2023. február 09. 07:00 - Danube Institute

Az Európai Unió kezdi felismerni a migráció okozta fenyegetést

Korábban már írtunk az Európát sújtó komoly migrációs válságról, illetve a rekordszámú határsértőről. Az országhatárokra gyakorolt fokozott nyomás miatt előrelépés történt az EU-s migrációs politikát illetően, amely talán gátat szabhat a kontinensre irányuló nagymértékű illegális bevándorlásnak.

shutterstock_356234243.jpg

Január utolsó heteiben számos EU-s intézmény fejezte ki aggodalmát az illegális bevándorlással és a menedékjoggal való visszaéléssel kapcsolatban – írja a The European Conservative és az Euronews.

A migráció szabályozása a svéd soros elnökség keretein belül Stockholmban tartott nem hivatalos találkozón merült fel, melyen az EU-s igazságügyi és belügyminiszterek vettek részt. A gyűlés fő témája elsősorban a bevándorlási rendszer javítása volt, különös tekintettel az illegális bevándorlók kiinduló országba való visszaküldésére és a menedékjoggal való illegális visszaélésre.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa kifejtette: a menedékjogot igénylők közül sokaknak nincs szükségük nemzetközi védelemre. Ez pedig túlterheli az országok befogadóképességét.

Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatosan megjegyezte: 2022-ben az Ukrajnából érkező 4 millió menekültön kívül csaknem 924 ezren kértek menedékjogot, amely 46,5%-kal több, mint 2021-ben.


Forrás: Euronews

A legtöbben eddig Szíriából igényeltek menedékjogot, azonban sokan érkeznek olyan biztonságosnak tekintett országokból is, amelyek jelenleg EU-tagságra aspirálnak – ilyen például Törökország, Georgia vagy Albánia.
Az Európai Uniónak egyre nehezebb visszaküldeni az illegális bevándorlókat. 2021-ben 630 ezren kértek menedékjogot, azonban az EU-s országok 340 500 fő visszaküldéséről döntöttek – ténylegesen azonban csupán 21%-uk jutott vissza kiindulóországába.

A belügyminiszterek elsődleges célja a tényleges visszatérési arány növelése. „A hatékony visszatérés a leghatékonyabb módja annak, hogy meggátoljuk azok érkezését is, akik nem szorulnak nemzetközi védelemre” – húzta alá Johansson.

Február 9-én és 10-én rendkívüli EU-csúcsot szerveznek, melynek középpontjában hosszú idő után ismét az illegális bevándorlás és a menedékjog-igénylés áll. A helyzet súlyosságát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elismerte. Közleményében kiemelte az infrastrukturális és felszerelésbeli megerősítést – vagyis a drónok, radarok és más megfigyelési eszközök alkalmazását – illetve a Frontex fokozott jelenlétét.

Manfred Weber az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője szerint pedig „különleges esetekben kerítésre is szükség van, (…) megépítését pedig az Európai Uniónak kellene finanszíroznia.”

Weber komoly politikai fordulatot tükröző kijelentése éles kritikát kapott Iratxe García Péreztől, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnökétől: „Európa nem válhat erőddé.” – fogalmazott a képviselő.

Az európai migrációs politika fokozatosan más arculatot vesz. Míg 2015-ben teljesen más irányelveket vallott a vezető európai politikusok többsége, mára evidensé vált, hogy nem ezeknek kell követendő példának lennie sem hosszú, sem rövidtávon (gondoljunk csak például arra az esetre, amikor Fehéroroszország migránsokat fegyverzett fel). Az államhatárokra gyakorolt állandó nyomás, illetve a gazdasági bevándorlók menedékjogi kérése pedig egyre nagyobb problémát okoz az EU-s intézményeknek. Sőt, már a mindenki előtt nyitott határok is egyre népszerűtlenebbek a társadalomban, így kétségkívül időszerű a migrációs politika újragondolása és egy olyan rendszer kialakítása, amely ténylegesen véget vet az illegális bevándorlásnak. A migráció ügyében 2015 óta szigorú határvédelmet szorgalmazó Orbán Viktor magyar miniszterelnök ügy kommentálta az európai politika változását, hogy „A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!”

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása