Az ukrán válság alatt az öreg kontinens ismét Amerika védernyője alá menekült, s ez jelzi, hogy Washingtonnal még jó ideig számolni kell - írja a The Atlantic. Azonban ez az állapot nem tarthat a végtelenségig.

Ahogy közeledünk a francia elnökválasztás első fordulójához, úgy a jelöltek is igyekeznek minél jobban magukra vonni a választók és a média figyelmét. A balliberális Politico európai kiadása ezúttal a Republikánusok elnökjelöltjének a szavaira kapta fel a vizet, amelyek elsősorban Berlin és Brüsszel ellen szólnak.

Magyarics Tamás diplomata, Amerika-szakértő, az ELTE tanára "Új világrend küszöbén? Biden első éve – és a hogyan tovább" címmel tartott előadást a BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozatának rendezésében. Az esemény fő kérdése az volt, hogy az eddig megszokott világot rendező politikai elvek hogyan változnak a közeljövőben? Vajon Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke képes-e az amerikai társadalmat egységessé és erőssé tenni, maradandót alkotni a geopolitikai térben?

Argentína is belépett a kínai „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésbe, ezzel újabb diplomáciai sikert hozva a távol-keleti országnak az Egyesült Államokkal való vetélkedésben - adja hírül a The Diplomat.

A második részben feszegetett szakpolitikai elképzelések tekintélyes támogatói bázissal bírnak, mégsem gördülékeny előttük az út.

A Spectator munkatársa furcsának tartja azt a szabályt, amely megakadályozhatja Marine Le Pen és Eric Zemmour indulását a néhány hét múlva esedékes elnökválasztáson. 

Miután a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, Amerika azonnal súlyos szankciókat vetett ki az országra, így a nemzeti bank Amerikában tárolt vagyonrészére is. Ennek a sorsáról hozott friss elnöki döntést véleményezte a National Interest.

Az európai jobboldali, szuverenista erők és pártok nemrég ismét találkoztak, ezúttal Madridban a spanyol Vox meghívására. A résztvevő pártok között volt a Fidesz és a lengyel kormánypárt, a PiS is. A tárgyalások azonban nem az eredményük miatt váltottak ki igen komoly médiavisszhangot Romániában, hanem a nyíltan magyarellenes AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség - Alianța pentru Unirea Românilor) hazugságai és botrányai miatt.

Kép forrása: Facebook

Cikksorozatunk első részében James B. Meigs összefoglalója alapján azt feszegettük, hogy az amerikai jobboldalnak mennyire és milyen keretek között szükséges felkarolnia a klímavédelem kérdését. A City Journalben megjelent terjedelmes írás azonban nemcsak a problémát nevezi meg, hanem konkrét szakpolitikai intézkedéseket is kilátásba helyez.

A Joe Rogan Experience a világ legnagyobb podcastja, havi több mint 200 millió megtekintéssel (epizódonként nagyjából 11 millió hallgató). A mára már több száz részből álló műsor közszereplőkkel, sztárokkal és tudósokkal való beszélgetésekből áll és egyik célja, hogy nyíltan beszéljenek olyan témákról, amelyek a tradicionális médiában csak felületesen elérhetőek.

Moszkva egyik legfontosabb ütőkártyája az öreg kontinenssel szemben az a hatalmas mennyiségű gáz, amelyet az orosz vezetékek nyugatra juttatnak. Egyelőre csak az amerikai és katari cseppfolyós gázszállítmányok jelentenek drága és korlátozott alternatívát. De lehetséges-e, hogy Európa újabb, közelebbi gázforrásokhoz jut? A National Interest ad hírt egy érdekes török külpolitikai manőverről.

Erdogan török elnök aktívan részt vesz az orosz-ukrán konfliktus körüli diplomáciai manőverekben. Mint láttuk egy korábbi cikkben, komolyan támogatja Ukrajna hadseregét új fejlesztésű drónok eladásával, miközben az oroszokkal is viszonylag jól együttműködik a fegyverkereskedelemben és Szíria kérdésében. Legújabban is egy orosz-nyugati szembenállást kihasználó kérdésben húzott nagyot. Bejelentette, hogy

Törökország elvben hajlandó lenne segíteni abban, hogy az Izrael partjainak közelében kitermelt földgáz eljuthasson Európába, ezzel is növelve a kontinens energiabiztonságát.

Ankarának a török gazdaság mostani mélyrepülése miatt nagy szüksége van arra, hogy nyisson a külvilágnak az elmúlt években már-már elvesztett jóindulata felé. A legújabb manőverrel egyszerre tenne gesztust Izrael és Európa felé. A zsidó állammal a palesztin kérdés miatt nem túlságosan jó a kapcsolat, Jeruzsálem pedig a közelmúltban Görögország és Franciaország felé közeledett az Égei-tengeren kialakult feszült légkörben. Lehetséges, hogy Ankara most megpróbálja ezzel a sajátos manőverrel normalizálni a kapcsolatokat.
Izraelnek valóban jelentékeny mennyiségű földgáz tartalékai vannak partjai közelében, amelyek az elmúlt 10 évben lettek igazán kiaknázva.

Újabban Libanonnak és Jordániának is szállít már fűtőanyagot, ráadásul Szírián keresztül. Ez az üzletet pedig Szíria helyzetének megfelelően orosz beleegyezéssel hozták tető alá. Erdogan elnök ezzel a manőverrel próbálja magához csábítani az izraeli eladókat, nehogy még jobban Oroszország felé közeledjen a kérdésben Jeruzsálem.

Ha a komoly izraeli gáztartalékokat és Európát össze lehetne kötni, jelentősen enyhülne az orosz diplomácia nyomása az energiaellátással kapcsolatosan. Ez azt is jelentené, hogy az Oroszországgal kiegyezésre törekvő Németország pozíciói gyengülnének a nyugati szövetségen belül. Orosz és német nyomásra a tervvel kapcsolatosan tehát lehet számítani.

Ha Törökország esetleg tartósabban nyugati és ukrán-barát irányba fordul, valószínű, hogy nemcsak egyszeri felvetésként tartja meg a tervet, hanem komolyan törekszik majd a megvalósítására.

Kérdéses, hogy Franciaország és az Egyesült Államok mit szól majd ehhez. Párizs a görögök oldalán foglalt állást az égei konfliktusban, de számot kell vetnie azzal, hogy hosszú távon Ankara az erősebb a két fél közül, és katonailag is egyre nagyobb a fölénye. Vajon jó szemmel nézik majd Ankara megerősödését, ha ez a Nyugathoz való közeledést jelenti, vagy inkább kiütnék ezeket az új lehetőségeket a törökök kezéből? Annyi biztos, hogy az ukrán konfliktusnak mostantól megvan a maga sajátos, földközi-tengeri szála is, amely a továbbiakban, ha valóban komolyra fordul, meghatározó lehet a török-orosz-izraeli-nyugati diplomáciai játszmákban.

Az ukrán válsággal kapcsolatos további cikkeinket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

A klímaváltozás veszélyéinek belátása lassacskán felülemelkedik a pártpolitikán, ezért egyre több republikánus aktivista és döntéshozó érzi úgy, hogy politikailag racionális volna egy saját ideológiai megfontolások alapján kialakított, piaci alapú alternatívát kínálni a grandiózus baloldali tervekkel szemben. A témát James B. Meigs járta körül a City Journal magazinban. 

Egy országnak létszükséglete, hogy a honvédelme korszerűen és zökkenőmentesen működjön, az állampolgárok veszély esetén is védve legyenek. Komoly nemzetpolitikai kérdés a kisebb területű és népességű országok esetében, hogy a regnáló kormányzat nagyhatalmak katonai erejére támaszkodik-e teljes mértékben, vagy saját haderejét is ütőképessé, önállóan funkcionálóvá képes-e alakítani. A Batthyány Lajos Alapítvány BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozatának keretében Benkő Tibor honvédelmi miniszter, korábbi Honvéd Vezérkari főnök adott elő a magyarországi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról.

Miközben újabb vezetőjét ölték meg az amerikai különleges erők, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet továbbra is képes lesz fennmaradni Irakban és Szíriában, folyamatos problémákat okozó gerillahálózat formájában - írja a Foreign Policy.

Olaf Scholz német kancellárnak nem sikerült teljesen elődje, Angela Merkel nyomdokaiba lépnie, hiába állította be magát a tökéletes Merkel-utódnak a választási kampány során. Minderről a Politico európai kiadásának hasábjain értekezik Hans von der Burchard.

