2023. augusztus 12. 09:00 - Danube Institute

Mekkora bajban van a kínai gazdaság?

Janet Yellen volt amerika jegybankelnök, jelenlegi pénzügyminiszter júliusban Pekingbe látogatott. Az amerikai pénzügyminiszter a csapatával együtt egy jünnani ételekről ismert étteremben vacsorázott, amely ezt követően "A gazdagság istene" névre hallgató menüt állított össze a tiszteletére.

shutterstock_1517888372.jpg

Bár az éttermek virágoznak, mióta Kína tavaly év végén megszüntette a covid korlátozásokat, a gazdagság istenei kevésbé voltak kegyesek az ország gazdaságának többi részéhez – legalábbis ez derült ki a hónap közepén közzétett GDP-adatokból.

 

Még nem esett ágynak, de csúnyán köhécsel

Ezek szerint a gazdaság 6,3%-kal nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Ez elsőre ugyan lenyűgözőnek tűnhet, de lassabb volt a vártnál. És az adatnak hízelgett a 2022-es alacsony bázis, amikor Sanghaj és más városok le voltak zárva. A gazdaság a második negyedévben mindössze 0,8%-kal nőtt az év első három hónapjához képest, ami éves szinten mindössze 3,2%-os bővülést jelent. Ez kínai léptékkel vizsgálva elképesztően alacsony érték.

kinaigazd_diagr.png

2010 óta folyamatosan lassul a kínai gazdaság növekedése

Forrás: Világbank

A növekedést akadályozó tényezők egyaránt külföldi és belföldi eredetűek is voltak. A kínai export dollárban kifejezett értéke például júniusban több mint 12%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest - ez a legnagyobb visszaesés a járvány 2020 februári tetőzése óta. "A világgazdaság fellendülése lassú volt" - mondta magyarázatként Fu Linghui, a Nemzeti Statisztikai Hivatal munkatársa. Eközben a kínai ingatlanpiac fellendülése teljesen megrekedt.

A lakáseladások júniusban 27%-kal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Jelenleg jóval alatta maradnak annak az ütemnek, amelyet a közgazdászok szerint a kereslet indokolna, tekintettel Kína urbanizációjára és a jobb lakhatás iránti széleskörű vágyra.

Kína "nominális", azaz inflációval kiigazított növekedése is gyengébb volt, mint az inflációval kiigazított érték; ez az elmúlt 40 negyedévben csak négyszer fordult elő.

Ez arra utal, hogy a kínai áruk és szolgáltatások ára csökken. Valójában ez azt jelenti, hogy a második negyedévig tartó egy év alatt 1,4%-kal csökkentek, ami a globális pénzügyi válság óta a legnagyobb visszaesést jelenti.

A lakosság egy része úgy érzi, hogy a gazdaság még rosszabbul áll, mint ahogy a hivatalos adatok mutatják.

A makrogazdasági számok és a szubjektív életminőség érzékelése között jelentős szakadék van. Fontos megjegyezni, hogy mindkét alkalommal, amikor az elmúlt évtizedekben tartósan negatív volt a kínai lakosság szubjektív életminőség érzékelése, akkor országos tömegtüntetések kezdődtek. Egyike ezen tüntetéssorozatoknak a Tienanmen tér nevével forrt egybe, míg másikuk az állami covid politikával szembeni tiltakozással, melyről tavaly beszámoltunk.

A kormány saját érzéseit a gazdasággal kapcsolatban nehéz kiolvasni. A globális pénzügyi válság idején, amikor a világkereskedelem szakadékba zuhant, a kínai hatóságok hatalmas ösztönzőket vetettek be, amelyek fellendítették a gazdasági növekedést, és ezek pozitív hatásai átterjedtek a világ többi részére is. Ma úgy tűnik, nem sietnek ennyire, az ország központi bankja némileg csökkentette a kamatlábakat, valamint meghosszabbította az elektromos járművekre vonatkozó adókedvezményeket.

A sürgősségi intézkedések hiánya a kormánynak a fellendülésbe vetett tartós bizalmát tükrözheti.

A tisztviselők úgy gondolhatják, hogy a gazdaság még mindig elég lendületben van ahhoz, hogy teljesítse az idei évre kitűzött céljait, beleértve az 5% körüli GDP-növekedést is. A kormány visszafogottsága azt is elárulhatja, hogy kétségei vannak a további ösztönzőkkel kapcsolatban. Egy bizonyos: ha a kínai gazdaság ágynak esik, annak utóhatásai a 2008-as világválsághoz hasonlóan az egész világra begyűrűznek.

Szemlézte: Horváth Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása