Sokan temetik a globalizációt, miután a Kína, Oroszország és a Nyugat közötti feszültségek a világ kapcsolati hálóit lassan évtizedekkel ezelőtti szintre építik vissza. Azonban vagy egy nagy, nyitott és fiatal kontinens, amely fejlődésével gyökeresen átformálhatja a világ hálózatait, újraépítve és megsokszorozva őket. Afrikáról van szó természetesen - írja a University of Columbia tanára, Adam Tooze a Foreign Policy hasábjain.
A National Review-ban Judson Berger ír arról, hogyan derül fény lassan a keleti nagyhatalmak gyengeségeire.
Moszkva az Ukrajna ellen indított háborújával nem csak az érintett két ország kapcsolata és helyzete pecsételődött meg, hanem a szomszédos Fehéroroszországé is, amely eddig az orosz vezetés legszorosabb szövetségese volt. Minderről Amy Mackinnon értekezik a Foreign Policy hasábjain.
Mi biztosította eddig és mi biztosíthatja a jövőben a világháború óta őrzött európai békét? Erről írt cikket Thibault Muzergues a National Interest hasábjain.
Értesülések szerint Nancy Pelosi képviselőházi elnök egy erre irányuló törvényjavaslatot készül bemutatni.
A kontinentális Európára jellemző konzervatív államképről írt cikket Szilvay Gergely a European Conservative-ba.
Azok az előrejelzések, melyek szerint az orosz gazdaság a háború és a sorozatos szankciók hatására összeomlás szélére kerül, még nem látszanak beteljesülni. Oroszország ugyanis megtartotta gazdasági stabilitását, és továbbra is működképes államként funkcionál. Ennek az okait tárta fel a The Economist egyik cikkében.
A nemzetközi közvélemény elkezdett elmélkedni arról, hogy a Fülöp-szigetek egykori diktátorának fiaként elnöki székig jutó Ferdinand Marcos miképp fog lavírozni az egymással vetélkedő két globális nagyhatalom között.
Április nyolcadikán Németország legészakibb tartományában, Schleswig-Holstein-ben járulhattak az urnákhoz a szavazók. A voksolás (amelyen sokak szerint a központi berlini kormány vezetéséről is „nyilatkoztak” a szavazók) a kereszténydemokrata CDU óriási sikerével ért véget, míg a kormányzó pártok szinte mind leszerepeltek.
Miután az egyik legnagyobb kolumbiai drogbárót, Dairo Antonio Úsugát kiadta a kolumbiai kormány az Egyesült Államoknak, az ország északi tartományaiban a kartell csapatai egész régiókat vontak fegyveres blokád alá. Ismét polgárháborúba süllyed a dél-amerikai ország, vagy ezek a nagy bűnszervezetek utolsó rúgásai? Az InSight Crime segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Oroszország nukleáris csapásokkal fenyegetőzik és harmadik világháború kirobbantásával fenyeget a NATO ukrajnai fegyverszállításai kapcsán. A RAND elemzőcég szerint mindez azért veszélyes, mert nemsokára már nem lehet megkülönböztetni a valós fenyegetéseket az állandó propagandacélú riogatástól, a Nyugat pedig értelmetlenül korlátozza magát, gondolván: az oroszokat megenyhíti, ha csak védelmi jellegű fegyvereket és hadianyagokat szállít Ukrajnába a NATO.
Az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmének megszüntetésére utaló anyag kiszivárgása a legfelsőbb bíróságból óriási port kavart az Egyesült Államok közéletében, teret engedve az új lehetséges jogi környezetre vonatkozó spekulációnak.
A katolikus nacionalista Sinn Féin történelmi győzelmet ért el az északír választásokon, hatalmas lendületet adva az utóbbi időben egyébként is egyre erősödő spekulációnak.
Az elmúlt hetek Oroszországban ünnepi készülődéssel teltek, ugyanis Moszkva május 9-én tartja a Nagy Honvédő háború (1941-1945) emléknapját. A Nagy Honvédő háború a második világháború 1941-ben, a Barbarossa hadművelettel, tehát náci Németország Szovjetunió ellenes offenzivájával elkezdődő időszakára utal. 1941 – 1945 között a Szovjetunió 27 millió emberéletet vesztett a nácik elleni háborúban (több mint az akkori népességének a 15%-a). A nagy háború emléke korábban is fontos szerepet játszott az orosz emlékezetpolitikában, ám a putyini időszakban az orosz nemzeti identitás fundamentumává vált. Helyszíni riport a győzelem napi ünnepségekről.
Az ukrán-orosz háború szálai és következményei minden európai országban megmutatkoznak. Nemrég Portugáliában tört ki botrány, ugyanis a Lisszabontól nem messze fekvő, a nyíltan oroszbarát kommunista párt által irányított Setúbal-ban az odaérkező ukrán menekülteket az orosz kormányhoz közeli orosz állampolgárok „fogadták” és dokumentálták.
Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok egyre erősebb kommunikációt engedett meg magának az ukrán konfliktus kapcsán Oroszországgal szemben. Sok szakértő azonban attól fél, hogy Joe Biden és adminisztrációjának kijelentései csak olajat öntenek a tűzre és végső soron csak az ukránok életét keserítik meg. Minderről Michael Hirsh értekezik a Foreign Policy hasábjain.
A libertárius Austrian Economics Center rendezvénysorozatába kapcsolódott be a Danube Institute a budapesti Free Market Road Show április 26-i megrendezésével. Kiderült, hogy melyek a visegrádi országok legfontosabb gazdasági kihívásai, merre tart a globális infláció, és hogy vajon papírtigris-e Kína?
Yoweri Museveni államfő a The Telegraphba írt cikkével igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy támogassák az ország olajkészleteinek kiaknázását.
Az amerikai védelmi miniszter helyettese, Lloyd Austin múlt héten Kijevben úgy fogalmazott, hogy a Nyugat célja az ukrajnai háborúval „Oroszország meggyengítése”. A Foreign Policy szakértői figyelmeztetnek, hogy Moszkvának elsősorban olyan feltételeket kell kínálni, amelyek meggyőzik, hogy megéri a nemzetközi közösségbe visszatérnie, s feladnia agresszív céljait.
2022 novemberében az Egyesült Államok számos képviselőházi, szenátusi képviselőt választ, és persze még több kormányzót és állami szintű törvényhozót. Még májusban eldőlhet, hogy Donald J. Trump jelöltjei közül hányat indít a Republikánus Párt, s így az is, hogy mi lehet a volt elnök politikai jövője - állítja a Wall Street Journal.
A bolygó majd’ minden részletét lefényképező és szemmel tartó műholdak fotóanyagainak nagy szerep jutott az ukrajnai háborúban. Éppen ezért egyre többen akarnak majd ilyen eszközöket használni, egyre több adat gyűjtésére, és persze mind több elképzelés születik arra is, hogy a mindenhol ott levő űreszközöket hogyan lehet elpusztítani - írja a Defense One.
A Biden-adminisztráció követné az Európai Unió példáját, ám a lépés megosztja a fekete közösséget – mutat rá a The Hill beszámolója.
Nemrégiben igen komoly botrány pattant ki Spanyolországban. A katalán régió jelenlegi elnöke és pártjai egy kanadai kutatóközpontra hivatkozva ugyanis azt állítják, hogy a központi madridi kormány több tucat katalán és baszk politikust és közszereplőt figyelt meg az izraeli Pegasus programmal. Az esettel Cristina Gallardo foglalkozik a Politico európai kiadásának a hasábjain.
A francia elnök túl van a legnagyobb megpróbáltatáson, ám hátra semmiképp nem dőlhet – utal rá a legégetőbb közügyeket csokorba gyűjtve a France 24 állami hírcsatorna.
Az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap) és módszerei Magyarországon (sajnos) jól ismertek. A világon azonban nem mindenki annyira szerencsés, mint mi magyarok, hogy mára már ne kelljen tárgyalniuk több milliárdos kölcsönökről és megszorításokról egy nemzetközi intézménnyel. Argentína az utóbbi helyzetben van, amivel Bruno Binetti foglalkozik a World Politics Review hasábjain.
A háború elején Németország történelmi kijelentésekkel és fordulatokkal látszott szembe szállni Oroszországgal. Berlin bejelentette, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, fejleszti saját – a világháború óta elhanyagolt – hadseregét, blokkolja az Északi Áramlat 2-t és támogatja a szankciókat Oroszország ellen. Bár több mint egy hónapja mindenki éljenezte a német bejelentéseket, mára már látszik: Németország a hangzatos szavakon túl valós lépéseket nem igazán tett. Németország nehézfegyvereket egyáltalán nem szállított Ukrajnának, míg más szállítmányai is annyira kicsik voltak, hogy a Németországnál hatvanszor kisebb Észtország és Csehország is többet szállított.
Az Európai Unióval vagy épp a NATO-val szemben az afrikai kontinensen nincs egyetértés és összhang Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Az ottani országok továbbra is megosztottak a kérdésben, hisz sokan az elmúlt években barátságos kapcsolatot alakítottak ki Moszkvával. Minderről Nosmot Gbadamosi értekezik a Foreign Policy hasábjain.
Annak ellenére, hogy a párt az Egyesült Államok közéletében nagy hullámokat verő kérdésben egyértelműen a döntéspárti narratívát képviseli.
Franciaországban április 24-én zajlott az elnökválasztás második fordulója, amelynek győztese a jelenleg is hivatalban lévő Emmanuel Macron lett. Minek köszönhető ez az eredmény, és mi várható a következő Macron-ciklustól? A Batthyány Lajos Alapítvány BLA Arena programsorozatának keretében válaszolták meg a kérdéseket a beszélgetőpartnerek.
Németország, pontosabban a német gazdaság és annak szereplőinek Oroszországgal kialakított kapcsolatairól és befolyásáról értekezik Matthew Karnitschnig és Nette Nöstlinger a Politico európai kiadásában.
