Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign Policy hasábjain.
Néhány nappal a háború kezdete után szinte az összes, nem az állami narratívát közvetítő tévé- és rádiócsatornát lezárták. Echo of Moscow, Dozhd, a BBC orosz nyelvű kiadása, a Radio Free Europe és a Meduza teljesen elérhetetlenné vált – csak hogy néhányat említsünk a nagyobb platformok közül.
Az 1990-es években zajló délszláv háború óta kiterjedt katonai konfliktus nélkül élt az öreg kontinens 2022. február 24-ig, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. A közösségi média segítségével pedig világszerte megtapasztalhatják az emberek, milyen szörnyűségekkel jár a háború.
Miért nehéz az amerikaiaknak megérteni azt, hogy más nézőpontok is léteznek a világról az övéken kívül? Rod Dreher ezt járja körbe az American Conservative hasábjain.
Sokan arra számítottak, hogy az orosz-ukrán konfliktusban az orosz légierő (VKS) már az első napoktól jelentős fölényt fog kivívni, s hogy az orosz gépek dominanciája megkérdőjelezhetetlen lesz. Ez azonban nem így történt, s továbbra is kétséges, hogy ki is uralja a légteret Ukrajna felett. Az oroszok kudarcáról és az azt kiváltó okokról Justin Brok elmélkedik a RUSI nevű védelmi-és katonai politikai think-tank honlapján.
Összemosódik a szuverenitásról szóló vita a putyinizmus körüli vitákkal Franciaországban - írja Héléne de Lauzunk francia történész a The European Conservative hasábjain.
A 2022. február 24-én villámháborúnak indult keleti szomszédunk elleni orosz agresszió néhány nap alatt lelassult, és az orosz gépesített alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezen veszteségek kicsi, de látványos részét török drónok okozták. A Middle East Eye rámutat néhány fontos technikai-taktikai okra, a Council on Foreign Relations pedig a drónok jelenlétének jelentőségére.
Egyszer Venezuela helyett Oroszország, most éppen fordítva, közben pedig a kanadai vezetők értetlenül csóválják a fejüket – miért ellenséges kleptokráciák között hintázik az Egyesült Államok ahelyett, hogy a legközelebbi szövetségeséhez fordulna olajért? 
Az orosz-ukrán konfliktus elharapódzásával a kínai nyilvános diplomácia központi elemévé lépett elő az a kommunikációs stratégia, amely szellemében rivális nyugati hatalmak ismert politikai és tudományos alakjaira hivatkoznak a pekingi álláspont alátámasztása érdekében. 
Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.
Az orosz-ukrán háború már most töméntelen mennyiségű politikai fordulatot eredményezett világszerte, s egyes hangok szerint a brit közéleti viszonyokra is komoly hatással lehet.
Németország politikai ébredéséről értekezik Jeff Rathke, a Foreign Policy újságírója. A szerző kifejti, hogy hogyan változtatta meg a német kül-és pártpolitikát az Ukrajna elleni orosz agresszió.
Cikksorozatunk első részében a védelempolitikai kérdések kerültek szóba, most a gazdasági és pártpolitikai hatásokkal foglalkozunk.
A koronavírus-járvány és a gazdasági leállások okozta sokk még el sem múlt, amikor a közgazdászok várakozásánál sokkal hamarabb, 2021 közepén megugrott az infláció, és általánossá vált az azt kiváltó kínálati hiány.
Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.
Ukrajna orosz inváziója előtt pár nappal igen komoly politikai válság tört ki Spanyolországban, azon belül is az eddigi legnagyobb ellenzéki Spanyol Néppárton belül. A botrány szinte „teljeskörű”, hisz kémkedéstől kezdve korrupcióig minden megtalálható benne.
Miközben Európa teljes destabilizálásával fenyegető háború dúl Kelet-Európában, kérdéses, hogy az Egyesült Államok tud-e egyszerre Európában és a Csendes-óceán térségében is megfelelő katonai jelenlétet fenntartani. A RAND Corporation elemzői optimisták.
Európa egyik legfőbb jelenkori megoldandó problémája a migráció és a népesség számának csökkenése. A két folyamat szorosan összefügg, de különböző politikai értékek és érdekek húzódnak meg az érintett kérdésekben az Európai Unióban. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium szervezésében a BLA|arena programsorozat keretében rendezték meg az „Európa demográfiai válsága” című eseményt.
Hogyan értelmezzük az orosz pszichét az ukrajnai háborús agresszió fényében? Charles Crawford saját blogján írt esszét az orosz lélek mélységeiről.
A Foreign Policy hasábjain elemzi Michele Barbero, hogy miért és hogyan nem tud (ismét) labdába rúgni a komplett baloldal a francia elnökválasztáson.
Hová fajulhat a Nyugat és Oroszország szembenállása? Matthew Nimetz a Quillette oldalán fejtette ki nézeteit az ukrán háború eddigi tanulságairól.
A Távol-Kelet egyik konfliktusa lassan eszkalálódik, ahogy a Kínai Népköztársaság légiereje megállás nélkül zaklatja a tajvani légvédelmet, hogy hosszú távon kifárassza azt - figyelmeztet a RAND elemzőcég.
Peking túlságosan érdekelt a kelet-európai békében ahhoz, hogy nyugodtan kövesse Oroszország agresszióját, noha a közös ellenség kovácsolta partnerség továbbra is megingathatatlannak tűnik. 
Nagy sajtónyilvánosság mellett vezényeltek csecsen legénységű harcoló alakulatokat az orosz erők a jelenleg Ukrajna ellen folyó invázió kijevi frontjára. De mi értelme van ennek a lépésnek, miért kell egy kaukázusi köztársaságból expedíciós erőket utaztatni a Dnyeperhez? A Foreign Policy vet fel néhány lehetséges választ.
A májusi elnökválasztás előzetes felméréseit az ország egykori autokrata vezetőjének fia, Marcos Ferdinand vezeti, aki a kampány során leszögezte: ha kell, katonai jelenléttel védelmezi saját felségvizeit a Dél-kínai-tengeren.
A Levada Központ reprezentatív felmérése február 22-én, tehát csak néhány tucat órával Ukrajna inváziójának elindítása előtt azt adta közzé, hogy az orosz válaszadók 36% úgy véli, egy háború Ukrajnával egy ’kevésbé reális szcenárió’.
A kanadai kamionosok január végén kezdtek el tiltakozni az ellen, hogy az Egyesült Államokból az oltatlan kanadai sofőröknek hazatértük után 14 napra kötelező karanténba kell vonulniuk, ráadásul oltatlan amerikai kollégáik be sem léphetnek az országba. Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök megkérdőjelezhető és nem demokratikus módszerekkel kezeli a helyzetet. A The Economist cikke értékeli a miniszterelnök lépéseit.
A helyi tankerület vezetőjének és két további tagjának leszavazása arra enged következtetni, hogy még az Egyesült Államok legliberálisabb városában is túlzásba lehet vinni a progresszív törekvéseket.
Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti háború katasztrofális következményekkel járhat Európa szempontjából, a Nyugatnak számos lehetősége van, amellyel egy ilyen konfliktust kezelve biztonságosabbá teheti a világot a fegyverzaj elcsitultával - hívja fel a figyelmet a Foreign Policy. 
A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.
Az ukrán válság alatt az öreg kontinens ismét Amerika védernyője alá menekült, s ez jelzi, hogy Washingtonnal még jó ideig számolni kell - írja a The Atlantic. Azonban ez az állapot nem tarthat a végtelenségig.
