A The Economist még szeptemberben beszámolt arról, hogy Elon Musk 44 milliárd dollárt ajánlott fel kedvenc közösségi médiaplatformjáért, a Twitterért. Szeptember 13-án a szóban forgó közösségi média részvényesei elfogadták a milliárdos ajánlatát, lévén hogy a Twitter piaci értéke akkor 32 milliárd dollár alatti volt, így szinte magától értetődött a javaslat melletti állásfoglalás.
Musk időközben felhagyott az üzlettel, indokolásként a Twitter vétségét hozta fel, amelynek nem sikerült időben rendeznie az üzletember által kért kérdéses pontokat. Azonban, a vállalat beperelte Muskot, visszakényszerítve így őt az ügy tényleges lezárására. A felek első körben október 17-ig kaptak haladékot, később a dátumot sikerült kitolni egészen október 28-ig. Ha nem sikerül e hónap végéig konszenzusra jutniuk, a döntést a bíróság hozza meg - adta hírül a The Economist.
A történelem folyamán már többször lehettünk szemtanúi annak, milyen hátulütői vannak annak, amelyet most Musk próbál meglépni: Colombia Pictures, az AOL (America Online) és a Time Warner egybeforrasztása, vagy éppen az ABN AMRO holland bankcsoport megvétele. A gigászi ötletek egytől egyig meghiúsultak, vagy a tulajdonosok vagy az akkoriban fennálló helyzet miatt.
Fontos viszont leszögezni, hogy a fentiekhez képest Elon Musk teljesen más helyzetben van: a világ leggazdagabb embereként pályázik a közösségi média platformra,
illetve nem szeretné beolvasztani a vállalatot sem az elektromos gépkocsikkal foglalkozó Tesla, sem az űrkutatással foglalkozó SpaceX vállalatba.
Ahogy az eddigi M&A (merger and acquisitions – olyan ügyletek, melyek esetén vagy a vállalatok ötvözik egymással eszközeiket, vagy a vevő vállalat beolvasztja a megvásárolt vállalatot a már meglévő üzleteibe) ügyletek sem végződtek jól, itt is fennáll a kudarc esélye. A digitális reklámcég, amelyen a Twitter alapjai is nyugszanak, már rég összeomlott. A Tesla részvényei pedig – amelyek Musk vagyonának nagyobb hányadát képzik – értéküknek közel egyharmadát elveszítették, amióta az üzletember ajánlatott tett a platformra. Ezeken kívül még számos más veszélyfaktor is közrejátszhat – akkor is, ha Muské lesz a Twitter és akkor is, ha nem – adta hírül Robert Bruner a The Economistban megjelent elemzésében.
Musk az ajánlatot követően még mindig vizsgálat alatt áll. A vita középpontjában pedig az üzletember azon kijelentése áll, miszerint a vállalat nem volt elég transzparens a beregisztrált fiókok számával kapcsolatban.
Musk szerint a hamis felhasználók száma az összes felhasználó 20%-át teszi ki, míg a Twitter mérése alapján ez mindössze 5%.
20% fake/spam accounts, while 4 times what Twitter claims, could be *much* higher.
— Elon Musk (@elonmusk) May 17, 2022
My offer was based on Twitter’s SEC filings being accurate.
Yesterday, Twitter’s CEO publicly refused to show proof of <5%.
This deal cannot move forward until he does.
Bruner szerint a legrosszabb M&A ügyletek akkor születnek, ha a megvásárolandó vállalkozás a vásárló „szaktudásán kívül helyezkedik el.” Ez alól Musk és a Twitter sem kivétel. Musk radikálisan átalakítaná a Twittert, a kínai WeChat alkalmazás mintájára egy olyan alkalmazás lenne, amelyet mindenre is lehetne használni, ahol még az online fizetés is helyet kapna. Mindezeken felül Musk fontosnak tartja, és többször is kiemelte a szólásszabadság terjesztését online térben is.
Ha eltekintünk az eset üzleti részétől, Musk tervének megvalósítása számos más területre is hatással lehet. Például, a Fox News szerint
a Twitter felvásárlása befolyásolhatja a közelgő novemberi félidős választásokat, csakúgy, mint a Biden-Putyin közötti feszültség, illetve a jelenlegi háború is.
Bruner sorait azzal zárja, hogy a szóban forgó üzlet – kimenetelétől függetlenül – mindenféleképpen meghatározó pont lesz a közeljövőben.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
