A franciák különösen rosszul viselik a karantént, az elnök pedig egyre nehezebben tartja fenn a rendet, amibe később könnyen bele is bukhat – figyelmeztet Jonathan Miller, a Spectator Párizsban élő kolumnistája.

Dominic Raab, az Egyesült Királyság külügyminisztere közölte, hogy a koronavírus-járvány következtében egymillió brit állampolgár rekedhet hosszabb időre külföldön – írja az Independent.

Habár Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint a szövetségi kormánynak nem kell bevezetnie a szükségállapotot Kanadában, a COVID-19 járvány ellen hozott intézkedéseket a kanadai állampolgárok tömegével utasítják vissza vagy ignorálják teljes mértékben.

A koronavírus az Egyesült Államokat is kritikusan érinti: az utazási korlátozások, a karantén és a gyárbezárások okozta helyzet megmutatta, mennyire törékenyek is az amerikai ellátási láncok – írja a National Interest.

Az új-zélandi parlament 68-51 arányban fogadta el azt az új abortusz-törvényt, ami a világon precendens nélküli lehetőségeket ad azok kezébe, akik a terhesség művi megszakítása mellett döntenek – írja a Right to Life.

Nem azért utasították el a választók a massachusettsi szenátort, mert nem értettek egyet a politikájával. A saját hazugságait elégelték meg – írja a National Review hasábjain David L. Bahnsen.

Március elején még „a halál küszöbén állt” Joe Biden esélye a 2020-as amerikai elnökválasztásokon való győzelemre — fogalmaz Patrick Buchanan, a The American Conservative publicistája, mára azonban ez szerinte megváltozott.

Ez az újfajta, sokkal inkább praktikus jellegű megközelítés a konzervativizmus új iránya? Kinek kell köszönetet mondaniuk a konzervatívoknak az Észak-Angliában megszerzett helyekért? Boris Johnsonnak vagy Dominic Cummingsnak? Vagy Tees Valley polgármesterének, Ben Houchennek?

Joe Biden személyében méltó ellenfélre találhat Trump – foglalta össze a Kansas-i gyűlésen tapasztaltakat Adam Mill, az American Greatness újságírója.

„Gondoljuk át saját viselkedésünket, hogy mást ne fertőzzünk meg” – nem mondható kifinomultnak a tanács egy egészségügyi szaktudóstól, mégis már több ezren osztották meg online ezt a szimpla javaslatot – közölte az Independent.

Iraki tisztviselők az amerikai katonák visszavonását követelik, főként arra hivatkozva, hogy a jelenlétük sérti Irak nemzeti szuverenitását. E követelés leginkább a minapi rakétadámadásos események kapcsán került újra felszínre – írja Daniel Larison a The American Conservative hasábjain.

Az iraki kormány amellett, hogy az Egyesült Államok katonáinak kivonását követeli, a következőket is megfogalmazta az ország vezetése felé: „Azt is megtagadjuk, hogy az amerikai erők – vagy mások – bármilyen intézkedést meghozzanak az iraki kormány és az iraki fegyveres erők főparancsnokának jóváhagyása nélkül, mint ahogyan ezt amúgy a 2020. március 13-i reggelen is megtették.”

De miért is kulcsfontosságú kérdés az amerikai katonák kivonása most? Az Egyesül Államok katonái csak az alapján működnek Irakban, hogy a két ország kormánya jelenleg együttműködik, azonba  ha ezek a katonák támadásokat indítanak Irak területén iraki objektumok vagy állampolgárok ellen, azon támadásoknak nem lesznek olyan jogi alapjai, melyekre hivatkozni lehetne. Így tehát érthető, hogy az ismételten elkövetett, illegális támadásokkal az USA már eljátszotta a „kedves fogadtatását” Irakban. „Mindaddig, amíg az amerikai erők Irakban maradnak, az iraki milíciák támadásokat fognak indítani ellenük, és az Egyesült Államok további csapásokkal reagál majd.”

Az amerikai katonai jelenlét hozzájárul az országban tapasztalható instabilitáshoz, így nem meglepő, hogy az iraki vezetés a katonák kivonását támogatja. Talán eljött az idő arra, hogy az amerikai kormány végre tényleg betartsa Iraknak tett ígéretét – a szuverenitás tiszteletben tartását –, és kivonja csapatait az ország területéről.
Nem utolsó sorban pedig felmerül az a dilemma is, hogy megéri-e folyamatos veszélynek kitenni és kockáztatni amerikai katonák életét.

Szemlézte: Markó Alíz Izabella

Leo Varadkar ír miniszterelnök a koronavírus-járvány idején az Egyesült Államokban utazott, hogy számos magasrangú politikai vezetővel találkozzon. Saját bevallása szerint a találkozóktól erősödő gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat remél – írja a BBC.

Bár a koronavírus miatt elmaradt a hivatalos megemlékezés, Új-Zéland miniszterelnöke hosszas sajtótájékoztatóban számolt be kormányának egy év alatt tett lépéseiről – tudósít a Spectrum News.

„A gazdasági és katonai konfliktusok kockázata növekszik” – írja Doug Bandow a The American Conservative oldalán, utalva ezzel napjaink amerikai–kínai kapcsolataira.

A következő hetekben a Palesztin Fennhatóság várhatóan meg fogja próbálni az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül megakadályozni Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervének megvalósítását — írja a The National Interest.

„Párizs még nem áll lángokban, de az embereknek szüksége van egy kemény, őszinte és elszánt polgármesterre, hogy biztonságban érezhessék magukat” – írta Gavin Mortimer a brit Spectator hasábjain, a hetek múlva esedékes helyi választás apropóján.

A brit Állami Számvevőszék (NAO) által kiadott jelentés szerint az Európai Unió elhagyása a brit adófizetőknek már 4,4 milliárd fontjába került – írja a Global News.

Amikor Trump elnök bejelentette a 2021-es évre vonatkozó szövetségi költségvetési tervezetét, rögtön megtámadták őt azzal, hogy „a költségvetés egy közel 292 milliárd dolláros támadás az amerikai szegényekkel szemben” – közölte Charles Fain Lehman a City Journal oldalán.

Őslakos törzsek foglalták el Kanada vasútvonalait, ezzel levágva az ország egy részét a gazdaság ütőeréről. Justin Trudeau miniszterelnök szerint a blokádoknak sürgősen véget kell vetni az ország lakosságának érdekében.

Újabb indonéz embercsempész hajót fogtak el az ausztrál partok közelében. Ausztrália belügyminisztere az esemény kapcsán bejelentette, hogy komoly lépéseket fontolgat az illegális bevándorlás megállítására – jelentette az ausztrál News hírportál.

Trump csapata nem tekintené fenyegetésnek a vermonti szenátor elnökjelölését – írja Peter Nicholas a The Atlantic hasábjain.

„Két dolog fontos a politikában. Az első a pénz, a másodikra pedig nem emlékszem” – mondta Mark Hanna amerikai szenátor 1895-ben. Nos, a közösségi médiumok korában a második valószínűleg a személyiség. Mike Bloombergnek olyasmi márpedig nincs, de pénze viszont annyi, mint Krőzusnak, és abban reménykedett, hogy ez utóbbi mértéktelen szórásával pótolhatja az előbbit. Csak, hogy perspektívába állítsuk, Bloomberg vagyona 56,2 milliárd dollár, ami mellett például Soros 8,3 milliárdja vagy Trump 3,1 milliárdja messze elbújhat – írja a Spectator.

„Mi történik, ha az idők változnak, de a pártok nem?” – teszi fel a kérdést Fredrik Erixon, a Spectator kolumnistája.

„Tegnap érkeztem ide, Rómába. A Heathrow-ról indultam – ahogy már sokszor azelőtt –, és semmi sem történt! [...] El tudtam hagyni az Egyesült Királyságot és be tudtam lépni Olaszország területére.” Ezzel az ironikus megjegyzéssel kezdte beszédét Douglas Murray, brit konzervatív író, politikai gondolkodó a 2020-as Rómában megrendezett National Conservatism konferencián.

Február 29-én Dohában egy olyan mérföldkőhöz értek el az amerikai–tálib tárgyalások, melynek következtében talán sikerül megvalósítani Donald Trump egy külpolitikai célkitűzését, s lezárul az Egyesült Államok leghosszabb háborújaként emlegetett afganisztáni konfliktus.

„Biztosítani a középhatalmak támogatását, talán a legegyszerűbb út az USA túlméretezett befolyásának fenntartására az elkövetkező többpólusú világban” – kezdi cikkét Peter Harris, a Colorado State University politikatudományokért felelős adjunktusa a The National Interest hasábjain.

A Bloomberg-kampány nyíltan támadta Sanderst a kubai rezsimet védő kommentjei miatt, miközben Bloomberg maga sem nevezhető az autokratikus rendszerek elleni harc dicső képviselőjének – írja Daniel Larison az American Conservative cikkében.

Bár még nincs megerősített fertőzött Írországban, az egyház több óvintézkedést is bejelentett a koronavírussal szemben – jelenti az Irish News.

Alberta állam alkotmányellenesnek nyilvánította a szövetségi karbonadót, Ottawa a legfelsőbb bíróságra viszi az ügyet – tudósít a CBC.

Bíróság elé kerülhet az az útfejlesztési- és építési programterv, amire Johnson és kormánya mintegy 29 milliárd fontot különített el, a programmal a kormány ugyanis részben saját klímaváltozással kapcsolatos törvényeit és jogszabályait sérti meg.