Joe Biden személyében méltó ellenfélre találhat Trump – foglalta össze a Kansas-i gyűlésen tapasztaltakat Adam Mill, az American Greatness újságírója.
A Kansas Cityben szervezett találkozóra rengetegen gyűltek össze, sokan nem is jutottak közel az emelvényhez. Férfiak és nők vegyesen, minden korosztályból és etnikai csoportból, de az 50 és 70 közötti fehérek alkották a többséget. Mill módszeresen interjúvolt meg jó pár jelenlévőt, hogy kiderítse, kikből is áll Biden szavazótábora. A megkérdezettek mindegyike úgy gondolta, hogy a jelenlegi republikánus vezetés árt az országnak és Biden az, aki helyrehozza majd a dolgokat. Arra a kérdésre, hogy mivel kellene kezdenie, a válaszok igencsak megosztott véleményt tükröztek. Többen említették az egészségügyet, voltak, akik a női jogokat hozták fel, mások pedig a külpolitikára fektették a hangsúlyt. De ha Bidenről van szó, akkor nem a konkrét problémák számítanak – vonta le a következtetést Mill.
A volt alelnök támogatói számára egyszerűen ő a legszimpatikusabb jelölt, akit nem bizonyos szakpolitikák miatt kedvelnek, hanem azért, amilyen embernek látják. A megkérdezettek szinte mindegyike használta Bidenre a „tisztességes” jelzőt, és általában úgy érezték, hogy a jelölt őszintén akar segíteni az ország gondjain. A legtöbben emellett a keresztnevét használták, sőt az is elhangzott, hogy „Joe közülünk való”.
Mill természetesen rákérdezett arra is, hogy mit gondolnak Biden nepotista botrányairól. Az embereket nem érdekelték, hiszen „mindenkinek van családja”, és hibák nélküli politikus nem létezik. Az se zavarta őket, hogy egyesek szerint Biden lassan túl szenilis ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen. A jelenlévők szerint a volt alelnök elszólásai (mint amikor nem jutott eszébe, milyen választáson is indul, vagy amikor felcserélte a húgát a feleségével) csak egyszerű ügyetlenségből fakadnak, és ha mást nem is, ezek csak még szerethetőbbé teszik. „Joe már csak ilyen” – mondta egyikük nevetve.
Aztán megérkezett Biden, és a emelvényen belefogott a beszédébe. Az első felesége elvesztésének tragikus történetével nyitott, ami rögtön őszinteséget és nyitottságot sugárzott a hallgatósága felé. A történetet viszont félbeszakította hangoskodók egy csoportja, akik megfizethető lakhatásért kezdtek tüntetni a pódium előtt. Biden félbehagyta a szövegét és leállt velük egyezkedni. Igyekezett megnyugtatni őket, hogy ha elnök lesz, akkor ilyen és hasonló problémákra is figyelmet fog fordítani, ezek után pedig személyes találkozót ajánlott a csoportnak az esemény után. Mivel a Bernie-támogatók kis csoportja ezek után se hagyott fel a tüntetéssel, a biztonságiaknak kellett kikísérni őket.
Ez a kis epizód Biden beszédének egyharmadát tette ki, de nem volt teljesen időpazarlás – írja Mill. Igaz, azzal, hogy teret engedett nekik, saját magától vett el időt, de egyben azt is megmutatta, hogy kész őszinte diskurzust kezdeményezni még a radikálisabb csoportokkal is.
Ezután folytatta a beszédét, és (lezáratlanul hagyva előző történetét) rátért az eddigi sikereire. Egy idő után ebbe is belebonyolódott, mert egy tipikus Biden-hibát ejtett: egy pillanatig nem tudta eldönteni, hogy most első vagy második mandátumáért indul. Ezt követte egy fölöttébb összezavaró ír vers elszavalása, amelynek üzenete senkinek nem volt tiszta. Végül Trump szükségszerű elmarasztalása után ekképp zárta a beszédét: „[…] ők már látják, milyen csúnya a másik oldal. Ők már készen állnak egyesíteni az országot. Ők már készen állnak továbblépni. Ez az Amerikai Egyesült Államok!” A pátosz nagy volt, a hatás viszont kicsi, mivel az emberek nem tudták kitalálni, hogy kiket is rejt az „ők”, és hogy ettől függően éljenezzenek vagy hurrogjanak.
A beszéd után Mill folytatta a kérdezősködést, hogy végső tanulságokat vonhasson le az emberek reakcióiból. Úgy tűnt, hogy igazi problémájuk csak a beszéd hosszával volt, mert Biden összesen 15 percet beszélt, amiből ötöt elvitt a hangoskodókkal való egyezkedés.
Viszont a beszéd maga, különösen az eleje, elérte a kívánt hatást. A politikusnak pont azt a felét mutatta, amit szeretnek benne: tisztesség, őszinteség, figyelmesség. A szavazóit semmilyen ukrán botrány, sem pedig bakikból összeállított videók nem fogják eltántorítani, hisz ők már mindezért megbocsátottak és ezekkel együtt szeretik Joe-t.
Mindezek ellenére ez a beszéd rávilágított Biden legnagyobb hibájára is. Bár erősen indított, közben elvesztette a koherenciáját, egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett, politikai üzenetei pedig túl tágak és nehezen értelmezhetőek voltak.
Mindent összevetve, a republikánusoknak komolyabban kéne venniük Bident. Sok tekintetben nem Bernie Sanders, hanem Biden a demokraták Trumpja. Mindkettőből könnyű viccet csinálni, mindkettő rengeteget bakizik a kamerák előtt, és mindkettő keveredett már külföldi botrányokba. De a Biden-szavazók, csakúgy mint Trump támogatói, már megbocsátottak mindezért, és ezek hangoztatása csak tovább erősíti őket a döntésükben. „E találkozó után meg vagyok győződve, hogy Biden méltó ellenfele lesz Trump elnöknek” – fejezi be a cikkét a szerző.
Szemlézte: Orbán Tamás
