A digitalizációról és annak beláthatatlan hatásairól szervezett beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium. A téma szomorú aktualitását az orosz-ukrán konfliktus információs háborúja adja.

Prof. Dr. Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja és Dr. habil Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi docense vett részt az eseményen. A beszélgetés moderátora Dr. Dornfeld László, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója és a PROKON miskolci alapszervezetének elnöke volt.

Prof. Dr. Rajnai Zoltán fontosnak tartotta, hogy definiálja a jelenséget, mely szerint digitalizáció az, ha minden információt, bárhol is tartózkodunk, digitális úton tudunk felvenni, vagyis határok nélkül jelenik meg mindennapjainkban. A gazdasági berendezkedés is teljesen átalakult a digitalizáció hatására. Jelenleg az Egyesült Államok és Kína játszanak vezető szerepet a digitális technológiai fejlesztések terén, Európa meglehetősen lemaradt a két nagyhatalomtól. Kínának az elmúlt évtizedben több mint tíz százalékkal nőtt átlagosan a gazdasága. Az ázsiai óriás a chipgyártás és a járműipar digitalizációjában lassan a világ élére tör. Mivel nincs hardvergyártás az Európai Unióban, így

a modern eszközöket Ázsiából és az Egyesült Államokból kénytelen importálni, habár már tapasztalható, hogy az EU igyekszik felzárkózni, kiszolgáltatottságát megszüntetni.

Dr. Szűts Zoltán elmondta, hogy Magyarországon a koronavírus-járvány idején robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az online oktatás rendszere, viszont hiányolta a központi direktíva kialakítását, mivel a lokális megoldások túl töredezettek, nem eléggé hatásosak sem a köz-, sem a felsőoktatásban. Az állami digitalizációs újításoknak közvetlenül rezonálnia kell a társadalom igényeire is, emellett elengedhetetlen az élményszerű szolgáltatások kidolgozása. A moderátor észtországi példájára reflektálva Rajnai Zoltán elmondta: a balti állam követendő példa lehet Magyarország számára is és nem hiába volt a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ alapítói országai között. Ugyanakkor figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, hogy megfelelően implementálni lehessen a jó gyakorlatokat. A magyar egészségügyi és ügyintézési elektronikus rendszer az utóbbi években óriási lépést tett előre, sokkal komfortosabbá és gyorsabbá tette az állampolgárok számára az állami szolgáltatásokat.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy számos veszélyt is rejt magában a digitalizáció. Az álhírek elképesztő mértékű terjedése a 2016-os amerikai elnökválasztás óta az egész világon jellemző.

A digitalizáció végtelen számú manipulálási lehetőségeket biztosít a politikai és gazdasági szereplőknek. A fake news-narratíva igen kreatív, a bolygó bármely pontjáról képes a befolyásolásra, a bizonytalanság gerjesztésére. Az orosz-ukrán konfliktus is mutatja, hogy az álhíreknek mekkora szerepük van a médiatérben, amely lehetővé teszi, hogy a két oldal dezinformációs háborút is folytasson, más kontinensek állampolgárait befolyásolja, állítson saját oldalára. A probléma az, hogy

az emberek tapasztalati hiányuk miatt és félinformációk alapján alkotnak véleményt, foglalnak állást a háború esetében is.

Jelenleg a 21.századi ember információéhsége kielégíthetetlen, minden percben a történéseket figyeli okoseszközén. Kutatások szerint az átlagfogyasztó 1,7 másodperc alatt dönti el, mely tartalmat tekint meg, melyiket görget tovább. Ennek a folyamatnak a csillapítására elengedhetetlen a médiatudatosságra és a biztonságtudatra való nevelés, akár az óvodától kezdődően.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!