Az elmúlt hónapokban (ahogyan már itt és itt írtunk róla) Iránban utoljára az 1979-es iszlám forradalom során látott tömegek vonultak utcára, hogy a nők elnyomása, valamint a rezsim általános kegyetlensége ellen tüntessenek. Számos okból azonban a megmozdulások nem vezetnek eredményre, és a jelek egyre inkább a konzervatív síita szereplők megerősödésére mutatnak. Ennek okairól, valamint külpolitikára gyakorolt hatásairól Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem professzora írt a Foreign Affairs hasábjain.

2023. február 7-én mutatták be a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute kutatójának, David Dusenburynak új kötetét. A neves vallástudós „I Judge No One – A Political Life of Jesus” című műve arra vállalkozik, hogy megmagyarázza Jézus viszonyát kora és általában az emberiség politikai viselkedéséhez, életéhez. A könyvbemutató keretein belül a szerző beszélgetett a Danube Institute kutatási igazgatójával, David Martin-Jonesszal, és Geréby Györggyel, a CEU medievisztika intézetének oktatójával.

Érzékeny információt tartalmazó dokumentumokat és jegyzeteket találtak Biden think-tankjének washingtoni irodájában és saját rezidenciájában. Az esetet az amerikai média nagyon óvatosan kezelte, hiszen csak hónapokkal az ügy után tudósított róla. Vajon az incidens mennyire befolyásolja a Bidenről alkotott képet? Változtathat a 2024-es választások eredményén? A kérdésekre az amerikai sajtó segítségével próbálunk választ adni.

Az orosz-ukrán háború hatására a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek meghátrálásra kényszerültek a klímacélok elérésében. A Zöld Párt alapvető értékei közé tartozott a háborúellenesség, miközben jelenleg ezt az alapvetést is felrúgja a pártvezetés. Az Economist cikke számos ellentmondásra mutat rá a párttal kapcsolatban.

Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett aznap, valamint február 7-én délelőtt. A térség azonban nem csupán a természeti katasztrófák következtében tekinthető rendkívül instabilnak, hanem a befagyott konfliktusként kezelhető szíriai polgárháború miatt is, amelynek alakulásában nem csak a regionális, de a globális nagyhatalmak is érdekeltek. A földrengés humanitárius következményeit, valamint az ellenzéki erők által ellenőrzött észak-kelet-szíriai területek tragikus helyzetét Natasha Hall (Center for Strategic and International Studies) elemezte.

Korábban már írtunk az Európát sújtó komoly migrációs válságról, illetve a rekordszámú határsértőről. Az országhatárokra gyakorolt fokozott nyomás miatt előrelépés történt az EU-s migrációs politikát illetően, amely talán gátat szabhat a kontinensre irányuló nagymértékű illegális bevándorlásnak.

Egyre valószínűbb, hogy az ukrán állam súlyosbítja a katonai vétségekért kimért büntetéseket, miután Zelenszkij elnök elutasította az intézkedés megvétózását. A Politico által megszólaltatott ukránok szerint mindez nem a fegyelem növekedését, hanem a morál csökkenését fogja előidézni a hadseregben.

A világ elitegyetemei között is kiemelkedő nívót képviselő Ivy League egyik legismertebb intézménye a Harvard Business School. A nemzetközi üzleti élet fő utánpótlásának számító szellemi műhely MBA-képzésén résztvevő Erőss Domonkossal beszélgetett a Batthyány Lajos Alapítvány csapata.

A kétkörös cseh elnökválasztás végül liberális győzelemmel zárult, amely nagymértékben befolyásolja Csehország háborúhoz, külpolitikához és a V4-ekhez való hozzáállást is az elkövetkezendőkben. Cikkünkben a beiktatásra kerülő elnök személyét és kitűzött céljait járja körül a nemzetközi sajtó segítségével.

Február 2-án jelentette be az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, hogy az elmúlt napok során egy megfigyelő tevékenységet végző ballon manőverezett az USA légterében. A Pentagon véleménye szerint az eszköz a Kínai Népköztársaságból származik, ezért Anthony Blinken külügyminiszter február 5-6-ra tervezett pekingi útját, amely során Hszi Csin-pinggel is találkozott volna, későbbre halasztották. A kémballont végül lelőtte az amerikai légierő. Az eset jelentőségét és hatását a kínai-amerikai kapcsolatok alakulására nemzetközi források alapján elemezzük.

