Yoweri Museveni államfő a The Telegraphba írt cikkével igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy támogassák az ország olajkészleteinek kiaknázását.

A világ számos pontján – és különösképp Európában – egyre erőteljesebben érezteti hatását az energiaválság. Habár az alternatív ellátási megoldásokon végig zongorázva ritkán jön szóba Afrika, a kontinens országai közül 5 a világ 30 legnagyobb olajexportőre között szerepel, s ezen felül több állam is számos kiaknázatlan olaj- és földgázmezővel kecsegtet. Erre igyekezett felhívni a figyelmet a nyugati vezetők támogatását a demokrácia csorbulása okán egyre kevésbé élvező ugandai elnök a The Telegraph brit konzervatív napilap felületén megjelent cikkében.

A lobbiszerű írás elején Yoweri Museveni megjegyzi, a nagy mennyiségű, több milliárd hordónyi olajtartalék felfedezésének rendkívül örültek odahaza.

A világszerte egyre inkább felértékelődő nyersanyagra pedig természetesen Ugandában is szemet vetettek a nagy nemzetközi energiavállalatok, így a francia TotalEnergies a kínai CNOOC-val és egyéb helyi cégekkel összefogva 10 milliárd dollárra rúgó beruházásra szánta el magát, noha a szükséges összeg csaknem egyharmada még hiányzik.

Mint azt a Climate Home News internetes portál riportere sejteti, a tőkehiány annak köszönhető, hogy a befektetői kedv egyre hanyatlik a hosszú távon megtérülő fosszilis projektek körül. Az infrastruktúra kiépítésével napi 230.000 hordó olajat lehetne a felszínre hozni és elszállítani.

Az államfő ennek kapcsán nehezményezi, hogy a beruházást, amelyet az ország olajexportőri ambíciójának legfőbb mérföldköveként tart számon, kritizálja a fejlett, régóta iparosodott Nyugat. Noha az Egyesült Államok és az európai országok klímavédelmi céljait dicséretre méltónak nevezi, a hazai és külföldi energetikai beruházásokra vonatkozó korlátozásokat mégis megfontolatlannak tartja; szerinte ugyanis a rendkívül megemelkedett kereslet nyomán csökkentek az ellátási opciók, és ezzel párhuzamosan nőtt az ellenséges országoknak való kiszolgáltatottság. Az általa vezetett Ugandára ezzel szemben a Nyugat barátjaként hivatkozik, s megjegyzi, hogy

a háború miatt az orosz gáz kivezetésében gondolkodóknak a hozzá hasonló államok potenciáljára kéne irányítaniuk figyelmüket.

Itt gyorsan leszögezi, az afrikai nemzetek egyetértenek a fejlett világgal abban, hogy hosszú távon meg kell szabadulni a fosszilis energiahordozóktól, ám mint hozzáteszi, a közeljövőben még muszáj számolni az olajjal. Museveni kitér arra is, hogy miért jár az energiaipar fellendítésének lehetősége Afrikának. Szerinte a kontinens országai (főleg a szegényebb szubszaharai térségben) nevetségesen kis mértékben járulnak hozzá a globális károsanyag-kibocsátáshoz, továbbá azt sem tartja figyelmen kívül hagyhatónak, hogy a kontinens népessége a mostani becslések szerint megduplázódik az évszázad közepére – ami eleve lehetetlenné teszi, hogy az igényeket csak megújuló forrásokból fedezzék.

A nyugati vezetőknek sokkal realisztikusabb hozzáállást kéne tanúsítaniuk a fosszilis tüzelőanyagok kérdésköréhez, különösképpen akkor, ha a fejlődő országok is érintve vannak

– javasolja az ugandai elnök. Szerinte a minimum az volna, hogy a beruházásokat érintő moratóriumokat eltörlik, de azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az afrikai energetikai projektek finanszírozását aktívan támogassák.

Szemlézte: Irlanda Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon