Október 16. és 22. között zajlott a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa, amely nem csupán jubileumi jellege miatt rendelkezik meghatározó jelentőséggel. Hszi Csin-ping a párt legfelsőbb vezetője újabb 5 évre biztosította hatalmát, miután a Kongresszusra összegyűlt elit megválasztotta a Politbüro, valamint a Politbüro Állandó Bizottságának tagjait. A régi-új kínai vezetés mellett botrány is tarkította a kongresszus programját, miután a Kínai Népköztársaság korábbi elnökét, a 79 éves Hu Csin-taot kivezették a zárónapon.

Ismételten kerekasztal-beszélgetésre került sor intézetünk szervezésében, melynek fő témája a brit konzervativizmus múltja, jelene és jövője volt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörését követően Magyarország a nyugati és a tengerentúli sajtó középpontjába került, a budapesti történések szinte mindvégig vezető cikkek voltak. A sajtó pedig országához igazodva más megvilágításban mutatta be a történéseket, eltérő formában és eltérő részletességgel. Cikkünkben két ország – az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország – elsődleges forrásait mutatjuk be, rávilágítva a közöttük lévő különbségekre és hasonlóságokra egyaránt.

A 21. század jelentős kihívások elé állítja a nemzetállamokat. Az egyik legégetőbb ezek közül a fentartható népesség kérdése. Tóth I. János most megjelent, a Batthyány Lajos Alapítvány BLA|katedra programsorozat keretében bemutatott könyve épp erre keresi a választ.

Sikertelen közel-keleti diplomáciai körút, a szaúdi-amerikai viszony megromlása, csökkentett olajkitermelés, egekbe szökő árak – az elmúlt időszakban a többi között ezek a problémák roskadtak a Biden-kormányra, a félidős választások pedig hamarosan esedékesek lesznek. Szaúd-Arábia után az amerikai kormánynak új szövetségest kell keresnie, amely nemcsak az ország stabil olajellátását biztosítaná, hanem a demokraták választási eredményére is kedvező hatással lenne. Vajon ki lesz Amerika potenciális jelöltje és milyen áron köttetik meg a szövetség a két ország között?

Az Európai Unió szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a külföldi befolyással szembeni rezilienciája. A változó nemzetközi környezetben – különösképp a súlyos következményekkel járó orosz-ukrán háború kapcsán – Európának képesnek kell lennie ellenállni a külföldi információs és egyéb befolyásolásnak, hiszen az súlyosan alááshatja az Unió alapértékeit. Ennek ellenére a túlzott szabályozás destruktív hatással lehet Európa egyik fontos előnyére, a civil közösségek szabadságára. Az ezzel kapcsolatos visszásságokat Lukas Harth, Florian Kriener, és Jonas Wolff, a Carnegie Europe kutatói tárták fel az október közepén megjelent cikkükben.

Oroszország ukrajnai lekötöttsége és legfrissebb kudarcai óta erősödnek a régóta őrizgetett török ambíciók Közép-Ázsia török érdekszférába vonására, legalábbis erről ír a The Diplomat. Kína és Oroszország persze kihagyhatatlan a játszmából.

A mai nyugati demokráciafogalom eltorzult, a nemzeti konzervatív mozgalom pedig csak meg próbálja menteni. A nemzetek fölötti döntéshozatali fórumok és bíróságok csorbítják a népképviselet elvét, pedig Fukuyama alapján éppen ők a liberális demokrácia fő ismérvei. John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke elemezte a szemben álló demokráciafelfogások hitvallását a Quadrant magazin hasábjain.

A The Economist még szeptemberben beszámolt arról, hogy Elon Musk 44 milliárd dollárt ajánlott fel kedvenc közösségi médiaplatformjáért, a Twitterért. Szeptember 13-án a szóban forgó közösségi média részvényesei elfogadták a milliárdos ajánlatát, lévén hogy a Twitter piaci értéke akkor 32 milliárd dollár alatti volt, így szinte magától értetődött a javaslat melletti állásfoglalás.

Az OPEC olajkartell országai bejelentették, hogy kétmillió hordóval csökkentik kitermelési kvótájukat. Ezért próbál Washington egy régi ellenségével próbál megegyezni, hogy az orosz és OPEC export hiányában lélegzethez juthasson a világ energiapiaca.

Joe Biden nemrégiben Szaúd-Arábiában járt, hivatalos útjának fő motívuma pedig az USA számára szükséges üzemanyag mennyiség biztosítása és az egekbe szökő árak megfékezése volt. Azonban az elnök terve meghiúsult, hiszen október 5-én az OPEC+ meghozta döntését - napi 2 millió hordónyival csökkenti az olajtermelést, hogy magasan tartsa az árakat. Vajon ez hogyan hat az amerikai belpolitikára pont most, amikor ennyire közelednek a félidős választások?

Október 4-én, a Danube Institute szervezésében ismét kerekasztal-beszélgetésre került sor, számos kiemelkedő szakértő, konzervatív gondolkodó társaságában. Szeptember 25-én Olaszország választott, és világos üzenetet küldött: a jobbközép koalíció került ki nyertesként, Giorgia Meloni pedig az ország első női miniszterelnöke lett. Vajon a fényes győzelem milyen változásokat hoz Olaszországban? Milyen hatással lesz Magyarországra, hogy a kormány szövetségesei kerültek hatalomra? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a panelbeszélgetés keretében.