Hollandiában az ország törvényhozásának a felsőháza, a Szenátus egy egész napos vitát tartott a jogállamisági kérdésekről. Nem csoda, hogy a baloldali többségű intézményben Magyarország és Lengyelország neve is felmerült. Míg a baloldali és zöld pártok fekete bárányként hivatkoztak hazánkra, addig a konzervatív és bevándorlásellenes PVV (Szabadságpárt - Partij voor de Vrijheid) szenátora védelembe vette Magyarországot.

Olaszország régi-új elnökének újraválasztásával elkerülte a politikai és gazdasági válság kirobbanását. Egyelőre. A témával Hannah Roberts foglalkozik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Miközben Peking nyugodt erőt sugározna a téli olimpia külsőségeivel, inkább csak még inkább kiemeli a kontrasztot a békés viselkedés és agresszív bel- és külpolitikája között - írja a Foreign Affairs.

Az Oroszországhoz fűződő viszony okozhatja az első igen komoly törést a német hárompárti kormánykoalícióban. Minderről Hans von der Burchard és David M. Herszenhorn értekezik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

Nem áll jól Joe Biden pártjának szénája a következő országos választási kampányra fordulva, ezért az év folyamán mindenképp szükség lenne egy nagy dobásra – közli Douglas E. Schoen aggályait a The Hill.

Rohamosan közeledik francia államfőválasztás első fordulója. A francia jobboldali-konzervatív politikai póluson az előzetes felmérések alapján szoros küzdelem várható, ennek következtében gőzerővel kampányolnak a jelöltek. A Politico cikkében a jobboldalon zajló folyamatokba pillanthatunk be.

A lap nem nyugszik bele, hogy a kormányzat jogsértő módon nem hajlandó kiadni bizonyos, Hunter Biden ködös kelet-európai ügyleteihez esetlegesen kapcsolódó dokumentumokat. 

A demográfiai robbanás és a migráció jelenünk és jövőnk egyik legégetőbb problémája, amelynek kezelése leginkább a gazdag és fejlett társadalmakra hárul. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) szervezésében a BLA|globus programsorozat konferenciáján a téma neves szakértői adtak elő a muszlim világ túlnépesedéséről és az ezzel összefüggő migrációs hatásról, illetve a párhuzamos jogrendszerek jellemzőiről.

A Trump-adminisztráció alatt létrejött Ábrahám-egyezmények óta Izrael és az abban résztvevő arab országok máris látják a kapcsolatok normalizálásának hasznát - írja a Foreign Policy.

Az ABC News és az Ipsos közös közvélemény-kutatása szerint legalábbis a többség azt szeretné, hogy az amerikai elnök az összes lehetséges jelöltet figyelembe véve válassza ki a visszavonuló Stephen Breyer utódját.

Január harmincadikán Portugáliában az urnákhoz járulhattak a választók egy előrehozott választás keretein belül, amelyen az eddig kormányzó szocialista párt megerősítette hatalmát, hiszen megszerezte az abszolút többséghez szükséges mandátumok számát.

Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az elmúlt hónapokban jelentős népszerűséget szerzett a Republikánus Párton belül. Sikeres, a világjárványt eddig jól átvészelő államot vezet, és Trump személyiségének megosztó jegyei sem jellemzőek rá. Az Economist felteszi a kérdést, hogy láthatjuk-e 2024 esélyes elnökjelöltjei között a floridai kormányzót?

Miközben Jordan Peterson, a világhírű, de roppant megosztó pszichológiaprofesszor önként hagyta el a montreali egyetemen betöltött pozícióját a közelmúltban, más egyetemi oktatókat nem is egyes tények tagadása, hanem egyszerűen fogalmi viták miatt küldenek el állásukból - hívja fel figyelmünket a National Review.

Míg a republikánus törvényhozók keményebb elrettentő intézkedéseket várnak a Biden-adminisztrációtól, a konzervatív médiában egyre többen ellenzik az Egyesült Államok beavatkozását a kelet-európai történésekbe. 

A héten a Yale Egyetem vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy azok a kínai cégek, amelyekkel pénzügyi kapcsolatban áll, összefüggésben vannak-e a kínai kormány ujgurokkal szembeni emberi jogi visszaéléseivel. A procedúrát azért kezdték el, mert egyik kínai diákjuk anonim levelet írt az egyetemnek azt kérve, hogy állítsák le az országából jövő pénzügyi támogatásokat, hiszen azok nem etikusak.