A közvélemény-kutatások alapján az uniós országok között óriási eltérések mutatkoznak az oltakozási hajlandóságot illetően. A kérdés megítélésében sokat számít a közösségi média használata és a kormányzatba vetett bizalom is.

Az Európai Unió és India közös jövőjéről értekezik Stuart Lau és Sarah Anne Aarup a Politico európai kiadásának hasábjain.

Angliában helyhatósági, Skóciában és Walesben pedig parlamenti választásokat tartottak múlt héten.  

A World Politics Reviews hasábjain ír Mark Nayler Spanyolország egyre intenzívebb és aktívabb Afrika politikájáról.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke között éleződő feszültség ismét előtérbe helyezte a sokat vitatott kérdést.

Színfalak mögötti alkukról és Marine Le Pen esetleges utódlásáról ír Clea Calcutt a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az idei német választási szuperév legjelentősebb eseménye a szeptemberi parlamenti választás lesz, amely után az is kiderül, ki lesz az ország új kancellárja. Korábbi cikkünkben már megismerhették Annalena Baerbock-ot, a Zöldek (Die Grünen) kancellárjelöltjét, most pedig bemutatjuk a jobboldali…

2021. május negyedikén nagyobb incidensek nélkül lezajlott a madridi regionális választás. A szavazás eredményéről a Politico európai kiadásának hasábjain számol be Guy Hedgecoe.

A Politico magazinban Kayali Laura arról számolt be, hogy Párizs arra kérte az ország legfelsőbb közigazgatási hatóságát, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió legfelsőbb bíróságának döntését.

Az Európai Unió koronavírussal összefüggő új, digitális immunitásigazolására, más néven a zöld igazolványra vonatkozó jogszabálytervezetének megalkotása még folyamatban van, miközben Franciaország az első olyan uniós ország, amely már megkezdte a digitális zöld igazolványok tesztelését.

A spanyol centrista Ciudadanos (CS) tündökléséről, majd gyors bukásáról értekezik Guy Hedgecoe a Politico európai kiadásának hasábjain.

Cikkünk előző részében bemutattuk, hogy az Európai Unió hogyan próbálja szabályozni a Mesterséges intelligencia használatát. Most a Politico írása nyomán annak járunk utána, hogy az Atlanti-óceán másik partján mivel készülnek az új technológia használatával visszaélő cégek megregulázására és hogy ez…

Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásának európai hatásairól értekezik Jacopo Barigazzi a Politico európai kiadásának hasábjain.

Ahogyan a nemzetközi hírekben is olvashatjuk, az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszülése a tech szektorban mutatkozik meg a legjelentősebben. Cikksorozatunk mostani, második részében az Ericsson kínai jelenlétében és a svéd technológiai szabályozásba nyerhetnek…

Aayan Hirsi Ali, a Standford Egyetem munkatársa, író és családanya az Unherd portálon osztotta meg gondolatait az európai muszlim bevándorlással kapcsolatban.

„Egy évtizeddel az arab tavasz után alig javult azoknak a helyzete, akik kiálltak a közel-keleti autokraták ellen és egy jobb életet követeltek. Azon országok többségét, ahol tiltakozások voltak és azok erőszakba torkolltak, továbbra is despotikus rezsimek uralják, amelyekben az elnyomás és a…

A nem túl távoli múltban az alapján ítéltünk meg és értékeltünk országokat, hogy mennyire képesek demokratikus választásokat tartani, vagy hogy milyen a gazdasági teljesítő képességük. Ma már inkább egy sokkal konkrétabb és kézzelfoghatóbb kérdéskör alapján vizsgáljuk az egyes országokat: a covid-19…

Matthew Karnitsching a Politico európai hasábjain arról ír: a republikánus jelölt vereségét sokan fogják ünnepelni Európában. Szerinte Trump elnöksége csak haragot és dühöt szült, s sokan attól féltek, hogy ha ismét négy évet tölthet majd el a Fehér Házban, azzal véglegesen tönkreteheti a…

Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.

„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.

Orbán Viktor cikke a Magyar Nemzetben rávilágít, hogy 2050-re Európa összlakosságának 20%-a muszlim lesz. Ez „a közvetlen következménye annak, hogy Nyugat-Európa a multikulturalizmus és a tömeges bevándorlás elérésén fáradozik” − írja Mario Alexis Portella a a firenzei főegyházmegye kancellárja a…

„Az Európai Unió és annak ideológiájának, a politikai korrektségnek a védelmezői gyakran úgy tesznek, hogy bármilyen ellenállás az univerzalizmusuk ellen egyenlő egy anakronisztikus visszatéréssel a nacionalizmushoz, extrémizmushoz és a háborúhoz” − írja David Engels a The European Conservative…

„Az emberek szenvedek. Félnek, meg vannak rémülve. Holnap kitörhet a forradalom” – véli Antonio Pappalardo néhai tábornok, parlamenti képviselő és államtitkár, a Gilet Arancioni (Narancssárga mellényesek, utalva a francia sárgamellényes tüntetésekre) mozgalom 73 éves vezetője, írja a német Cicero.

Aris Roussinos az Unherdre írt cikket, amelyet az The American Conservative-on Rod Dreher is szemlézett, „Amerika monumentális egzisztenciális válsága” című rövid írásában. (a monumentális itt szójáték – az angol monument, műemlék szóra rímel a monumentális, azaz hatalmas, utalván a különböző…

Svájc egy Európa-politikai döntés előtt áll. A koronaválság közepén bocsátotta a kormányzó Svájci Néppárt (SVP) referendumra az EU-val való szabad mozgást biztosító megállapodás felmondásának kérdését. Szeptember 27-én szavaznak a javaslatról a svájciak. A lehetőségeket Matthias Daum mutatja be a…

A koronavírus szociális-gazdasági hatásai próbára teszik az Európai Unió összetartását és a belső hatalmi egyensúlyt. Az új európai vitákat Kai-Olaf Lang és Nicolai von Ondarza mutatja be a Stiftung Wissenschaft und Politik számára készült elemzésben.

Cornelius Adebahr német külpolitikai szakértő és politikai tanácsadó jegyzett véleménycikket az EUobserver portálon május 15-én, „A világjárvány azt jelenti, az EU-nak regionálissá kell tennie Iránnal kapcsolatos politikáját” címmel.

A Covid-19 mindenkire hatással volt, még a terroristákra is − írja Annelies Pauwels véleménycikkében az EUobserveren.

Nemrég megjelentetett tanulmányok arra derítettek fényt, hogy kapcsolat lehet a légszennyezettség szintje és a koronavírus végzetessége között. A kutatásokból kirajzolódik, hogy azokon a területeken, ahol magasabb a légszennyezés, a vírus jelentősen veszélyesebb – bár ennek kétség kívüli…

A 2020-as év legnagyobb csapásának tűnik a COVID-19 járvány globális elterjedése, mely egyesek szerint a következő gazdasági világválságot hozhatja magával, míg mások az Európai Unió jövőjét látják romba dőlni a vírus terjedésével − írja a City Journal.