Az Európai Unió számos válságon ment keresztül az elmúlt évtizedben. Ezek a válságok részben megerősítették, részben gyengítették az integrációt, azonban minden esetben tanulságosak voltak az Unió jövőjének szempontjából. Stefan Lehne (Carnegie Endowment for Internation Peace) ezt az időszakot elemezte a krízisek vonatkozásában.

A Maldív-szigeteken sem lakosság, sem terület nincsen sok, de stratégiai helyzete miatt eldöntheti Kína és India vetélkedését az Indiai-Óceánért.

Európa a világ legnagyobb csokoládéfogyasztója, Nyugat-Afrika pedig a kakaóbab legnagyobb termelője. Azonban az igen közkedvelt édesség rögös úton jut célba: erdőírtás, kizsákmányolás és gyerekmunka is szóba kerül kitermelése során. Az EU ebből kifolyólag olyan új szabályzást szeretne megalkotni, amellyel ezeket visszaszorítja és biztosítja a szektor fenntartható működését. A tervezett rendeletről a Politico hasábjain olvashatunk.

Egyre több és több baloldali vezető kerül uralomra Latin-Amerikában, de vajon egyet jelent-e ez azzal, hogy a kontinens igazán baloldali irányba fordul? Egészen más folyamat szemtanúi lehetünk - írja Simeon Tegel a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz invázió nem csupán a nyugati világ nagy részét egyesítette, de az ukrán népet is. A mozgósítás következtében 750 ezer főre növekedő Ukrán Fegyveres Erők létszáma azt mutatja, hogy Ukrajna összes társadalmi csoportja kiveszi a részét a honvédő háborúból, így a nők is. Olga Oliker, az International Crisis Group programigazgatója a nők háborúban való szerepvállalását elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A republikánusok teret nyertek ugyan a félidős választásokon, és végül megszerezték a Képviselőházat, de a Biden-elnökség nem szenvedett halálos csapást. Hogyan fogja befolyásolni ez az elnökség külpolitikájának második két évét? A Carnegie Endowment for International Peace kutatói válaszoltak a kérdésre.

Olaf Scholz német kancellár február 27-i beszédében fontos kijelentést tett: szerinte „Putyin háborúja fordulópont – és annak kell lennie a német külpolitikában is”. Ez jelentette a Zeitenwendét, a változó idők külpolitikáját, hiszen Berlinnek a háború kitörésével nem csupán saját európai szerepét kellett újragondolnia, hanem a globális gazdasági kapcsolatait (különösen Oroszországgal), valamint saját ráutaltságát az orosz energiára. Ez a lendület azonban a Scholz-Hszi találkozóval megtörni látszik, amiről Sophia Besch (Carnegie Endowment) és Liana Fix (Council on Foreign Relations) írtak a War On The Rocks oldalán.

Az utóbbi időszakban tüntetéshullám rázta meg Kínát a még korábban beiktatott „zero-covid” intézkedések ellen. Vajon meddig fajulnak a demonstrációk? Mi lesz Peking válasza? A The Economist és a Politico cikkeiből mindez kiderül.

Már régóta köztudott, hogy a kibertér, valamint az internet világa nem csupán a mindennapjainkat befolyásolja, de az államközi kapcsolatokat is: olyannyira, hogy előbbi önálló hadszíntérré vált. Ezzel párhuzamosan azonban a digitális környezetben sokkal nehezebb normákat alkotni, mint más területeken. Joseph S. Nye, Jr., a Harvard Kennedy School korábbi dékánja a kibertér norma alapú rendjének kialakulási lehetőségeit elemezte.

Egykoron a nyugati félteke egyik leggazdagabb gyarmata, mára már egy kolerajárvánnyal, bűnözéssel, élelem- és üzemanyaghiánnyal küzdő ország – ez Haiti. „Nem tudsz senkihez sem fordulni” – hangzott el kétségbeesetten az egyik lakostól. A rend helyreállítását amerikai segítséggel – békefenntartókkal – próbálták évtizedeken keresztül elérni, sikertelenül. Vajon mennyire békefenntartás az amerikai jelenlét? Doug Bandow próbálja megválaszolni a kérdést cikkében.

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The Diplomat hasábjain értékelték néhány fontos ázsiai ország állapotát.

Előző cikkünkben a már nyár óta tartó koszovói-szerb nézeteltérés szövevényes előzményeit vizsgáltuk. Időközben a két fél tárgyalóasztalhoz ült, azonban az egyezkedés közel sem tekinthető sikeresnek. Ezúttal a tárgyalások előzményei, valamint a szerb és koszovói sajtó szemléje következik.

A csapatai visszaszorulnak a harcmezőn, de az orosz vezető továbbra sem mondott le az ellenfél küzdeni akarásának megtöréséről. A cél: a közelgő télen áram és fűtés nélkül hagyni az ukránokat. Tom Cooper Ausztriában élő elemző írásaiból rekonstruálható az orosz támadássorozat lefolyása, s a jövőre nézve következtetések is levonhatók.

November 13-án vasárnap robbanás történt Isztambul egyik legnépszerűbb sétálóutcáján – a legtöbb áldozatot követelő az elmúlt öt évben. A történtekről a The American Conservative cikke számol be.

Eddig tartott a Le Pen-korszak: a pártalapító család tagjai helyett egy új politikus, Jordan Bardella vette át a Nemzeti Frontból lett Nemzeti Tömörülés vezetését.

Hivatalos adatok szerint két évvel ezelőtt csupán 2000 fő érkezett a szigetországba, mára azonban ez a szám meghúszszorozódott: ez évben közel 40000 migráns kelt át a La Manche csatornán, túlnyomó többségben Albániából. Jogosan merül fel a kérdés: miért csak albánok, és hova tűntek más nemzetiségek? Vajon képes lesz az újonnan megválasztott kormányfő orvosolni a helyzetet?

Jugoszlávia felbomlását követően négy éven keresztül háború folyt az egykori tagköztársaságok között, amelyet 1999-ben a NATO bombázása követett. A térség azóta igyekezett gazdaságát helyrehozni, sebeit összevarrni. Nemrégiben viszont ismét etnikai konfliktusoktól lett hangos a helyi és a külföldi sajtó egyaránt. Vajon a nézeteltéréseknek sikerül véget vetni diplomáciai eszközökkel, vagy a történelem megismétli önmagát?

November 11-én az orosz hadsereg feladta a Dnyeper jobb partján elhelyezkedő állásait Herszon tartományban, és visszavonult a folyó túlpartjára. Ezzel új hadszíntér nyílt meg az ukrán-orosz háborúban, ami akár a végjátékot is elhozhatja.

A Batthyány Lajos Alapítvány rendezvényén Nagy István, Magyarország agrárminisztere kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki gondolatait az élelmiszerekről. Pócza István és Bodó Bálint moderálta a kérdezz-felelek típusú beszélgetést. 

Lehet, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogát a nagy médiacégek szabad üzletpolitikájával szemben is meg kell erősíteni. Toby Young, a Free Speech Union vezetője, Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője és John O’ Sullivan, a Danube Institute elnöke beszélgettek a sajtó- és szólásszabadság nyugati világban fennálló helyzetéről.

Izrael az idő múlásával egyre konzervatívabbá válik, a baloldal pedig nem foglalkozott igazán az emberek valódi problémáival. Nemrég politológusok és influencerek gyűltek össze a Danube Institute-ban, hogy megvitassák az izraeli politika nagy visszatérőjének, a Likud jobboldali pártnak újabb nagy sikerét.

Donald J. Trump amerikai keleti parti idő szerint november 15-én este 9 órakor Mar-a-Lagoban, floridai rezidenciáján bejelentette, hogy újraindul a Republikánus Párt 2024-es elnökjelöltségéért. A párt médiájának visszhangja azonban nem igazán lelkes.

2022. november 15-én rakéták csapódtak be a lengyel-ukrán határ lengyelországi részén, miután korábban súlyos támadás érte Ukrajna nyugati területeit, amely során a Barátság kőolajvezeték egyik transzformátor-állomása is megsérült. A következőkben a támadások jelentőségét, valamint a nemzetközi reakciókat, illetve az azokból levonható következtetéseket elemezzük.

Az orosz ukrán háborút elemző cikkekben sokszor esik szó a konfliktus Ukrajnát, Oroszországot, vagy éppen Európát és az Egyesült Államokat érintő hatásairól. Ezzel szemben kevesen tárgyalták eddig, hogy a háború egyik fontos szereplője, azaz Belarusz számára milyen következményekkel járt eddig az invázió. Oroszország legfontosabb szövetségesének helyzetét Maxim Szamorukov tárgyalta elemzésében.

Kijött a The Crown (A Korona) ötödik évada a Netflixen: a nemrég elhunyt brit királynőről és családjáról szóló filmsorozat körül ismét kitört a botrány.

Giorgia Meloni október végén tette le hivatalosan esküjét, ezáltal pedig egy olyan ország élére került, amelyet az orosz-ukrán háború hatása, az eurozóna legalacsonyabb foglalkoztatási aránya, magas infláció, az energiaválság és 150%-os államadósság sújt. Mindezeken felül Olaszországot is érinti az Európa-szerte komoly viszontagságokat okozó illegális bevándorlás is.

Az amerikai jobboldal áttörésének elmaradásáról írt cikket Sven R. Larson a European Conservative hasábjain.

Az energiaválság kialakulásával a fosszilis hordozók szerepe a külső hatások elleni reziliencia olyan tényezőjévé vált, amely egyre nagyobb figyelmet kap. Ezzel párhuzamosan a kitermelő országok globális befolyása is nő, amelyet jól példáz Szaúd-Arábia esete. Rijád geopolitikai törekvéseit Karen E. Young (Columbia University) elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

Az elmúlt években Vlagyimir Putyin autokratikus Oroszországa egyre inkább elnyomóvá vált. Elég megemlíteni az ellenzéki Alexej Navalnij elleni gyilkossági kísérletet, a háború ellenes demonstrációk elfojtását, vagy éppen a végtelenségig centralizált médiarendszert. Kijelenthető, hogy az államhatalom nyomásgyakorlása az élet minden területén megmutatkozik. Ez azonban nem számít eredetinek Oroszország történetében. A sztálini és a putyini diktatúrák hasonlóságait Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója elemezte.

Az Európai Unió a mai napig nem találta meg az összhangot elérendő központi céljai és tagországainak vágyai között. Ha minden így folytatódik, a szövetség helyzete csak romlik majd - írja David Martin Jones, intezetünk kutatasi igazgatója a Quadrant magazinban.