Egyre valószínűbb, hogy az ukrán állam súlyosbítja a katonai vétségekért kimért büntetéseket, miután Zelenszkij elnök elutasította az intézkedés megvétózását. A Politico által megszólaltatott ukránok szerint mindez nem a fegyelem növekedését, hanem a morál csökkenését fogja előidézni a hadseregben.

Ukrajna hadserege 2022. február 24-e óta a sokszorosára növekedett. Ma már a teljes fegyveres erők létszáma elérheti az 1 millió főt, amelyből csak a szárazföldi hadsereg harcoló lövészalakulataiban mintegy 350 000 fő szolgál, Volodimir Dacenko 2022 végéről származó adatai szerint.

Balance of power
This is a comparison of the available military power of Ukraine and Russia (according to open data) 1/17#UkraineRussiaWar #RussiaInvadedUkraine #ATACMSForUkraine #OSINT pic.twitter.com/aqE76mY5Ys

— Volodymyr Dacenko (@Volodymyr_D_) December 20, 2022

Ebbe a hatalmas embertömegbe számtalan harcra mentálisan vagy fizikailag alkalmatlan ember is belekerül. A magyar médiába is átszivárogtak egyes esetek, amikor láthatóan kelletlen civileket visznek el a sorozóalakulatok a hadseregbe. Nyilvánvalóan

nem tökéletes a morál és a harci kedv, és ez az egyre sürgetőbb emberhiány miatti egyre erőteljesebb sorozások miatt ez csak romolhat.

Ráadásul az ukrán hadsereget egyre jobban sújtja negatívan az a tulajdonsága, amelyet tavasszal még előnyeként értékeltek szakértők. Mint arról korábban mi is írtunk,

2014 után az ukrán hadsereget nagymértékben decentralizálták a nyugati kiképzők. Egészen alacsony – zászlóalj- sőt akár század – szinteken is felkészültek az ukrán parancsnokok önálló műveleti döntések meghozására.

2022 februárjában és márciusában ez nagyon nagy előnyükre vált, hiszen a háború első óráiban, napjaiban megbénult ukrán vezetési és kommunikációs lánc ellenére is hatékonyan tudták felvenni a harcot az orosz invázióval, és Kijev alatt hadműveleti, sőt stratégiai szintű vereséget mérni rá a visszavonulás kikényszerítésével.

Mára azonban a háború képe megváltozott. A váratlan, gyorsan mozgó orosz támadások elleni minél gyorsabb, decentralizáltabb reakciók helyett gondosan felépített, módszeres védelemre van szükség a frontális, de roppant erős orosz nyomással szemben a Donbaszban. Itt

az alegységek parancsnokainak együtt kell működniük, és következetesen engedelmeskedniük a központi utasításoknak. Már nyáron is probléma volt, hogy a felderítési adatokat folyamatosan kapó alegységparancsnokok rosszul osztották be a tüzérségi erőt.

Előfordult, hogy többen kértek ugyanarra az orosz állásra tűzcsapásokat, így túl sok erőt csoportosítva oda, míg máshonnan ez hiányzott. Ennek kiküszöbölésére évszázadok óta létezik a megoldás: egy központosított parancsnoki lánc, amelynek szintenként vannak központjai és döntési jogköre. Szakaszparancsnok dönt pl. a géppuska irányzásáról, századparancsnok esetleg a kisebb aknavetők bevetési helyéről, a zászlóalj már még nagyobb erők elosztásáról, és így tovább. Az ukrán hadseregben ez még mindig elég bizonytalan.

A januári szoledari kudarcot például Tom Cooper elemző szerint azért szenvedték el az ukránok, mert ahogy az elemző sajátos, gúnyos stílusában írja: a „szoledari vitakör”, a felsőbb vezetési hierarchiát nem tisztelő helyi parancsokok miatt az erők rosszul lettek elosztva.

Ez a kudarcsorozat a legutóbbi napokig tartott, és számos fontos pozíció elvesztését eredményezte Szoledar feladása mellett.

Ukrajnának tehát szüksége van a katonai fegyelem megszilárdítására. Érdekes kérdés, hogy az eddigi „2-7” után a most már „5-10” éves, parancsmegtagadásért kiszabható börtönbüntetés hogyan fog jobban hatni például egy élethalálharcot vívó frontparancsok döntéseire. A Politico által megszólaltatott katonák szerint a legénységet illetően csak a morál romlását hozza maga után.

A katonák félelme növekszik és harci kedve csökken majd, ha úgy érzik, hogy az oroszok fegyverei és az ukrán hadsereg büntetései közé vannak szorítva, döntési lehetőségeik pedig nincsenek.

Egy meg nem nevezett tiszt szerint a katonák gyakran kerülhetnek teljesen reménytelen helyzetbe, lőszer és felszerelés nélkül, s ekkor nem sokat ér a helytállás a frontvonalon, hanem vissza kell vonulni, a parancsnokság véleményétől függetlenül. Sok katona egyszerűen annyira kimerült mentálisan és fizikailag, hogy önkéntelenül is pánikba esik és menekül, vagy máshogy szegi meg a parancsokat. Őket a büntetés nem fogja visszatartani, legfeljebb még óvatosabbak lesznek, mert tudják, hogy ha erejük végére érnek, és esetleg rosszul döntenek, nem segítség, hanem büntetés várja őket otthon.

Ukrajna mindenesetre eltökélt, hogy még jobbá és fegyelmezetté teszi hadseregét, hogy 2023-ban is folytathassa a honvédő háborút. A rendpárti reformok azonban lehet, hogy csak rontanak a helyzeten. Ha Ukrajna képes is lesz folytatni a harcot, az nem a katonákra mért növekvő büntetési tételek miatt teheti majd meg.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon