Az ukrajnai háború során a légvédelem, valamint az azt lehetővé tevő képességek, így például a közvetlenül alkalmazható információkat biztosító hírszerzés, szignfikáns szerepet játszottak az ukrán ellenállásban, valamint Moszkva a vártnál rosszabb teljesítményében is. A légi hadszíntér történései azonban nem csupán a jelenlegi háborúban, de egy hipotetikus Oroszország-NATO konfliktusban is döntő jelentőségűek lehetnek. John Christianson, a Center for Strategic and International Studies szakértője, valamint Matthew Hanson, a NATO Összhaderőnemi Légierő Tudásközpontjának parancsnoka a CSIS oldalán elemezték az orosz-NATO összecsapás lehetséges szcenárióit.

Számos kormány aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kínai üzemeltetésű közösségi média nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Mindezidáig ismeretlen helyzettel szembesült Kanada: több ezren rohamozták meg szárazföldi határátkelőjét, akik az USA-ból érkezve, attól északabbra próbálnának szerencsét. A növekvő nyomás ellen többen is – közéletből és a civil társadalomból egyaránt – felemelték hangjukat, illetve tiltakoztak a további befogadások ellen. A helyzetet a New York Times cikke foglalja össze.

A Kínai Népköztársaság 7,2%-kal növeli katonai költségvetését - jelentette be március elején a kínai parlament. Az új fegyverkezési verseny felgyorsulását jelzi ez a döntés, de Edward Luttak katonai szakértő UnHerd-en megjelent cikke szerint sem Amerika, sem Kína nem kész egy igazi fegyverkezési versenyre.

Mit gondol Putyin? Mi befolyásolja? Nyugaton ma sokat vitatkoznak erről. Putyin gondolkodásának megértéséhez pedig egyedülállóan fontos megismerni Alexander Dugin elképzeléseit – kezdte Dr. Brittany Pheiffer-Noble március 7-én, a Lónyay-Hatvany villában a Danube Institute szervezésében megtartott előadását. A Columbia University korábbi kutatója, az orosz szellemtörténet és kultúra szakértője Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet igazgatójával együtt beszélt Oroszország meghatározó politikai ideológiáiról, kulcsszerepben Alexander Dugin filozófussal.

Reklámkampány vagy tényleges elkötelezettség a nemzet és a haza mellett? Kik azok, akik ténylegesen profitálnak a hadsereghez való csatlakozásból? A celebritások és haderőben kifejtett szerepüket a Foreign Policy cikke mutatja be.

A 2022-es orosz invázió során eleinte a nyugati szakértők többsége azt gondolta, hogy Moszkva villámháborús terve könnyedén működni fog Ukrajnában, és az ukrán nép néhány héten belül megadja magát az agresszor akaratának. Ennek ellenére, egy évvel később, a kelet-európai ország továbbra is a szuverenitásáért küzd, kisebb-nagyobb sikereket elérve a keleti területekre visszaszorított megszállók ellen. Ez az ellenállóképesség részben az orosz haderő hibáinak köszönhető, azonban nem hagyható figyelmen kívül az ukrán civil társadalom ereje sem. Ez a képesség nem csupán a háború közben jelentős, de a harcok intenzitásának csökkenése után is létfontosságú marad, például Kijev uniós csatlakozásának esetében. A civil társadalom nyújtotta lehetőségeket Marija Golubeva, korábbi lett belügyminiszter, jelenleg a berlini Robert Borsch Stiftung munkatársa elemezte a CEPA Europe’s Edge című online folyóiratában.

A nemzetközi jogban a világűr a res communis omnium usus kategóriájába, azaz a mindenki által használható területek közé tartozik, ezzel szemben az elmúlt évtizedekben - az űrtevékenység költségei és kockázatai miatt – csupán néhány nagyhatalom volt képes a földön kívüli világ felfedezésére. Ez a tendencia azonban felborulni látszik, hiszen az elmúlt években számos magánvállalat és regionális hatalom jutott hozzá olyan technológiákhoz, amelyek által a világűr erőforrásainak felhasználása demokratikusabbá válhat. Sophie Goguichvili (Wilson Center) a Wilson Quarterly hasábjain elemezte az űrtevékenység új trendjeit, valamint az ezek hozta kilátásokat.

David Martin Jones, intézetünk kutatási igazgatójának Quadrant Magazine-ben megjelent írását szemlézzük.

Az ukrajnai invázió következményeként az Oroszországi Föderáció meglehetősen izolált helyzetbe került tekintve, hogy a nemzetközi közösség – néhány kivétellel, mint például Észak-Korea – elítélte Moszkva agresszióját. Mivel a nyugati világ gyakorlatilag bezárult befolyásszerzés szempontjából, ezért a Kreml kénytelen eddig kevésbé preferált lehetőségeket megragadni: ilyen területet jelent például Afrika. Moszkva befolyásszerzési próbálkozásait a kontinensen, illetve konkrétan a Száhel-övezetben, Vadim Zaytsev (Carnegie Politika) cikke, valamint Paul Stronski (Carnegie Endowment) írása alapján elemezzük.

