Az utóbbi évtizedekben a telekommunikációs technológia fejlődésével egyértelmű kihívássá vált a hiteles tájékoztatás kérdése. A hírforrások megsokszorozódásával párhuzamosan megjelentek és új szintre fejlődtek a közvélemény befolyásolását célzó platformok. Ennek ellenére a médiatörténet egyik legrégebbi közszolgálati médiumának alapjai bizonytalanná váltak, a BBC (British Broadcasting Corporation) állami finanszírozása körül komoly társadalmi vita bontakozott ki az Egyesült Királyság közéletében. A pénzügyi háttér meggyengülése azonban nagy nértékű visszaesést okozhat London globális soft power befolyásában, hiszen a BBC nemzetközi szolgáltatásai eddig ennek megkérdőjelezhetetlen letéteményesét képezték. Arról, hogy a BBC miként volt képes egyensúlyozni a brit külpolitikai érdekek és a transzparens nemzetközi híradás között az elmúlt évszázadban, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie a médiaszolgáltatónak, valamint hogy ez milyen hatással lehet a brit soft powerre, Simon J. Potter, a University of Bristol professzora értekezett.

2023 áprilisában véres harc tört ki a hatalomért Szudánban az országot kormányzó tábornokok között, amely során az áldozatok száma – egyes források szerint – eléri a 10 ezer főt. A konfliktus kirobbanása óta a brit közszolgálati médium nemzetközi híradást végző részlege, a World Service ideiglenes állomást nyitott az országban a civil lakosság hiteles tájékoztatásának érdekében. 

BBC World Service launches emergency pop-up radio service for Sudan https://t.co/Id5wpxUWhv

— BBC News (World) (@BBCWorld) May 2, 2023

A World Service által végzett tevékenység azonban nem csupán Szudán lakosságát segíti, hanem számos más esetben is átvette a helyi médiumok tájékoztató szerepét. A csatorna 40 nyelven elérhető, így 500 millió főt ér el világszerte. Ennek ellenére az utóbbi évtizedekben a szolgáltatás veszélybe került az Egyesült Királyság által biztosított források megszűnése miatt, így a nemzetközi részleg – és ezzel a brit soft power eszközének – fennmaradása is kétségessé vált.

A BBC-t 1922-ben alapították, megelőzendő az amerikai médiapiacon kialakuló pluralizmus okozta káoszt az Egyesült Királyságban. Annak nemzetközi részlege 10 évvel az alapítást követően jött létre, hogy a színvonalas tájékoztatás mellett „az Egyesült Királyság külföldi szóvivőjeként működjön.” A kormány és a csatorna közötti első szoros együttműködés az harmincas években jött létre a fasiszta Olaszország által a Közel-Keleten terjesztett narratívák ellensúlyozására, amit a második világháború náci narratívái ellen folytatott küzdelem követett. A hidegháború során a csatorna addig nem látott népszerűségre tett szert a keleti blokk országaiban, megelőzve a hasonló amerikai médiumokat.

A BBC egyediségét a közönség által mutatott bizalom adta, hiszen az de facto független volt a brit kormánytól, olyannyira, hogy az Egyesült Királyság állampolgárainak tájékoztatását is az látta el.

Ezt a függetlenséget a regnáló brit kormány sok esetben negatívan ítélte meg. Anthony Eden miniszterelnök például olyannyira nem értett egyet az 1956-os szuezi válság közvetítésével, hogy a források teljes elzárásával fenyegette a World Service részlegét. A Szovjetunió felbomlását követően ezen fenntartásra szánt összegek valóban csökkentek, tekintve hogy már nem létezett a keleti blokk, amelynek a World Service közvetíthette volna a brit álláspontot. A BBC nemzetközi részlegének reneszánszát a 2001-es terrortámadások, majd az afganisztáni és az iraki invázió hozta el, amikor a csatorna tevékenysége a Közel-Keletre koncentrálódott.

Az elmúlt évtizedekben az Egyesült Királyságban megerősödő kereskedelmi médiumok igyekezték csökkenteni a BBC monopolhelyzetét, a közmédiát „baloldali torzításokkal” is vádolták.

Ez később a Cameron-kormány által bevezetett intézkedéscsomagban manifesztálódott, amelynek következtében a BBC forrásai radikálisan lecsökkentek. Potter szerint azóta a csatorna finanszírozása rendkívül bizonytalan, ami miatt a politikai hatalomtól való függőség is egyre növekszik.

Az elmúlt években jelentkező kihívások ezzel szemben rámutattak, hogy a World Service részlegre minden eddiginél nagyobb szüksége van az Egyesült Királyságnak. Többek között az ukrajnai konfliktus hozta dezinformációs hullám következtében a BBC szerepe egyre inkább nő, belföldön és globálisan egyaránt, amit az egyszeri kormányzati támogatások is mutatnak.

Potter a közszolgálatisággal kapcsolatos belpolitikai viták megoldását a brit BBC és a World Service részleg finanszírozásának szétválasztásában látja,

amelynek legfontosabb célja a külföldi közönség bizalmának fenntartása a tájékoztatás és a politika elhatárolásával. Mindez a brit soft power fenntartása szempontjából kritikus, hiszen a World Service az Egyesült Királyság egyik legfontosabb közvetítője a nemzetközi közösség országainak állampolgárai felé.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon