Egyre nagyobb méreteket ölt a modern kori antiszemitizmus Németországban - erről értekezik Menachem Z. Rosensaft a Tablet magazin hasábjain.
A szerző szerint a Harmadik Birodalom romjaiból újjáéledő szövetségi Németország igyekezett a tolerancia és az igazságosság országává válni. Ez többnyire sikerült is a hidegháború évei alatt, de az antiszemitizmust nem sikerült teljesen felszámolni a társadalom bizonyos csoportjain belül. Egy 2020-as jelentés szerint a német (politikai) elit bizonyos körei támogatják az Izrael ellenes BDS (Boycott, Divestment, Sanctions - Bojkott, elidegenítés, szankciók) mozgalmat.
A jelentés szerint vannak közöttük prominens baloldali politikusok vannak, illetve a német külügyminisztérium egy vezetői tisztségviselője is.
Megjegyzendő, hogy a szóban forgó tárcát a német szociáldemokrata Heiko Mass vezeti, akinek a beosztottjai között van az a Michael Roth, aki szerint Magyarországon tombol az antiszemitizmus, ami komoly kihatással van a jogállamiság helyzetére. Ezzel szemben azt láthatjuk hazánkban, hogy zsidó honfitársaink szabadon és biztonságban élhetnek, valamint hogy évről-évre csökken az őket érő atrocitások száma. Ezt Köves Slomó rabbi is megerősítette, aki egy, a Mandinernek adott interjújában kiemelte, hogy a hazai zsidóság biztonságérzete az egyik legjobb a kontinensen. Hozzáteszi azt is, hogy ezzel szemben Nyugaton (a többi között Németországban is) sokkal rosszabb a helyi zsidók helyzete.
Szemlézett cikkünk írója, Menacham pozitívumként jegyzi meg, hogy még 2019-ben a német szövetségi parlament elfogadott egy határozatot, amely elitéli a BDS-t. A szerző szerint az antiszemita támadások mindkét politikai oldalról érkeznek. A német szélsőjobboldal a történelmi múlt miatt különösképpen aktív. Hozzájuk lehet kötni például a 2019-es halle-i támadást. A keletnémet városban a helyi zsinagógánál gyilkolt meg 2 embert egy szélsőséges. Hogy mennyire elterjedt az antiszemitizmus Németországban, azt jól példázza, hogy nemrég a Bundeswehr egyik különleges egységét kellett teljesen felszámolni, azért mert szélsőséges elemekkel volt tele. A szerző szerint az AfD a szélsőjobboldal meghatározó pártja. Kiemeli, hogy a politikai formáció alapítója elbagatellizálta a holokauszt kérdését és a náci rezsim bűneit.
A szélsőjobboldali antiszemitizmus jelenléte azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagyni a szélsőbaloldalról érkező Izrael-és zsidó ellenes hangokat.
A cikk szerzője szerint a német zsidóság helyzetét azt sem segíti, hogy a főleg muszlim vallású bevándorlók és migránsok magukkal hozzák az anyaországuk antiszemita magatartását. A legújabb kutatások szerint egyre több inzultus éri a zsidó tanulókat és gyerekeket az iskolákban. E zaklatásokat legtöbbször török, vagy arab tanulók követik el. Egyes szülők szerint, már nincsenek biztonságban a gyerekeik.
Az aggodalmaknak Angela Merkel kancellár is hangot adott, aki szerint egy újfajta antiszemitizmus kezd megtelepedni Németországban az egyre növekvő bevándorlás következtében.
A szerző kiemeli, hogy az utóbbi években szerencsére volt előrelépés a problémák megoldása érdekében. A német szövetségi törvényhozás nemrég elfogadott egy olyan törvényt, amely alapján hatékonyabban fel tudnak lépni a jobboldali radikálisok ellen. Menachem azt is hangsúlyozza, hogy a német többségi társadalom nagyon sokat tesz azért, hogy megerősítsék a holokauszt emlékezetet, valamint elősegítik az erről történő oktatást.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