A szélsőjobboldali extrémizmus képviselői az elmúlt években számos alkalommal bizonyították, hogy valódi fenyegetést jelenthetnek a demokratikus államokra, valamint azok intézményeire. Arról, hogy az extrémizmus ezen ága miképp fenyegeti az USA hadseregének egységét, Jacob Ware, a Council on Foreign Relations terrorizmussal és nemzetbiztonsággal foglalkozó kutatója értekezett.

A tavaly februári ukrajnai invázió óta az Orosz Ortodox Egyház, valamint a Moszkvai Patriarkátus vezetője, Kirill pátriárka egyértelműen kiállt az orosz agresszió mellett, amely támogatás az események előrehaladtával egyre erőszakosabbá vált. Ennek következményeként az Egyház, valamint az ahhoz kapcsolódó, Oroszországon kívüli felekezetekben törésvonalak jelentek meg. Az Ortodox Egyház fragmentációjáról, Kirill pátriárka nézőpontjáról, és a kisebb felekezetek lehetőségeiről Ksenia Luchenko, a Carnegie Politika munkatársa írt elemzést.

Ilhan Omar évekkel ezelőtt tett Izrael- és zsidóellenes kirohanásokat, de a Képviselőház demokrata többsége megvédte. Most a republikánusok új eljárást terveznek ellene - írja a National Review.

Az ukrajnai háború kitörése alapjaiban változtatta meg az európai hatalmak szemléletét a kontinens biztonsági rendszerével kapcsolatban. Ez azonban a hadszíntér - sokszor váratlan – eseményeinek következtében több ízben átalakult a harcok elmúlt több, mint 11 hónapja során. Tekintve, hogy az ukrán erők komoly ellenállásra voltak képesek, valamint egyes területeket vissza tudtak szerezni a megszállóktól, Európának – még a sokak által előrejelzett nagy tavaszi offenzíva előtt – fel kell készülnie a háború utáni Oroszország kezelésére. Bart M. J. Szewczyk (German Marshall Fund, Science Po) a Foreign Policy hasábjain elemezte Európa lehetőségeit a közeljövőben.

2020 számos megpróbáltatást gördített az egész világ elé: a pandémián kívül eddig nem látott zavargáshullám rázta meg az Egyesült Államokat, mely a faji megkülönböztetést emelte a középpontba. Amerika mellett a nyugati világban is felerősödtek a progresszív hangok, a woke-ideológia és a cancel-culture, amelyek egyre nagyobb teret nyertek maguknak. A woke-kal szembeni lehetséges küzdelemről, a jövő kihívásairól és a lehetséges megoldásról N. S. Lyons Quadrant Magazine-ban megjelent véleménycikkét szemlézzük.

A török Karpowership vállalkozás egyedi piaci rést talált meg 2010-es megalapításával. A cég hajói úszó erőműként szolgálnak, megfelelő fogadókapacitással és tengerparti kapcsolattal bárki megvehet több száz megawattnyi villamosenergiát heteken belül a világ bármely pontján. A hajók következő célpontja pedig az orosz légicsapásokkal sújtott Ukrajna lehet.

George F. Kennan (1904-2005) a nyugati Oroszország-szakértelem egyik, ha nem a legnagyobb alakja. Kennan 1947-es – „X” cikként is emlegetett - a Szovjet magatartás gyökerei című írása rámutatott, hogy miért nem volt fenntartható a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködése a második világháború után.

Uniónk törvényhozó testülete eddig ellenállt minden transzparenciát elősegítő reformnak. Miközben EU-szerte szigorú a korrupcióellenes szabályozás, éppen a szabályokat hozó parlamentben a legnehezebb ezeket bevezetni - írja a Politico.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk a klímaaktivisták 2022-es vandalizmusáról. Az idei évben is sok szervezet megígérte, folytatni fogják megnyilvánulásaikat céljaik elérése érdekében. A jövő perspektíváit a CNN prezentálja.

