Október 2-án Bosznia és Hercegovina lakossága is az urnák elé járult, hogy eldöntse, ki lesz nemzeti és regionális szinteken egyaránt a világ – nem túlzás – legbonyolultabb és legösszetettebb admisztrációs rendszerének élén.

Hogyan jutott el Bosznia és Hercegovina a függetlenség kivívásától a legösszetettebb rendszerig?

A kérdésre az Euronews cikke próbál megfejtést találni. A kilencvenes évek háborúi a még mai napig ingatag régió minden országára kivétel nélkül rányomták bélyegüket. Boszniában a harcok különös kegyetlenséggel folytak 1992 és 1995 között, a háború utóhatása pedig még ma is mély nyomot hagy a régió legsokszínűbb országán.

A harcoknak végül 1995-ben a daytoni békeegyezmény vetett véget, melynek egy része ma az ország alkotmányaként szolgál. Ez lehetővé tette, hogy Bosznia három fő népcsoportja – az ortodox szerbek, a katolikus horvátok és a muzulmán bosnyákok - egyaránt uralják a hazai politikai színteret, és részt vegyenek a legfontosabb döntések meghozatalában.

A békeszerződés másik eredménye az ország két nagyobb adminisztratív központba osztása volt: az egyik a szerb többségű Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) lett, a másik pedig a Bosznia-Hercegovinai Föderáció (Federacija Bosne i Hercegovine – FbiH). Ezeken felül, az északkeleten elhelyezkedő Brćkoi körzet saját kormányzattal rendelkezik.

Boszniában mindhárom népcsoport saját vezetőt választ négyévente, valamint a Miniszerek Tanácsát is, aminek az élén gyakorlatilag az ország miniszterelnöke áll.

A parlament kétkamarás, melyet a 42 fős Képviselőház (Zastupnički dom) és a Nemzetek Háza (Dom naroda) alkot.

A két körzet parlamenti összetétele hasonló: az FBiH-ben szintén kétkamarás, 98 fős Képviselőházzal, és 58 képviselős Nemzetek Házával. A Boszniai Szerb Köztársaságban az alsó ház (People’s Assembly) 83 képviselővel, a Népek Tanácsa (Council of People) 28 képviselővel alkotja a törvényhozást.

A választások menete

Október másodikán 7 257 név közül (ebbe a számba 72 különböző politikai párt, 38 koalíció és 17 független jelölt értendő) választhattak a szavazati joggal rendelkező polgárok. A választások tétje elsősorban az országban uralkodó korrupció megfékezése és gazdasági helyzetének stabilizálása volt. 

Végleges eredmények még mindig nincsenek, így csupán az előzetes eredményekre és a pártok által mért adatokra támaszkodhatunk. Ezen eredmények alapján, a parlamenti választások esetén az FBiH befutói bosnyák részről Bećirović 57,27%-kal, aki az Együtt a szabad Bosznia és Hercegovináért jelöltje, horvát részről pedig Željko Komšić, a Demokratikus Front jelöltje. 

A bosnyák jelöltekra érkezett szavazatok százalékos aránya

A horvát jelöltekre érkezett szavazatok százalékos aránya

A még előzetes adatok alapján a Boszniai Szerb Köztársaság elnöki pozícióját Milorad Dodik töltheti be, aki a választásokat követően éjfél után, hajnali egykor be is jelentette győzelmét.

Dodik győzelme – aki az eddigi adatok alapján 28 000 szavazattal előzi meg kihívóját, Jelena Trivićet, a Demokratikus Haladás Pártja (PDP) jelöltjét – igen nagy port kavart, még aznap este több ezren tüntettek Banja Lukában, visszalépését követelve.

A tüntetések tovább folytatódtak, még nagyobb intenzitással és lélekszámmal. A Demokratikus Haladás Pártja egyelőre nem ismeri el Dodik győzelmét, állítása szerint Trivićet 65 000 szavazattól fosztották meg, ebből kifolyólag pedig a szavazatok újraszámlálását követeli. 

Ami Szerbia erre adott reakcióját illeti, Aleksandar Vučić szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, csak végleges eredmények tudatában fog gratulálni a Boszniai Szerb Köztársaság új elnökének. Ez azért is lehet érdekes, mivel a jelenlegi adatok alapján tényleg Dodik lett a győztes, aki kifejezetten jó viszonyt ápol a szerb elnökkel.
A fővárosban, illetve Mostarban a mérsékeltebb jelöltek arattak győzelmet. A legnagyobb meglepetést viszont kétség kívül Bakir Izetbegović veresége okozta.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon