Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.

Az orosz-bolgár kapcsolatoknak megvannak a maga történelmi hagyományai és értékei is. A két ország történelme sokszor egybefonódott, így nem véletlen, hogy egy speciális viszony alakult ki Moszkva és Szófia között. A szovjet idők alatt akkora volt például az összefonódás, hogy sokan csak a tizenhatodik SZSZK-ként (Szovjet Szocialista Köztársaság) hivatkoztak a balkáni országra. A speciális kapcsolatok a kommunizmus bukása után is fennmaradtak:

egyesek szerint a rendszerváltás után az orosz titkosszolgálatoknak komoly befolyásuk volt a bolgár belpolitikában.

A széleskörű korrupció és az oligarchikus rendszerek kialakulása pedig csak tovább könnyítette Moszkva dolgát. A lap szerint emiatt egyesek Oroszország trójai falovának tartják Bulgáriát az EU-n és a NATO-n belül. A liberális lapnál úgy tűnik, hogy nem szóltak a szerzőnek: ezt a "címet" eddig csakis Magyarországnak tartották fent, de egyelőre tekintsünk el ettől az apró hibától.

A lap szerint az előző kormányfő, Bojko Boriszov rendkívül sokszor manőverezett Moszkva, Brüsszel és Washington között. Az orosz befolyás Boriszov bukása után is folytatódott, aminek ékes példái vannak, amelyek most az ukrán konfliktus kapcsán meg is mutatkoznak.

Nemrég ugyanis felmentették posztjáról az eddigi védelmi minisztert, Sztefan Janevet, miután kategorikusan nem mondta ki a háború szót, hanem csak az orosz kommunikációt követve, katonai hadműveletnek nevezte az ukrajnai eseményeket.

Janev korábban a bolgár hadsereg magas rangú tisztje volt, majd az ideiglenes kormány miniszterelnöke. A volt katona mindeközben több szálon is kötődik a szocialistákhoz, többek között ezért is nevezte ki anno Rumen Radev szocialista államfő pont őt miniszterelnöknek.

Mindeközben nem Boriszov jobboldali pártja, hanem a kormányzó szocialisták nem csatlakoztak a bolgár nemzetgyűlésben egy olyan dokumentum elfogadásához, amely további szankciókat sürget Oroszország ellen. A BSZP mellet egyedül a szélsőjobboldali, nacionalista Feltámadás nem támogatta az indítványt.

Az ellentétek a kormánykoalíción belül is konfliktust szültek, hisz a BSZP partnerei jelenleg egytől egyig euro-atlantisták és liberálisok. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy egyesek szerint a jelenlegi miniszterelnök Petkov szorosan kapcsolódik az Egyesült Államokhoz, s hogy az amerikai befolyásnak óriási szerepe volt, hogy a volt miniszter a semmiből épített fel egy nyertes pártot alig pár hónap alatt. A bolgár kormánykoalíció nagyon törékeny, hisz ha bármelyik párt kihátrál belőle, akkor már elveszítik a többségüket a Nemzetgyűlésben. A legutóbbi felmérések szerint azonban a rossz válságkezelés és az árak elszabadulása miatt szinte mindegyik kormányzó párt támogatottsága csökkent, így a hatalom megtartása érdekében valószínűleg egyik koalíciós partner sem fogja kockáztatni az esetleges előrehozott választásokat.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!