Sokan temetik a globalizációt, miután a Kína, Oroszország és a Nyugat közötti feszültségek a világ kapcsolati hálóit lassan évtizedekkel ezelőtti szintre építik vissza. Azonban vagy egy nagy, nyitott és fiatal kontinens, amely fejlődésével gyökeresen átformálhatja a világ hálózatait, újraépítve és megsokszorozva őket. Afrikáról van szó természetesen - írja a University of Columbia tanára, Adam Tooze a Foreign Policy hasábjain.
Azzal, hogy Ázsia kitört a szegénység és alávetettség csapdájából a 20. század végén, a világ korábbi egyensúlya állt helyre: a Föld legsűrűbben lakott országai lassan visszanyerik a jóval kisebb lakosságú Európához mérhető helyüket és befolyásukat. Afrikában ugyanakkor ehhez sohasem látott mértékű népességnövekedés társul, aminek következtében 2050-re a Föld lakosságának egynegyede fog a kontinensen lakni, ez akár 2,5 milliárd embert is jelenthet.
Forrás: statista.com
Lehet, hogy a világ legnagyobb városa is itt lesz, az Egyenlítő közelében, Kongóban.
Persze ezt nemcsak népességnövekedési tényezők befolyásolják, hanem mondjuk az is, hogy akarnak-e ott lakni az emberek, nem indul-e meg egy kivándorlási hullám.
FACT: Kinshasa, the capital city of the Democratic Republic of Congo is Africa's largest city with a population of up to 17.1 million people.
— Facts East Africa (@east_facts) May 15, 2022
It's projected to become the world's biggest city with 35 million inhabitants by 2050. pic.twitter.com/t89ySqkeO0
Természetesen nem várható az, hogy a kontinens népességnövekedésének mostani, óriási üteme fennmarad. Azok a fajgyűlölő elméletek, melyek szerint Afrika a mélységes nyomor „ellenére” növekszik népességben csak azért, mert az ott élők képtelenek felfogni a saját helyzetüket, s csak szülik és szülik a nyomorba az újabb generációkat, természetesen helytelenek.
A nagy népességnövekedés elsősorban a várható élettartam emelkedése miatt valósult meg: egy év alatt egyszerűen kevesebb ember hal meg, mint amennyi születik.
Eddig a világ minden fejlett területe megélt egy bizonyos demográfiai átmenetet, melynek lényege, hogy a modernizáció miatt hirtelen javuló életkörülményeket erős népességnövekedés követi, majd a jólét emelkedésével csökkenő születésszám miatt ez a növekedés lassul, stagnál, esetleg az ellenkező irányba fordul, s a populáció zsugorodni kezd. Európának erre évszázadokra volt szüksége, de például Brazíliában ez 40 év alatt lezajlott. Érdekes kérdés, Afrikában mi lesz a helyzet, de a belátható jövőn belül a népesség egyszerűen a nagysága miatt mind nagyobb és nagyobb születésszámokat produkál. 2050-re Afrikában él majd a legtöbb munkaképes ember a világon, s több gyerek születik majd, mint Ázsiában.
Mindez óriási kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz ezzel az óriási embertömeggel? Vajon a migráció motorja lesz a népességnövekedés, soha eddig nem látott tömegeket sodorva Európa partjaira?
Lehetséges, hogy a globális kapitalizmus megtalálja a hatalmas lehetőségeket, és képes olyan befektetéseket eszközölni a kontinensen, amelyek segítik az embereket: munkahelyeket adnak számukra, és így fizetőképessé teszik őket újabb befektetésekre. Ha egy ekkora lakosság fogyasztóvá válik, az hatalmas lehetőség energiaellátás, lakásépítés, sokféle szolgáltatás terén egyaránt - és persze arányosan nagy kihívás is Afrika elmardott infrastruktúráját tekintve. Persze ez utóbbinak is megvan az az előnye, hogy nem lassítja a fejlődést semmilyen korábbi rendszer, ha megvan rá a kereslet és a fizikai lehetőség, gyorsan terjedhetnek az új megoldások. Például az okostelefonok használata, majd a mobilfizetési rendszerek, mint a világszinten is úttörő M-Pesa rendkívül gyorsan népszerűvé váltak Afrika gazdagabb, városiasabb részein.
Okostelefon-bolt valahol a kenyai szavannán
Amiről pedig a Foreign Policy sem értekezik, az a környezetszennyezés kérdése. Klasszikus fordulat, hogy ha minden ember a Földön az amerikai életszínvonalon élne, több bolygóra lenne szükség. Ha beindul az afrikai fogyasztási hullám, ez lassan beigazolódhat, s a Föld teljesítőképessége határára kerülhet – mindez az egyre erősödő klímaváltozással tetőzve.
Na de mi van, ha nem lesz lehetőségük fejlődni? Hatalmas fiatal tömegek kilátástalan viszonyok között egy globalizált, tehát információgazdag világban: ez recept minden katasztrófára, legyen az a tömeges migráció vagy politikai konfliktusok. A világnak és Afrikának óvatosan kell lépkednie, hogy Afrika évszázada megvalósulhasson – és a történelemkönyvekbe is pozitív és fejlődéssel teli időszakként kerüljön bele.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
