Hiába nyerte meg pár százalékkal a francia elnökválasztás első fordulóját a regnáló államfő, Emmanuel Macron, a legtöbb elemzés szerint még nem dőlhet hátra. Régi-új kihívójának, a konzervatív Marine Le Pen-nek ugyanis minden esélye megvan arra, hogy egy jó kampányhajrával megfossza pozíciójától a liberális-centrista köztársasági elnököt. Minderről Clea Calcutt értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az orosz társadalom a háború következtében kettészakadt. A fővárost, Moszkvát ellepték a háborút ellenzők és éljenzők szimbólumai. A támogatók autóikon nagy Z betűkkel róják a várost, a pólójuk vagy pulcsijuk hátán büszkén viselik a ’jelet’.
Ilyennek látta a magyarországi választás napját Bradley Devlin riporter, aki az American Conservative hasábjain írt élményeiről.
Valóban feladhatja Európa az orosz energiafüggőséget? És ha igen milyen következményei lehetnek? Ezekkel a kérdésekkel Christina Lu foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.
Az amerikai konzervatív National Review hasábjain Michael Brendan Dougherty írt a magyar választás tanulságairól.
Elon Musk a világ leggazdagabb embere, a Tesla alapítója április elején több mint 9%-os részesedést szerzett meg a nyugati társadalom egyik legnagyobb közösségi médiájából, a Twitterből. Musk a közelmúltban számtalanszor kritizálta a Twittert és annak politikáját a szólásszabadság kapcsán. A kérdés az, hogy a következő időszakban mekkora befolyással rendelkezik majd a közösségi platform felett, és milyen változások követhetik ezt.
Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matteo Renzi baloldali olasz miniszterelnök 2015-ben a Milánói Expon.
Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg április 24-én a francia elnöki székért a választások második fordulójában. A Le Monde és a Spectator véleményformálói elemezték a választást.
A brit sajtó szerint a miniszterelnök megjegyzései újra éket üthetnek az orosz-ukrán háború nyomán összekovácsolódott kormánypártba.
Hogyan értékelik az európai politikai vezetők és vezető médiumok a magyarországi választások eredményeit? Első cikkünkben Spanyolországot vettük górcső alá, majd a Külkapcsolatok Tanácsának jelentését szemléztük, jelen írásunkban pedig Horvátországot elemezzük ki.
A globalizáció fénykorában kialakult hosszú ellátási láncok gyengülésének első jelei már most látszanak. Az Egyesült Államok ipari termelői egyre közelebb keresik alapanyagaik és akár késztermékeik forrását, kevésbé akarnak már tengerentúli beszállítóktól vásárolni - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal.
„Rajtad a sor, Joe!” – ösztökéli az amerikai elnököt a The American Conservative szerzője.
Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.
A magyar választási eredményekre reflektált a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, befolyásos liberális agytröszt.
Putyin háborúja egyre több lehetőséget rejt a semleges pozícióját féltve őrző Modi-kormány számára – vélekedik a dél-ázsiai atomhatalom egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Policy virtuális hasábjain.
Az Ibériai-félsziget sajtóját elsősorban a magyar választások nemzetközi következményei izgatják, és Moszkva-barátnak nevezik a hatalomban maradt magyar kormányt.
Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.
Spanyolországban a migrációs nyomás miatt a szocialista kormányzat teljes külpolitikai pálfordulást hajtott végre, ez pedig nem csak a belpolitikában kavarta fel az állóvizet, hanem a régiós külpolitikájukban is. Mindezzel Guy Hedgecoe foglalkozik a Politico európai kiadásában.
Az Egyesült Államok legbefolyásosabb napilapjai szkeptikusak az amerikai elnök Brüsszelben tett ígéretét illetően.
A Danube Institute az Egyesült Királyság posztliberális fordulatáról és a brit konzervativizmus jövőjéről szervezett konferenciát. Hogyan tudja megtartani vezető szerepét a Brit Konzervatív Párt a jövőben?
Az Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók nagy próbái a nyugati gazdasági rendszernek. Vajon működik úgy is a globalizáció, ha egyik tagját váratlanul kizárják? Nicholas Mulder, a gazdasági szankciók szakértője válaszol a Foreign Affairs hasábjain.
Az orosz-ukrán konfliktus szinte minden európai tagállamra másképp hat. Egy korábbi cikkünkben Bulgária speciális helyzetével foglalkoztunk, most pedig a Görögországra és a görög belpolitikára gyakorolt hatásokat vesszük górcső alá Nektaria Stamouli cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.
Alexandria Ocasio-Cortez a minap egy rádióműsorban azt ecsetelte, hogy a 79 éves amerikai elnök népszerűsége rohamosan romlik a fiatalok körében – szúrta ki a New York Post.
Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.
Világszerte komoly vitákat generált a biológiai férfiként női számban országos bajnoki címig menetelő Lia Thomas esete, néhány amerikai államban pedig a törvénykezésnek is új lendületet adott.
Az ukrán-orosz konfliktus európai hatásairól és annak az európai átlagpolgárokra gyakorolt következményeiről értekezik Thomas de Maizière volt német hadügyminiszter (CDU) és A. Wess Mitchell a Foreign Policy hasábjain.
A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.
Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.
A digitalizációról és annak beláthatatlan hatásairól szervezett beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium. A téma szomorú aktualitását az orosz-ukrán konfliktus információs háborúja adja.
Hogy lehet az, hogy a modern 21. században egy olyan Európában, ahol az utóbbi években szinte minden a jogállamiságról szól, még a mai napig érvényesek a Benes-dekrétumok Szlovákiában, s hogy az állam a mai napig aktívan használja azt? A fentebbi kérdésekkel Tárnoki Balázs magyar kutató foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.