A világ elitegyetemei között is kiemelkedő helyet elfoglaló Harvard Egyetem magyar származású graduális hallgatói, Molnár Noémi és Erőss Domonkos voltak a BLA|katedra programsorozat legutóbbi eseményének vendégei. A kerekasztal-beszélgetés során beszámoltak kint szerzett tapasztalataikról és rengeteg hasznos információt osztottak meg az amerikai felsőoktatás iránt érdeklődő fiatal vendégeinkkel.

Az ázsiai közösségeknek fontos holdújév körüli ünnepségeket lövöldözések sújtották Amerika nyugati partján, de a politikailag igazán veszélyes tendenciák Atlantában kerültek a felszínre, miután egy összecsapásban a rendőrség végzett egy baloldali radikálissal - adott hírt az esetről az Axios.

Január 24-én a Bulletin of Atomic Scientist Tudományos és Biztonsági Bizottsága bejelentette, hogy a „doomsday clock”, azaz az emberiség önpusztításának közelségét jelző óra mutatóit minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez. Ez azt jelzi, hogy az emberiség nem halad jó úton és az eddigi kockázatok elmélyülése mellett újak is megjelentek. A doomsday clock jelentőségét a Washington Post cikkei, a 2023 hozta legfontosabb kockázatokat pedig a National Interest és a Time írásai alapján mutatjuk be.

Ha Washington sikeresen akar szembeszállni szuperhatalmi ellenfeleivel, radikálisan meg kell reformálnia hadiiparát, figyelmeztet a Center for International and Strategic Studies elemzése. A legfontosabb megállapításokat tárjuk az olvasók elé.

Miközben a Biden-kormányzat számos külpolitikai hibát elkövetett 2021 januárja óta, több sikert is aratott. Intézetünk elnöke, John O’ Sullivan szerint Biden eredményeinek a hátterében egy új, ideológiai alapú megközelítés áll.

A Fülöp-szigetek már évekkel ezelőtt felvette a küzdelmet a drogkereskedelemmel és a vele együtt járó erőszakkal szemben, azonban a még 2016-ban meghirdetett „drogháborúban” az ország vesztésre áll. A jelenlegi helyzetről a Foreign Policy számol be.

A 2023. január 20-i ramsteini NATO-találkozó gyakorlatilag eredménytelenül ért véget. A legfontosabb kérdésben, a Leopard 2 harckocsik szállításában nem tudtak megegyezni a felek, a németek ismét blokkolták az eszköz szállítását. De tényleg a Leopardra van a legnagyobb szüksége Ukrajnának?

Az elmúlt két évtizedben Kína egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait számos latin-amerikai országgal. Peking a nagy összegű kölcsönök és támogatások révén igyekszik megvetni a lábát a kontinensen, amit Washington közel sem néz jó szemmel.

2023. január 16-án lemondott Christine Lambrecht, a Scholz-kormány védelmi minisztere. Lambrecht távozása a védelmi minisztérium éléről nagy jelentőségű, hiszen Berlint folyamatos kritikák érik az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. A miniszteri széket néhány nappal később Boris Pistorius vette át, akinek már január 20-án szembe kellett néznie a német védelempolitika legfőbb kérdésével: ő is részt vett az amerikaiak által vezetett Ukraine Contact Group védelmi minisztereknek szervezett találkozóján, ahol a középpontban a Leopard 2 tankok álltak. A Pistorius előtt álló kihívásokról Judy Dempsey (Carnegie Endowment for International Peace) írt.

2023. január 10-én jelent meg a NATO és az Európai Unió harmadik közös nyilatkozata, ami a következő néhány évre meghatározza a két szervezet közötti együttműködés természetét. A transzatlanti kapcsolatok már a második világháborút követően meghatározó szerepet játszottak az európai biztonsági rendszer kialakításában, amely viszony az ukrajnai invázióval csak felértékelődött. A NATO és az EU együttműködésének jövőjét Mathieu Droin, a Center for Strategic and International Studies kutatója elemezte.

Észtország villámgyorsan fegyverezi fel hadseregét, hogy ha kell, Oroszország torkán akadjon. Miközben relatíve nagy összegeket küld Ukrajnának, a harci eszközöket magának tartogatja.