Kazahsztán vezetői a korábbi években szinte már dicsekedtek az ország szilárd autoriter mivoltával. A Szovjetunió összeomlása után az ország keveset változott – megmaradt ugyan olyan diktatórikusnak mint korábban, gazdasági berendezkedése sem vált teljesen piacgazdasággá.
Az oltatlan teniszcsillag körüli huzavonában ausztrál belpolitikai érdekek is szerepet játszanak, a tét pedig nem is kicsi, hiszen idén választásokat rendeznek a szigetországban.
Hogyan lett Spanyolország legnépszerűbb politikusa egy kommunista ügyvéd? Hogyan teljesít az „új újbal” az ibériai országban? Minderről Guy Hedgecoe értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Ron DeSantis kormányzónak böki a csőrét, hogy az ő államában üdülnek a világjárványt lazábban kezelőket kritizáló közéleti szereplők.
Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai konfliktusokról és dilemmákról írt cikket a National Interestbe Raymond F. Smith, korábban szovjet-orosz ügyekkel foglalkozó, nyugalmazott amerikai diplomata.
Miért a fasiszták kedvence Zsákos Bilbó? – ezen a címen jelent meg a Spectatorban Nicholas Farrel író cikke. J. R. R. Tolkien kultikus regényfolyamát és a filmes adaptációt is megtalálta ugyanis a kultúrharc. Giorgia Meloni, a Fratelli d'Italia párt vezetőjének Tolkien művét méltató Facebook-posztja keltett felháborodást az internet felhasználók körében.
Ebben a félévben Franciaország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így Emmanuel Macron államfő reprezentálhatja, milyen Európát képzel el, és a félév a 2022-es áprilisi francia elnökválasztási kampánynak is lökést adhat. A The Telegraph internetes oldalán Tim Wallace összegezte, Macron miként változtatna az eurózóna szabályain.
Miért és hogyan avatkozott be Oroszország kazah válságba? Eugene Chausovsky keresi a választ a kérdésre a Foreign Policy hasábjain.
Miközben Ukrajna kapcsán egyre kritikusabb szakaszába ér a Nyugat és Oroszország konfliktusa, Moszkva agresszivitása nem erősíti érdekszféráját, hanem inkább a Nyugat felé sodorja annak tagjait. Ez derült ki legalábbis a finn vezetők újévi nyilatkozataiból - adja hírül a Financial Times.
Mint arról korábban hírt adtunk, Irán és az USA visszatértek a tárgyalóasztalhoz a Biden-elnökség kezdete után. De képesek lehetnek-e megegyezni egy felbomlott szerződés után? Az idő mindenesetre sürget - írja a Foreign Policy. 
A francia-német tandem nézeteltérésében ezúttal előbbi felé hajlott Brüsszel, amikor az atomenergiát zöld forrásnak nyilvánította.
Biden elnökségének első éve már lassan a végéhez közeledik. Külpolitikai szempontból Amerika ráébredése arra, hogy Kína növekvő fenyegetettséget jelent számára, több pozitív külpolitikai lépéshez is vezetett. Másrészről az afganisztáni kivonulás katasztrófája Washington szövetségeseit kétségek közé sodorta – megbízható és kiszámítható szövetséges még az Egyesült Államok?
Miközben az orosz gazdaság évek óta stagnál, és a lakosság reáljövedelme romlik, nem szabad ezt összetévesztenünk az eurázsiai hatalom általános hanyatlásával. Oroszország – legalább középtávon – stabil marad, és képes fenntartani most meglevő befolyását a világpolitikában - írja Ricahrd Connolly és Michael Kofman a Foreign Affairs hasábjain.
Egy évvel a capitoliumi zavargások után Declan Leary a történtek tanulságairól ír az American Conservative hasábjain.
Nem csak Joe Biden, de a demokraták számos más vezetője is a legidősebbek közül kerül ki.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság Green Dealért felelős alelnöke a francia parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy Brüsszel támogatja, fenntartja és segíti azokat a tagállamokat, amelyek az atomenergiát választják. Vajon a kijelentése minden tagállamra vonatkozik, vagy a szokásos európai kettős mércével bizonyos feltételekhez kötik a támogatást?
Hová jutott, hol tart most Amerika? Jeff Sessions amerikai republikánus politikus, korábbi szövetségi főügyész az American Conservative folyóirat gáláján készített számvetést az Egyesült Államok állapotáról.
Rod Dreher, intézetünk korábbi vendégkutatója, a The American Conservative magazin főszerkesztője perre biztatja azokat a szülőket, akiknek a gyermekét az iskolája transznemű nevelési módszerekkel manipulálta.
Miután nemrég az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetséget Ausztrália Kína ellensúlyozására, a Wall Street Journal által bemutatott újabb fegyvervásárlások hangsúlyozzák Ausztrália tartós elkötelezettségét Kína elrettentésére bármilyen agresszív terjeszkedéstől.
A román államelnök pálfordulásáról és az ellene felszólaló egyre hangosabb kritikákról értekezik Matei Rosca a Politico európai kiadásának hasábjain.
A Wall Street Journal internetes kiadásának hasábjain Alexandra Wexlertől olvashatunk a dél-afrikai régióban elterülő Namíbia jövőjét érintő tervről, mely megújuló forrásokból fejlesztené a hidrogénipart, hogy az eleget tudjon tenni a megnövekedett piaci keresletnek.
Az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő nagyvárost, Portlandot egyre nagyobb számban hagyják el lakosai, akik pedig maradnak, igyekeznek a saját kezükbe venni a életük és vagyonuk védelmét, számol be a National Review. Az ok pedig nem más, mint a George Floyd halála után kirobbant tüntetések okozta rombolás, valamint az utánuk maradt anarchikus állapotok és bűnözéshullám.
Az autóvásárlók egyre nagyobb számban választják az elektromos járműveket. Ahogy az akkumulátorárak csökkennek, úgy az autók vételárai is esnek. A közlekedés a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül egynegyedét adja, a közúti járművek pedig ennek körülbelül háromnegyedét teszik ki. Így amennyiben valóban el kívánja érni a világ 2050-re a nulla kibocsátást, az elektromos járműveknek kellene átvenniük a vezető szerepet a közeljövőben.
Ukrajna és Németország viszonyáról, valamint a befagyott kelet-ukrajnai konfliktusról értekezik Roman Olearchyk a Financial Times hasábjain. Oroszország ugyanis a hírszerzések és a helyi sajtó szerint közel százezer katonát és több tucatnyi hadieszközt vont össze az ukrán határ közelében. A CIA szerint akár egy orosz invázió is elképzelhető a következő hetekben.
Oroszország éppen most lábal ki a negyedik, eddig leghalálosabb COVID hullámából, világ szinten itt volt az ötödik legmagasabb halálozási szám az egész járvány alatt. Országos szinten több mint 260 ezer ember halt meg a koronavírus szövődményei miatt. Sokan az alacsony átoltottságnak tulajdonították a problémát – novemberben még csak a lakosság 33%-a volt teljeskörűen beoltva, decemberre a helyzet javult, 49% kapta meg az első oltást és 43% volt teljesen átoltott. A magas halálozási rátát ürügyként felhasználva a kormány korlátozásokat tervezget – sokan attól tartanak, hogy a személyi szabadságjogok elég komoly kárára.
Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke egy baráti interjú során fakadt ki a héten Charlammagne Tha God-nál, amikor a rádiós műsorvezető megkérdezte Harrist, ki is az Egyesült Államok igazi elnöke – számol be az esetről a Daily Wire.
Hogyan lép fel a maffia a koronavírus ellen? Hogyan próbálják konszolidálni hatalmukat a kartellek a járvány alatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Audrey Wilson a Foreign Policy-n megjelent cikke hasábjain.
Bár a korrupció még mindig hatalmas Ukrajnában, az elmúlt években az ország hatalmas lépéseket tett a demokratizálódás felé. A politika és a gazdaság átláthatósága nőtt; a civil társadalom és az újságírók a szabadon elérhető információk megsokasodása miatt könnyebben kérik számon vezetőiket. A pozitív folyamatokat Ukrajna szomszédja, Oroszország nem jó szemmel nézi – tart ugyanis attól, hogy az ukrán folyamatok hatással lesznek belügyeikre és Oroszországban is megerősödik a reformok mellett elkötelezett ellenzék. A Foreign Policy elemzői részben erre vezetik vissza Oroszország rebesgetett inváziós terveit.
Tovább fogy a levegő a brit miniszterelnök körül, miután a Konzervatív Párt elveszítette a két évszázada őrzött választókörzetét, a frakció pedig más okokból is egyre megosztottabb – tudósít a BBC.
A térdelés szimbolikus üzenete 2020 májusában jelent meg a globális köztudatban. George Floyd halála után óriási tüntetéshullám indult, és a sportesemények szinte kötelező elemévé vált a féltérdre ereszkedés. A rasszizmus elleni tiltakozás jelképe átterjedt Európára is olyannyira, hogy az angol Premier League futballmeccsek elején a játékosok máig térdelnek. A jelenségről Daniel Fitzpatrick írt véleménycikket a The Conversation online portálján.
