A bolgárok negyedszerre is parlamenti választásokra kényszerültek az elmúlt másfél év politikai káosza után. Azon kevés ember, aki elment szavazni, a politikai elittel kapcsolatos mélységes kiábrándulását fejezte ki az urnáknál.

Bojko Boriszov miniszterelnök 2020-as, korrupcióellenes tüntetéseket követő bukása óta a balkáni országban általános a politikai káosz. A Boriszov által vezetett GERB jobbközép párt ellenzéke nem volt képes döntő többséget nyerni három választáson sem, s stabil koalíciókat sem tudott létrehozni.

A bolgár politikai inga most a Nyugat-ellenesség miatt leng ki. A jobboldali ITN párt júniusban szakított Kirill Petkov korábbi kormányával. Az egyik sérelem a Zois elemzője szerint az, hogy Petkov kabinetje engedett az EU nyomásának Észak-Macedónia uniós tagsága kapcsán. Bulgária még a XX. század elején elfoglalta Észak-Macedónia mai területét, elvesztette, majd az első világháborúban is sikertelenül harcolt érte. Az ottani bolgár kisebbség helyzete miatt korábban igyekezett komoly nemzetpolitikai engedményeket kiharcolni Szkopjétől, mielőtt beadja a derekát annak Unióba lépésével kapcsolatban. Petkov most elengedte a vétót a nyugati nyomás miatt, s az ITN többek között ezt is megfelelő oknak vélte a koalícióból való kilépésre és a bizalmatlansági szavazásra.

A másik ok, ami a kormány bukását okozta, az az orosz gázszállítások ügye.

Bulgária nem állt át az oroszok által követelt rubel alapú elszámolásra, s így Moszkva elzárta a gázt irányába. Az ellenzék szerint ez roppant felelőtlen döntés volt.

Ilyen előzmények után nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban jobboldali, radikálisabb, EU-szkeptikusabb elemek törtek előre a választáson. A legerősebb - meglepetésre - a 2020-ban a népharag által elűzött Bojko Boriszov pártja lett, bár nem örülhet döntő sikernek: a szavazatok 25,4%-át szerezte meg. A második a 2021 novembere és 2022 júniusa között kormányzó Folytatjuk A Változást párt (PP) lett, Kiril Petkov volt miniszterelnök politikai formációja.

Bulgaria, Alpha Research Exit poll Seat Projection:

GERB/SDS-EPP: 66 (+7)
PP-G/EFA: 52 (−15)
DPS-RE: 37 (+3)
BSP-S&D: 27 (+1)
V-*: 26 (+13)
DB-G/EFA|EPP: 21 (+5)
ITN-*: 11 (-14)

+/− vs. Election Results 2021

➤https://t.co/KaaCTH8NHP#Bulgaria #Избори #Избори2022 pic.twitter.com/XN93ikwp6A

— Europe Elects (@EuropeElects) October 2, 2022

Ami különlegesebb, az az Újjáéledés (Vazrajdane) nemzeti radikális párt előretörése. Eredménye leképezi a bolgár közvélemény változását.

Az Újjáéledés erősen bírálja az Európai Uniót az Oroszország-ellenes szankciókért, közhelyes Amerika-ellenességet képvisel,

s a legutóbbi, az ukrajnai területeken szervezett orosz „népszavazások” után elméletileg azon is gondolkozott, hogy elismerje-e ezek eredményét. Persze utóbbi csak meg nem erősített hír, amelyet a térség nemzeti radikális pártjaival erősen ellenséges Szabad Európa Rádió közölt. 

Bulgáriára újabb koalíciós tárgyalások hónapjai várnak, amelyeket ezúttal Bojko Boriszov kezdeményezhet. Az ellenzékből természetesen senki sem akar vele szövetséget kötni, így a Balkan Insight elemzése szerint egyik potenciális partnere az Újjáéledés Párt, de még így sem érné el a szükséges többséget. Az elemzők szerint a balkáni ország hamarosan újabb választások elé néz – kérdéses, hogy mit fog ez megoldani, ha a politikai patthelyzet ismét előáll, csak kicsit átrendezve.

A külpolitikai helyzet változása persze ismét mozdíthat a helyzeten: Oroszország gázblokádja vajon erőteljesen érinti-e Bulgáriát? És mit hoz a tél Európa nagyhatalmi konfliktusának folyásában?

A balkáni ország nagy átalakuláson megy át mostani válsága alatt, s a végleges megoldás szorosan kötődni fog a háborúból és krízisből kialakuló új világpolitikai környezethez.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon