Miután a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, Amerika azonnal súlyos szankciókat vetett ki az országra, így a nemzeti bank Amerikában tárolt vagyonrészére is. Ennek a sorsáról hozott friss elnöki döntést véleményezte a National Interest.

Az Afgán Nemzeti Bankot még az Egyesült Államok „nemzetépítési” erőfeszítéseinek keretében hozták létre. Pénzeszközeinek egy részét az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankjában tárolta, nem kevesebb mint hétmilliárd dollárt. Ezt természetesen a tálib hatalomátvétel folyamán, 2021 augusztus 18-án befagyasztották. 
Sok más szankcióval és persze a muszlim radikális rezsim hatalomra jutásával együtt az amúgy is gyenge afganisztáni gazdaság totálisan összeomlott. Az afgán GDP negyven százalékát adták a külföldi segélyek, ezekkel és az addig elvileg elérhető tartalékok befagyasztásával a klasszikus értelemben vett gazdaság megbénult. Még a hivatalos valutából, az afganiból is hiány keletkezett, ugyanis rengeteget vittek el a menekülő elit tagjai készpénzben, az amerikai kézben levő európai pénznyomda pedig azóta sem küldött új címleteket.

Az új év beköszöntével az ENSZ legalább 5 milliárd dollár segély megajánlására hívott fel, hogy elkerüljék a totális humanitárius katasztrófát.

Ebből az Egyesült Államok 2021 januárjában 308 millió dollárt ajánlott fel végül. Számos szakértő hívott fel a befagyasztott pénzügyi eszközök feloldására, gyakran Amerikára terhelve a teljes külföldi kintlévőség, 9,5 milliárd dollár sorsát, amelyből valójában csak 7 milliárd van a Szövetségi Tartalék kezelésében.

The UNICEF in Afghanistan warned that one million Afghan children could die from severe acute malnutrition if “urgent” actions were not taken. Still, Biden keeps freezing Afghanistan's $9.5 billion.

— Ashok Swain (@ashoswai) February 9, 2022

Most az amerikai kormányzat sajátos manőverrel állt elő a legfontosabb ponttal, az Afgán Nemzeti Bank Amerikában tárolt hétmilliárdnyi vagyonával kapcsolatban. Visszaadni az egészet az új kormányzatnak nem szándékoznak. Ehelyett az óriási összeget kettéosztják, s a felét a 2001. szeptember 11-i merényletben hozzátartozójukat vesztett családok kárpótlására használják. A másik felét segély formájában juttatják vissza Afganisztánnak, nem pedig egyszerűen a tulajdonjogát adják át a táliboknak.

A National Interest szerint ez rendkívül rossz döntés. Afganisztánnak semmivel sem lesz jobb azzal, hogy ennek a pénznek az egy részét az amerikaiak magukhoz ragadják. A tálib kormányzat nem lesz engedékenyebb, ha éheztetik, csak még nehezebben tudja majd stabilizálni az országot, és így nő egy újabb belső konfliktus esélye. És jóllehet a 3,5 milliárd dollárt valóban Afganisztánra akarja költeni Amerika, a lap szerint

nagy az esélye annak, hogy az elsősorban Kabulra és környékére koncentráló segélyszervezetek egyáltalán nem juttatják el a legszegényebb vidéki afgánokhoz ezt a segítséget.

És természetesen mindez súlyosan rontja az amerikai tárgyalási pozíciókat a térségben, ugyanis nem valószínű, hogy a tálib kormányzat bármilyen engedményeket tenne Amerikának, amikor nincs már semmi vesztenivalója.

Hozzá kell tennünk, hogy talán nem is célja már Washingtonnak újabb megegyezések keresése Közép-Ázsiában. Az afgán vagyon felosztása mintegy szimbolikusan jelzi, hogy nem vágyik hosszabb távú projektekre a térségben. A hagyományosabban gondolkodó amerikai szavazói csoportoknak tett gesztus lehet a szeptember 11-e áldozatainak megsegítésére adott összeg. A segélyként utalt pénz pedig annak a jele, hogy az USA nem akar már tárgyalni, pozícióinak megtartására törekszik, és nem szándékozik újabb, több haszonnal kecsegtető, de bizonytalanabb manőverekbe fogni. Mindez egyébként nem feltétlenül a legrosszabb az afgánoknak. Miközben valóban jobb lenne, ha Washington mind a 7 milliárd dollárt eljuttathatná az afganisztáni lakosságnak, arra semmi garancia nincs, hogy a tálibok a vagyon megszerzése esetén jobban használnák fel azt. Amerika diplomáciai pozíciókat veszít a pénz felosztásával, de az afgán lakosság, ha a segélyt jól irányítják, talán még jobban is jár, mintha visszakerülne Kabulba a Nemzeti Bank 7 milliárd dollárjának teljes tulajdonjoga.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!