Hszi Csin-ping 2012. november 15-én került a Kínai Kommunista Párt, így a Kínai Népköztársaság élére. Néhány héttel hatalomra kerülésének 10. évfordulója előtt rendezik meg a Párt huszadik, jubileumi kongresszusát, amelyen Hszit második alkalommal választhatják újra Kína legfőbb vezetőjének. A kongresszust megelőzően érdemes összefoglalni Hszi hatalmának 10 évét, amely lényegében határozza meg Kína közeli – és talán távoli – jövőjét. A legfontosabb trendeket Jo Inge Bekkevold (Norwegian Insitute for Defence Studies) Kína-szakértő tekintette át a Foreign Policy-ban.

John O’ Sullivan-t, a Danube Institute elnökét az Il Giornale olasz lap kérdezte a néhai Margaret Thatcherről, volt főnökéről és az olasz politikai színtér legújabb fordulatairól.

A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd elleni támadás előzményeit, annak jelentőségét, valamint az ebből fakadó következményeket igyekszünk értelmezni.

Az orosz-ukrán háború kirobbanásával egyfajta pánik söpört végig Európán, hiszen Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, valamint a globális napraforgó olaj exportjának legjelentősebb, 52,2%-os részét adja 2020-as adatok alapján. Az ellátási láncok, valamint az élelmiszerkereskedelem dilemmáiról Sarah Taber mezőgazdasági kutató írt a Foreign Policy hasábjain.

Október 5-én hivatalosan is sor került a pandémia utáni első személyes OPEC+ találkozóra Bécsben, ahol igen komoly, és annál ellentmondásosabb döntés született.

Az ukrán területek annexiójával, valamint a részleges, de széles körű mozgósítás elrendelésével olyan alapvető faktorok alakultak át, amelyek lényegében megváltoztathatják a háború menetét. Ezen tényezők alapjaiban befolyásolják azt, amit eddig a nyugati szakértők Vlagyimir Putyin stratégiai gondolkodásáról, illetve annak határairól hittek. Tatjana Sztanovaja a Foreign Affairs hasábjain elemezte a fennálló helyzetet.

Október 2-án Bosznia és Hercegovina lakossága is az urnák elé járult, hogy eldöntse, ki lesz nemzeti és regionális szinteken egyaránt a világ – nem túlzás – legbonyolultabb és legösszetettebb admisztrációs rendszerének élén.

A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.

Az Egyesült Államokra jellemző föderalizmus az ország rövid, de eseménydús története során mindig egyedülálló jellegzetessége volt az USA belpolitikájának. Tekintve, hogy minden nagyhatalom esetében a belső viszonyok és a külpolitika egymás meghatározó alakítói, az Amerikai Egyesült Államokon belül megfigyelhető változások új értelmet adhatnak az ország nemzetközi rendszerben elfoglalt szerepének. Jenna Bednar (University of Michigan, Santa Fe Institute) és Mariano-Florentino Cuéllar (Carnegie Endowment for International Peace) az USA föderalizmusának átalakulását, valamint annak hatásait elemezték a Foreign Affairs szeptember-októberi kiadásában.

A bolgárok negyedszerre is parlamenti választásokra kényszerültek az elmúlt másfél év politikai káosza után. Azon kevés ember, aki elment szavazni, a politikai elittel kapcsolatos mélységes kiábrándulását fejezte ki az urnáknál.

Kijev hadserege bebizonyította, hogy tud Oroszországgal szemben sikereket elérni a harctéren. A közelgő tél miatt ugyanakkor a Nyugatnak még több sikerre lenne szüksége. Miért hiányoznak még mindig a legmodernebb nyugati harckocsik Ukrajna arzenáljából? A Military Watch Magazine több fontos érvet is megfogalmaz.

A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) szerepének kérdése meghatározónak bizonyult a nemzetközi politikában az elmúlt évtized során. Ez azonban nem csupán a gépi tanulás erkölcsi dilemmáit takarja, de azon komoly következményeket is, amelyeket a geopolitikai játszma alakulása során figyelhetünk meg. Henry Farrell (Johns Hopkins University), Abraham Newman (Georgetown University), és Jeremy Wallace (Cornell University) a Foreign Affairs szeptember-októberi számában igyekezték feltárni az AI rejtette veszélyeket.

Szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt, 2017. október elsején Katalónia népszavazást tartott függetlenné válásáról. Eltekintve attól, hogy a referendumot a spanyol kormány érvénytelennek nyilvánította, a kisebbség világos üzenetet küldött: az állammal és annak alkotmányával szembeszegülve Carles Puigdemont, a Generalitat de Catalunya (katalán kormány) akkori elnöke mégis kikiáltotta Katalónia függetlenségét.

Október 2-án a brazil választók Luiz Inacio Lula de Silva baloldali és és Jair Bolsonaro jobboldali jelölteket küldték az elnökválasztás második fordulójába. Bolsonaro második lett, de jobban szerepelt a vártnál, Lula végzett első helyen, de nem érte el a szavazatok 50%-át, amivel azonnal megnyerhette volna a versenyt. A vádaskodás máris elindult, hogy ki kinek a segítségével csalt.

Október elsején Lettország választott: Krišjānis Kariņš Új Egység pártja aratott győzelmet, megszerezve a voksok csaknem 19%-át.

Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást Oroszországban. Az intézkedés nem csupán a harci cselekmények, de a humanitárius kérdések és az orosz belpolitika szintjén is fordulatot hozott. A társadalmi hatások kihívást és egyben lehetőséget jelentenek a nyugati országok számára.

Az olasz választás tanulságairól írt véleménycikket az American Conservative szerzője, Bradley Devlin.

A Németországba korábban orosz gázt szállító balti-tengeri vezetékpáros szeptember 26-án súlyos károkat szenvedett, amely még békeidőben is évekig tartó javításokat jelentene. A támadás jelképesen és fizikailag is újabb szálat szakít el Oroszország és Nyugat-Európa között. De vajon ki tehette?