Nemrég megjelentetett tanulmányok arra derítettek fényt, hogy kapcsolat lehet a légszennyezettség szintje és a koronavírus végzetessége között. A kutatásokból kirajzolódik, hogy azokon a területeken, ahol magasabb a légszennyezés, a vírus jelentősen veszélyesebb – bár ennek kétség kívüli bizonyításához további vizsgálatok szükségesek.

Európa öt legszennyezettebb régiójában történt a koronavírus miatti halálozások 78%-a Yaron Ogen, a németországi Martin Luther Egyetem Föld-kutatási Intézetének kutatója tanulmánya szerint.

Ogen elemzésében megpróbál kapcsolatot teremteni a leginkább dízelautók okozta nitrogén-dioxid kibocsátás és a koronavírus súlyossága között Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és más olyan térségekben, ahol a koronavírus áldozatainak száma magas volt Európában. Az olyan hegyvonulatokkal körbeölelt nagyvárosok, mint Milánó, Torinó és Madrid erősen érintettek, hiszen ezek a vonulatok meggátolják a levegő kicserélődését, súlyosbítva a városok légszennyezettségét.

„Azért döntöttem úgy, hogy a nitrogén-dioxid nyomába eredek, mivel az egészségkárosító hatásai már régóta ismertek, megfelelően dokumentáltak, és könnyű ezekről statisztikai adatokat találni” − mondta Ogen a FRANCE 24-nek. A nitrogén-dioxidnak a koronavírushoz hasonló hatásai lehetnek, például tüdőkárosodás, légzési nehézségek, és végső esetben akár szívinfarktust is okozhat.

Tehát a nitrogén-dioxid szennyezettség már „korábban meggyengíthette a légzőrendszert, amely a legkevésbé ellenálló a koronavírussal szemben”, mondja a kutató. Ez magyarázatot adhat arra, miért került annyi ember bármiféle alapbetegség nélkül kritikus állapotba. „Ezeket a környezeti tényezőket figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy meghatározhassuk, kik vannak a legnagyobb veszélyben”, fogalmaz Ogen.

Ogen nem az egyetlen, aki megkongatta a veszélyharangot. A SARS-járvány idején, 2002-2004 között kínai kutatók igazolták, hogy a legszennyezetteb városok mutatták a legmagasabb halálozási számokat. A Cambridge Egyetem kutatói által felállított tanulmány ugyanerre a következtetésre jutott. Az Egyesült Királyság legszennyezettebb régióiban a koronavírus az áltagosnál több áldozatott szedett.

Ugyanez igaz Amerikában is, ahol egy adott területen a levegőben található finom por koncentrációjának már egy igen kicsiny emelkedése is a koronavírus okozta halálozás 15%-os növekedésével jár együtt, állapították meg a Harvard Egyetem kutatói egy április 7-én megjelent tanulmányban.

Persze a szennyezettség nem az egyetlen lehetséges magyarázat. A szennyezettség szintje rendszerint magasabb a sűrűn lakott területeken, ahol értelemszerűen nehezebb a megvalósítani a társadalmi távolságtartást, mely szintén a koronavírus terjedésének kedvez. „Azt remélem, hogy a tanulmányom bátorít majd más kutatókat is arra, hogy jobban górcső alá vegyék a lehetséges kapcsolatot a légszennyezettség és a vírus okozta halálozási arányok között” − mondja Ogen.

Ha biztos választ találnának az okozati viszony kérdésére, azzal meg lehetne előzni egy esetleges újabb epidémiát, de legalább arra sarkallná az állami intézményeket, hogy speciális védelmi intézkedéseket vezessenek be a legszennyezettebb térségekben lakók számára.

Ogen úgy gondolja: ha bebizonyosodik, hogy a vírus intenzitását a szennyezettség mértéke befolyásolja, akkor az egész gazdasági fejlődési modellünket újra kell gondolnunk annak érdekében, hogy kevésbe függjön a környezettszennyező tevékenységektől.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia