2023. február 11. 09:00 - Danube Institute

A Biden-korszak végének kezdete?

Érzékeny információt tartalmazó dokumentumokat és jegyzeteket találtak Biden think-tankjének washingtoni irodájában és saját rezidenciájában. Az esetet az amerikai média nagyon óvatosan kezelte, hiszen csak hónapokkal az ügy után tudósított róla. Vajon az incidens mennyire befolyásolja a Bidenről alkotott képet? Változtathat a 2024-es választások eredményén? A kérdésekre az amerikai sajtó segítségével próbálunk választ adni.

shutterstock_1638697639.jpg

A történet korántsem újkeletű, hiszen a legelső titkosított dokumentumokat még november másodikán találták meg Biden ügyvédei a Penn Biden Centerben, Washington D.C.-ben, azonban az ügy a médiafigyelem középpontjába csak január elején került, amikor arról a CBS beszámolt.

December közepén további érzékeny dokumentumokat találtak az elnök magánkönyvtárában (Top Secret és SCI level – Sensitive Compartmentalized Information – minősítésű iratokról lehet szó. Mindkét kategória rendkívül érzékeny információt tartalmaz, annyi különbséggel, hogy az SCI jelzésű iratokat csupán bizonyos egyének tekinthetik meg.), melyek Biden alelnöki korszakából – vagyis 2009-ből – származnak.

Időközben Biden Mexikóvárosba látogatott az észak-amerikai vezetők csúcstalálkozójára, ahol kifejtette: nem tudja, milyen dokumentumokról van szó, sem azt, hogy mi van bennük.

Január közepén az FBI közel 13 órás házkutatást tartott Joe Biden delaware-i otthonában, ahol összesen hat dokumentumot és jegyzetet találtak, melyek a jelenlegi elnök szenátori időszakából, illetve alelnöki korszakából származnak. Mindezeken felül további kézzel írott jegyzeteket foglaltak le.

Februárban folytatódtak a házkutatások, ezúttal Rehoboth Beach-en, azonban a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (DOJ) nem talált további dokumentumokat.

Egyébként nem egyedül Joe Biden az, aki titkosított dokumentumokat tartott otthonában: a tavalyi évben Donald Trump egykori elnöknél is tartottak házkutatást ezen okból kifolyólag, csakúgy, mint Hillary Clintonnál, akinek még időben sikerült emailjei nagyrészét kitörölni, illetve a titkosított jelzőt eltávolítani a dokumentumokról. Végül az FBI a 30 000 személyes emailből 110 levélben talált érzékeny információt.

Érdekes megjegyezni, hogy míg a Trump-házkutatás esetén a média pontos számadatokról beszélt – 300 titkosított dokumentumról és 700 oldalról – addig Joe Bidennel kapcsolatban  csak „pár dokumentumról”, esetleg „néhány tucatról” tudósítanak.

Még tavaly, a CBS „60 Minutes” nevű műsorában Biden kifejtette véleményét a Trumpnál talált dokumentumokkal kapcsolatosan: „tettei teljes mértékben felelőtlenek” – fogalmazott az elnök – és értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy hogyan fordulhat elő ehhez fogható.

A dokumentumbirtoklással kapcsolatos véleményen osztozik az amerikai társadalom nagy többsége is, amelyet egy friss felmérés is kimutatott: a lakosság 67%-a szerint komoly probléma az, hogy Biden ilyen dokumentumokat tartott otthonában, 57% pedig nem ért egyet azzal, ahogy a Biden-adminisztráció kezelte és kezeli a helyzetet.

Alig 18% gondolja, hogy a jelenlegi államfő ártatlan, a társadalom döntő többsége azt mondja, Biden tette etikátlan.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon a titkosított dokumentumok mennyit ronthatnak Biden összképén, illetve mennyire befolyásolhatják akár a 2024-es választásokat. A már említett felmérés szerint a jelenlegi elnökről alkotott kép nem sokat változott: 45% elégedett teljesítményével, 55% pedig nem. Ami magát Biden személyét illeti, 40% még ezek után is kedvezően vélekedik róla, 54%-nak pedig kedvezőtlen a véleménye.

Tucker Carlson még az ügy kirobbanásának kezdetén, január 12-én úgy fogalmazott, hogy ez nagy valószínűséggel a „Biden-korszak végének kezdetét jelenti.” Ezt azonban még túl korai megjósolni, hiszen nem tudjuk, hogy alakul az incidens a jövőben, illetve milyen esetleges szálakat tárnak még fel ezzel kapcsolatban.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása