Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen…

Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen…

Előző héten megjelent cikkünkben bemutattuk a német liberális párt esélyeit az idei választási szuperévben. Most a Die Grünen, vagyis a Zöldek lehetőségeinek járunk utána.

Laurenz Gerkhe a Politico európai kiadásának hasábjain a német liberális párt esélyeiről értekezik a szeptemberben esedékes országos választások kapcsán.

Peter Kuras a Foreign Policy hasábjain fejti ki gondolatait a németországi holokauszt emlékezet jelenkori problémáiról. Meglátása szerint, a baloldal relativizálná a német történelem legsötétebb eseményét.

Berlin 5 napos határidővel hirdetett meg közbeszerzési pályázatot az oltásigazolási kártyára.

Ahogyan korábbi cikkünkben már olvashatták, Németországban az idei választási szuperévben döntő szerep juthat a Zöldeknek. A szeptemberi szövetségi választások mellett idén hat tartományi választásra kerül sor: a márciusi Baden-Württemberg-i- és Rajna-vidék-Pfalz-i voksolás után júniusban szavaznak…

Az elmúlt napok történései tökéletesen példázzák a német klímapolitika kudarcát.

Braun kancelláriaminiszter megkérdőjelezte az adósságféket – Armin Laschet új pártelnökkel kell szembenéznie.

Egyre nagyobb méreteket ölt a modern kori antiszemitizmus Németországban - erről értekezik Menachem Z. Rosensaft a Tablet magazin hasábjain.

Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet és a korábbi frakcióvezető Friedrich Merz között szoros volt a CDU pártelnöki posztjáért folyó verseny, és amikor a reformokat ígérő Merz már-már győzedelmeskedni látszott, mozgósították a Merkel-tábort, nehogy változások lépjenek életbe és…

A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.

Izgalmas év előtt áll a német politika, ahogy Merkel elkezdi átadni hatalmát utódainak − olvasható a The Economist online kiadásában.

„Az elmúlt évben megkértem egy diplomatát, aki évek óta szorosan együttműködött Angela Merkellel, hogy foglalja össze a német vezető Kínával kapcsolatos véleményét” − írja Noah Barkin a Foreign Policy hasábjain. A Rhodium Csoport szerkesztője és a German Marshall Fund of the United States vezető…

A 2021-es választási év meg fogja határozni Németország gazdasági és politikai fejlődési irányát a következő évtizedekre. A németeknek lélegzetvételnyi ideje sem lesz a választási kampányok és szavazások között, a hangsúly pedig elsősorban a globális felmelegedés mérséklésére fog helyeződni mind…

Németországból mégsem vonják ki az amerikai fegyveres erőket – amit Trump a németek elleni szankciónak szánt –, azonban az orosz-német Északi Áramlat 2 földgázvezeték-projekt továbbra is kényes kérdés marad az új elnök, Biden alatt – fejti ki gondolatait Clemens Wergin a Welt hasábjain.

Aki egy „iszlám Európa” helyett „európai iszlámot” akar, az kampányoljon a németországi imámok célzott és egységes képzése mellett – szólítja fel Olvasóit a cikk írója, Alan Posener a német Welt hasábjain.

Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.

„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.

Söder továbbra is vitathatatlanul a legesélyesebb jelölt – de most úgy tűnik, Laschet is jól csinál valamit – kezdi cikkét Cindy Boden a Merkur oldalán.

„A német politikusok felsorakoztak, hogy kritizálják Ausztriát azért, mert nem vesz át menekülteket Leszboszról” − írja Matthew Karnitsching a Politico európai kiadásában.

Berlinben a koronavírus-politika elleni tüntetés a neonácik számára a lehető legjobban alakult. Senki nem rekesztette ki őket, sőt, még új szövetségeket is kötöttek. A problémát mégis mintha alábecsülné az állam. Christian Bangel kommentárja a Die Zeit oldalán.

Egyes német szövetségi államok menekülteket akarnak felvenni Görögországból. A belügyminiszter igyekszik ebben megfékezni őket. A tartományi kormányok botrányról beszélnek. A Deutsche Welle cikkét szemlézzük.

Amíg a német kormány az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli vitában csak esélyeit latolgatja, addig az Egyesült Államok konkrét lépéseket tesz: amerikai szenátorok szankciókkal fenyegetik a sassnitzi kikötő összes alkalmazottját és részvényesét. Hogy a történet még pikánsabb legyen: a kikötő Angela…

Az amerikai elnök döntését, miszerint 12 ezer amerikai katonát von ki Németországból, a német társadalom heves kritikákkal illeti párthovatartozástól függetlenül. De nem csak Trump, hanem a német társadalom is felelős a mizériáért – véli Alexander Grau, aki a témáról a német Cicerón jelentetett meg…

Németellenességre épített a lengyel elnökválasztási kampány hajrájában Andrzej Duda és pártja, a PiS. Ezúttal Philipp Fritz WELT tudósítóba szálltak bele – messzemenő következményekkel. Thomas Dudek lengyel-német újságíró mutatja be a Cicerón a kampány utolsó hetének német vonatkozásait.

Németország újra egy válság közepén vette át az Európai Unió elnökségét július 1-jén – bár a Lisszaboni Szerződés szövegtervezetének francia-holland elutasítása miatt kialakult 2007-es „válság” össze sem hasonlítható a mostanival. Eckhard Lübkemeier és Nicolai von Ondarza ír a német elnökség…

A német kormányzópárt sztárpolitikusa, Philipp Amthor fényes karrierje egy váratlan lobbibotrány miatt megtörni látszik. A 27 éves kereszténydemokrata most egy időre visszavonul, de van még esély a visszatérésére – Martin Nejezchleba riportja a Zeit Online-on.

A Politicón jelent meg Matthew Karnitschnig és Hans von de Burchard cikke arról, hogy Berlin vonakodik komoly segítséget adni a koronavírus-járvány által leginkább érintett mediterrán országoknak.

A Local cikke arról számol be, hogy németországi kutatók hogyan próbálnak minél többet kideríteni a vírus terjedéséről és arról, hogyan állíthatják meg azt.