2022. október 11. 16:00 - Danube Institute

Üzemanyagmennyiség csökkentéssel a stabil árakért?

Október 5-én hivatalosan is sor került a pandémia utáni első személyes OPEC+ találkozóra Bécsben, ahol igen komoly, és annál ellentmondásosabb döntés született.

shutterstock_2167434015.jpg

Október 5-én annak a 23 országnak a képviselői ültek össze – immáron Oroszországgal kiegészülve –, amelyek a világ összes olajkészletének csaknem 40%-át állítják elő. A rövid, ám annál tartalmasabb találkozó eredménye pedig egy igen ellentmondásos döntés lett: megerősítették, hogy

napi 2 millió hordóval csökkentik az olajtermelést, amely megfelel az összes kibocsátás 2%-ának – reménykedve abban, hogy így sikerül egyensúlyba hozni az ingatag gáz- és olajárakat - adta hírül a The Economist.

Miután Oroszország minimálisra csökkentette az Európába irányuló gázszállítást, az utóbbi hónapokban az árak az egekbe szöktek, belelökve a kontinenst és számos más országot egy igen súlyos energiakrízisbe, melynek következtében több állam energiavészhelyzetet rendelt el, hogy stabilizálja a gazdaságot. 

Az OPEC+ döntése azonban a piaci stabilitás lehetséges megteremtésén túl komoly diplomáciai vetülettel is bír.

Joe Biden nemrégiben Szaúd-Arábiába látogatott, hogy megpróbálja megfékezni a magas energiaárakat, illetve rábírja Rijádot a kitermelés növelésére – ami Biden számára a közelgő félidős választások miatt bírt különösen nagy jelentőséggel. Végül az amerikai elnök kérésének éppen az ellenkezője valósult meg.

A Fehér Ház hivatalos közleményében „rövidlátónak” nevezte az OPEC+ döntését, valamint kijelentette, hogy emiatt további 10 millió hordónyi olajat szabadít fel következő hónapban.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az USA, hanem egész nyugat-szerte mindenki tartalékokat szabadított fel – március óta csaknem 180 millió hordónyi üzemanyagot – amelynek 75%-a, hozzávetőlegesen 134 millió hordónyi érkezett kizárólag az amerikai Stratégiai Üzemanyagtartalékból.

Szaúd-Arábia üzemanyagmennyiség-csökkentésére tett kísérlete pedig elsősorban azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyba kerüljön az immár megnövekedett kínálat a kereslettel (a mennyiség csökkentése azért bír ekkora jelentőséggel az országnak, mivel a tavaszi 120 dollár/hordónyi árakhoz képest szeptemberben egy hordó olaj kevesebb, mint 90 dollárt ért). Az áremelkedés mértéke egyelőre még bizonytalan, de a szükséglet 2%-ának megvonása jó eséllyel érzékelhető hatást gyakorol a piacra.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása