 90%-át is kiteheti.
A problémára Anne igyekszik Twitter posztjaiban is felhívni a figyelmet.
🌍 Did you know? “Data centers and their networks are responsible for 2-4% of global #CO2 emissions,” says our researcher @AnMollen. When talking about the current risk of #AI, we also need to think about the carbon footprint of these technologies. ⬇️https://t.co/24epRm2g6X
— AlgorithmWatch (@algorithmwatch) August 10, 2023
Meglepő lehet továbbá az is, hogy az adatközpontok sok esetben több energiát használnak fel, mint egyes országok.
Ahogyan a többi éghajlatváltozáshoz hozzájáruló tényezőt, így a mesterséges intelligencia szén-dioxid kibocsátását is lehet mérsékelni, megszüntetni azonban sajnos nem. Kiváló lehetőség például az AI modellek méretének a csökkentése. Nagy mértékben redukálja továbbá a szennyezés mértékét, ha a mesterséges intelligencia modellek megújuló vagy fosszilis energiaforrásokra támaszkodnak. Az USA-ban és Ausztrália több olyan részén, ahol nem megújuló energiaforrásra támaszkodnak az adatközpontok, sokkal több ebből származó káros anyag kibocsátással jár a használatuk, mint például Izlandon, ahol a geotermikus energia az alapja az egész rendszernek.
Az AI modellek szén-dioxid kibocsátásának mértéke azonban csak egy része a teljes képnek. A probléma lehető leghatékonyabb mérsékléséhez nagyobb figyelmet kell fordítani a nagy technológiai vállalatok mesterséges intelligencia alkalmazását kísérő infrastruktúrájának szén-dioxid-kibocsátási hatásaira. Több ezren csatlakoztak a 2019 szeptemberében tartott globális éghajlati sztrájkhoz, hogy felhívják a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatokkal való együttműködés fontosságára, valamint a klímamenekültek és a frontközösségek elnyomásában játszott szerepére.
Kezdeményezésüket siker koronázta: az Amazon, a Google, a Microsoft, a Facebook, a Twitter és sokan mások ígéretet tettek arra, hogy 2030-ra nullára csökkentik a kibocsátásukat, valamint nem kötnek szerződést a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatokkal sem.
Ahogyan az éghajlatváltozás mérséklésében a nagyhatalmak, úgy a mesterséges intelligencia modellek kibocsátásában kulcsfontosságú szerepet játszanak a tech óriások. Sajnos azonban míg az utóbbiak körében egyre nagyobb a hajlandóság és az összefogás az éghajlatválság megfékezésére, addig sajnálatos módon az előbbiek körében ez nem mondható el, pedig ez lenne a kulcsa annak, hogy a ma ismert világunkat képesek legyünk megőrizni.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
