Az orosz-ukrán konfliktus szinte minden európai tagállamra másképp hat. Egy korábbi cikkünkben Bulgária speciális helyzetével foglalkoztunk, most pedig a Görögországra és a görög belpolitikára gyakorolt hatásokat vesszük górcső alá Nektaria Stamouli cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.

Athén washingtoni és moszkvai kapcsolatival egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már, ám most specifikusan a fegyveres konfliktus által okozott hullámokat elemezzük. Görögország ugyanis a konfliktus kirobbanásakor az elsők között jelentette be, hogy fegyvereket (főleg gépfegyvereket és páncéltörőket) szállít Kijevnek. Azt is fontos megjegyezni, hogy az első nem orosz vagy ukrán áldozat is görög volt, hisz Mariupolban és térségében egy csaknem 150 ezer fős görög történelmi kisebbség él.

A lap megjegyzi, hogy míg a szállítmányok nem igazán befolyásolhatják a konfliktus kimenetét, addig igen komoly hullámokat ver(het)nek a belpolitikában.

Görögországban ugyanis sokan testvérnépként tekintenek az oroszokra, akik segítették őket az oszmánok legyőzésében, s a függetlenség elnyerése után is sokat tettek a török erők visszaszorításáért.

Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a görög társadalom nincs hozzászokva, hogy az ország aktívan részt vesz egy fegyveres konfliktusban. A délszláv háborúk idején is csak a NATO fegyverszállítmányokat engedélyezte Athén, és az afgán misszióban is csak egyéb funkciókat láttak el, fegyveres harcba nem bocsátkozott a görög hadsereg. A mostani konzervatív, jobboldali kormány azonban szakított ezzel a hagyománnyal és egyre aktívabb e téren, például görög katonákat és légelhárító rendszereket küldtek Szaúd-Arábiába, hogy a jemeni lázadók ellen harcoljanak. Az ország vezetése szerint mindez a görög nemzeti érdeket szolgálja, hisz így fegyveres erőik tapasztalatot szereznek a harctéren is.

Athén politikáját nagyban meghatározza a török-görög viszony is, amely továbbra sem barátságos, hiába tagja mindkét ország a NATO-nak. Görögország a többi között ezért kötött meg egy csaknem 3 milliárd eurós szerződést Franciaországgal, így ugyanis olyan hajókhoz jut hozzá, amelyekkel könnyen felé billenhet a mérleg a Földközi-tenger ezen részén.

A belpolitikában azonban nem mindenki ért egyet a jobboldali kormány irányvonalával.

Egyesek szerint a Kijevnek küldött fegyverek túl erős üzenetet hordoznak, s túlságosan is elidegeníthetik Moszkvát Athéntól.

Ezekkel a hangokkal a lakosság nagy része is egyet ért. Ugyan túlnyomó többségük elitéli az orosz agressziót, de 65 százalékuk szerint Görögországnak függetlennek kell maradnia a konfliktusban, míg 70% szerint hiba volt fegyvereket küldeni Ukrajnának. A legnagyobb ellenzéki párt, a szélsőbaloldali Sziriza szerint a lépéssel Görögország elesett attól, hogy független aktorként esetleg részt vehessen a béketárgyalásokon. A párt szerint az ország mindig is híd volt kelet és nyugat között, s ennek most sem szabadna megváltoznia. A fegyverszállítások nem csak a politikai életben ütköztek ellenállásba.

Több leszerelt egykori tiszt is élesen kritizálta a lépést, amely szerintük „ártó, buta és felesleges” üzenet volt Moszkva felé.

A jelenlegi görög kormánynak tehát meg kell találnia azt a vékony mezsgyét, ahol manőverezhet a két nagy tömb között. Egy biztos: a kritikák olyan erősek és hangosak voltak, hogy azóta a jelenlegi vezetés is eggyel hátrébb lépett és megígérte: nem küld további fegyvert Kijevnek.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!