Miközben Peking nyugodt erőt sugározna a téli olimpia külsőségeivel, inkább csak még inkább kiemeli a kontrasztot a békés viselkedés és agresszív bel- és külpolitikája között - írja a Foreign Affairs.

A 2022-es pekingi téli olimpia külsőségei teli voltak politikai utalásokkal. Tajvan csapata például „kínai Tajpej” néven léphetett be és direkt a hongkongi csapat mögött kellett menetelnie, mintegy jelezve, hogy a szigetország a következő Kína annexiós kísérletei között. Elemzők szerint a nyitóünnepség tömegjelenetei a Kínai Kulturális Forradalom idejét idézték, mintegy sajátos párhuzamot vonva Hszi Csin-Ping és Mao Ce-Tung kormányzása között. Hogy a nemzeti kisebbségek elnyomásának vádját elháríthassák, számos tibeti és ujgur kulturális elemet emeltek be a programba.

#China #Tibet #Uyghurs
Just realized that one of the performances at the Opening Ceremony was square dancing, and the BGM was one of my favorite Tibetan songs "Fly". China basically put both Tibetan and Uyghur elements in this show! Literally a big slap in the face of the west pic.twitter.com/l8rXstSex5

— Beijing Winter Olympics Enjoyer �� ☭ (@Dragondescendan) February 7, 2022

Ráadásul az olimpiai lángot egy han kínai (az ország domináns etnikuma) és egy ujgur atléta lobbantotta fel.

Persze ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Számos Twitter-felhasználó ahhoz hasonlította a gesztust, mint amikor egyes zsidó sportolók álltak ki a Harmadik Birodalom mellett az 1936-os olimpián.

Commented on the Uyghur torchbearer."This reminds us of the case of Helene Mayer, a German Olympian of #Jewish origin, who delivered a Nazi salute during the 1936 Berlin Olympics. She later claimed that the gesture might have saved her family in the camps"https://t.co/YBEHun63N4

— Rayhan E. Asat (@RayhanAsat) February 4, 2022

Mindeközben azonban a kínai állam kudarcai és gyengeségei is nyilvánvalóvá váltak, ha nem is szándékosan. A Foreign Affairs elemzése szerint a kínai államnak még jól is jött, hogy a 88 000 férőhelyes Madárfészek stadionba csak 15 000 gondosan kiválogatott nézőt engedtek be a megnyitóra a COVID-19 miatt. Azt is hozzá kell tenni: maga a tény, hogy Peking nem tudta tartani a régóta hirdetett „zéró COVID” elképzelését, elég komoly kudarc az állam számára, ha nem is okolható érte, hiszen az omikron-variáns terjedése minden eddiginél gyorsabb. A megnyitóra érkezett külföldi méltóságok sem képviseltek széles skálát: Európából egyedül Alekszander Vucic szerb kormányfő érkezett Pekingbe, ezenkívül

főleg ázsiai, a Nyugattal vegyes, nem annyira szoros kapcsolatot ápoló országok képviseltették magukat államfőikkel, mint Oroszország, Pakisztán és Szaúd-Arábia.

Nem világos, hogy Kína jelenlegi stratégiájába hogyan illeszkedik be a téli olimpia megnyitóján mutatni kívánt „nyugodt erő”. A távol-keleti ország hevesen terjeszti ki befolyását az Indiai-óceán térségében és Afrikában, szomszédaival pedig folyamatosan konfliktusokat vállal. Az indiai-kínai határvonal, a Dél-kínai tengeren lezajlott incidensek és Tajvan kérdése mindennek kiváló példája. A Tibettel és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Körzettel való bánásmóddal pedig demonstrálta az egész világ előtt, hogy

Hszi Csin-Ping nem kíváncsi külföldi véleményekre a kínai politikát illetően.

Mindez egy sajátos és nem feltétlenül hatástalan módja a külső világ megközelítésének, de ebbe a képbe nem illik bele a befogadást és békét sugárzó téli olimpiai megnyitóünnepség.

Lehetséges, hogy Hszi Csin-Ping kínai vezetőnek hamarosan rá kell ébrednie arra, hogy nem tud egyszerre erőt mutatni és befogadó, stabil hatalom képzetét is kelteni. Kínának előbb-utóbb választania kell a két modell között, hiszen csak az egyiket tudja igazán következetesen képviselni.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!