Az összeomlás szélén álló dél-amerikai ország folyamatos gazdasági és társadalmi kihívásokkal néz szembe. A hirtelen megugrott megélhetési költségek és a több, mint 50%-os infláció ellen ezrek tüntettek, eredménytelenül. A gazdasági helyzet fellendítésére az IMF többszöri alkalommal biztosított kölcsönöket Suriname-nak, melyeket évek múltán sem sikerült visszafizetnie. A latin-amerikai ország helyzetéről, illetve lehetséges jövőképéről Catherine Osborn számol be a Foreign Policy hasábjain.

Az elmúlt év eseményei - ideértve például az orosz-ukrán háborút, vagy az amerikai-kínai gazdasági hadviselés következményeit - megmutatták, hogy a technológiai fejlődés nem csupán az emberiség fejlődésének velejárója, de a nagyhatalmi versengés meghatározó tényezője is. A mesterséges intelligencia, a drónok, vagy éppen a szintetikus biológia innovációi új korszakot hozhatnak a geopolitikai viszonyokba. A felgyorsuló technológiai újítások hatásairól Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kicsivel több, mint egy éve robbant ki a háború Ukrajnában, mely alapjaiban változtatta meg régiónk biztonsági helyzetét, a mai napig súlyos terheket róva az európai gazdaságra. Az évforduló kapcsán Benkő Tibor, korábbi honvédelmi miniszter, korábbi vezérkari főnök és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő voltak a Batthyány Lajos Alapítvány vendégei, akik Pócza István szakmai programvezetővel tekintettek vissza az elmúlt hónapok eseményeire, valamint beszéltek a lehetséges jövőképekről.

2023. február 28-án tartották a Danube Institute-ban az intézmény kutatói által írt „Antiszemitizmus Magyarországon: hiedelmek és valóság” című kötet bemutatóját. A mű számos zsidó civil szervezet, vallási közösség vezetőjével készített mélyinterjúk segítségével mutatja be a kortárs antiszemitizmus valóságát, és a magyar zsidóság életét.

Az orosz-ukrán háború lehetőséget biztosított számos kisebb, az EU keleti szárnyához tartozó állam számára, hogy növelje befolyását az államszövetségen belül - írja a The Economist.

Moldovában pengeélen táncolnak az események. Çhisinaŭ jelenleg hatalmon lévő, nyugatbarát politikai elitje orosz beavatkozástól tart, hiszen az ország kitettsége Moszkva felé az utóbbi évben egyre nagyobb jelentőségűvé vált. Előző cikkünkben áttekintettük a Románia, Ukrajna, és közvetetten Oroszország közé szorított állam történelmét, különös figyelmet fordítva a transznyisztriai befagyott konfliktus körülményeinek alakulására, valamint elemeztük Çhisinaŭ gazdasági függőségének implikációit is. A következőkben górcső alá vesszük, hogyan vált a puszta gazdasági dependencia az ország szuverenitását veszélyeztető tényezővé, és hogy milyen események határozták meg Moldova politikáját a közelmúltban.

Nemrég fogadták el azt a törvényt, amely már 12 éves kortól lehetővé teszi a gyermekeknek azt, hogy nemváltó műtéten essenek át. Míg a radikális baloldali pártok ezt győzelemként élik meg, a konzervatívok a gyermekek védelmére kelnek.

Február 13-án Maia Sandu, Moldova nyugati orientációjú elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Moszkva puccsot tervez Moldova frissen felállt kormánya ellen. Tekintve, hogy a Moldovai Köztársaság közvetlen határral rendelkezik Ukrajna és a NATO-tag Románia irányába, valamint a nemzetközileg el nem ismert, orosz szeparatista „Dnyeszter Menti Köztársaság” felé is, Chișinău már a háború előtt is regionális hatalmak szorításában volt, amit tovább fokozott az orosz invázió okozta veszély. A moldovai eseményeket a továbbiakban magyar és nemzetközi források alapján helyezzük kontextusba, két részben.

Giorgia Meloni olasz kormányfő hivatalos látogatása egybeesett a háború kitörésének évfordulójával, valamint – részben – Biden és Putyin beszédeivel is. Meloni Ukrajna elkötelezett támogatójaként további segítségnyújtásról biztosította Zelenszkijt – igaz, csak egy bizonyos fokig.

Gendersemleges főhősök, politikailag korrekt bekezdések, régi klasszikusok új átiratai a progresszitivás jegyében – így estek áldozatául a gyermekkönyvek az új ideológiának.

Láthatóan fontos része az orosz nemzeti identitásnak az ortodox egyház. Éppen ezért fontos megérteni, hogy hogyan fakadt az ateista, szocialista országból ez a vallási megújulás. A Danube Institute legutolsó rendezvénye ennek eredt nyomába.

Törökországban az ezredfordulóhoz hasonlóan az idei választásokat is a válsághelyzet orvoslása befolyásolja. A jelenlegi államfő számos kihívás előtt áll: be kell biztosítania hatalmát a következő ciklusra is, ugyanakkor pedig újjá kell építenie régiókat, és kivezetni Törökországot a gazdasági válságból. Erdoğan esélyeit, valamint a jelenlegi helyzetet a nemzetközi sajtó segítségével ábrázoljuk.

Az orosz-ukrán konfliktus pontosan egy éve, 2022. február 24-én eszkalálódott. Az azóta eltelt 12 hónapban a nemzetközi szakértői közösség alapjaiban kényszerült átgondolni mindazt, amit eddig a világpolitikáról tudott. A következőkben öt aspektusból mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül – hogy miben is változott meg a világ azzal, hogy egy éve az első orosz katonák átlépték Ukrajna határait.

A kínai alapítású videómegosztó 2017-től kezdve hosszú utat járt be ahhoz, hogy mára az egyik legpopulárisabb alkalmazás legyen a fiatalok körében. Népszerűsége ellenére számos árnyoldala is van a platformnak, melyről Tawnell D. Hobbs írt a Wall Street Journal hasábjain.

A tavaly február 24-én eszkalálódott ukrajnai háború nem csak az európai biztonsági rendszer viszonyaiban hozott újdonságot, de a hadviselő felek eszközeiben is. Tekintve, hogy Ukrajna és Oroszország a 21. század eddig látott legnagyobb háborúját vívja, nem csoda, hogy a két fél minden eszközt megragadva igyekszik stratégiai fölényhez jutni. Ehhez járulnak hozzá a pilóta nélküli repülőgépek (unmanned aerial vehicle – UAV), amelyeket sokszor kereskedelmi célokra fejlesztettek ki, azonban a harctéren is hatékonyan használhatóak. Faine Greenwood, a távirányítású légijárművek szakértője a Foreign Policy hasábjain foglalta össze az elmúlt egy évben folytatott kutatása eredményeit.

Jevgenyij Prigozsin – akit sokszor az orosz elnök séfjeként emlegetnek, mivel az ő cégei biztosítanak catering szolgáltatást a Kreml számára – az orosz elit egyik meghatározó tagja. Mindeddig a magánszektor szereplőjeként emlegethettük, hiszen annak ellenére, hogy cégei az állam érdekeivel megegyezően tevékenykedtek, ezt magánvállalatként tették. Az ukrajnai invázió elhúzódásával azonban Prigozsin háborúpárti hangja is felerősödött, ami konfliktusokat kreál az állami szervekkel. Prigozsin szerepét Tatjana Sztanovaja elemezte.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a karibi ország kritikus helyzetével, illetve elsősorban az amerikai „békefenntartók” évtizedek óta tartó, igen ellentmondásos tevékenységével. Ezúttal az ország belpolitikájába nyújtunk részletes betekintést, Robert Muggah Foreign Policy-ben megjelent elemzése segítségével.

Az Ukrajna elleni 2022-es agresszió nem az első példa volt arra, hogy Oroszország megsértette egy, a posztszovjet térségbe tartozó állam szuverenitását. A 2008-as grúziai háború csaknem másfél évtizeddel korábban jelezte az orosz külpolitikában bekövetkezett radikális változást. Ennek ellenére – egészen mostanáig – a Föderációnak nem kellett igazán komoly következményekkel szembenéznie a nemzetközi színtéren tanúsított magatartása következtében. Arról, hogy mit tanulhat a Nyugat a Grúzia esetében elkövetett hibáiból, Vasil Sikharulidze, korábbi grúz védelmi miniszter, a Foreign Policy Research Institute jelenlegi kutatója írt a Foreign Affairs hasábjain.

Az elsők között érkeztek és az utolsók között távoztak a magyar mentőegységek Törökország földrengés sújtotta területeiről. Tapasztalataikról és a mentőakcióról a Battyhány Lajos Alapítvány „Élet és halál a romokon – mentés Törökországban” elnevezésű eseményén számoltak be.

Február 7-én tartotta meg második évértékelőjét Joe Biden, amely a már-már sablonos demokrata reformokon kívül a protekcionizmus és patriotizmus felé fordult, megszólítva így egy újabb potenciális szavazóréteget. Megnyilvánulását az amerikai sajtó segítségével értékeljük.