Az oroszok igyekeznek megtartani a zsarolási pozícióikat a Nyugattal szemben, de semmi nem lesz belőle, ha nem tudják máshova eladni a gázt. Kevés azonban az a cső, amin a rengeteg földgáz kiférne.
Gyakori elképzelés, hogy Oroszország majd Ázsiával, főleg Kínával pótolja a Nyugat felé kieső energiaexportját. Azonban úgy tűnik, ez nem ilyen egyszerű. A nem folyékony földgázt csak nagy csővezetékeken lehet eljuttatni a vásárlóhoz, s ha ezek a vezetékek nincsenek, üzlet sem lehetséges. Oroszország gázvezetékei pedig leginkább Nyugat felé vezetnek, kelet felé kevés az ilyen jellegű berendezés. Márpedig az orosz energiaexport 83%-a megy Nyugat felé és az orosz nemzetgazdaság nagyon nagymértékben függ ezektől az eladásoktól. Most kezdenek kiépülni azok a kapacitások, amik majd egyszer pótolhatják a nyugati exportvezetékeket, ilyenről állapodtak meg most kínai és orosz tárgyalófelek. A Szibéria Ereje 2. 50 milliárd köbméter kapacitású lesz majd, s 2600 kilométer hosszan nyúlik majd el Oroszország távol-keleti részén, Mongóliában és Kínában – számol be róla a The Moscow Times.
Mongolia's prime Minister said the Siberian 2 gas pipeline from Russia to China will be completed by 2024, passing through Mongolia. pic.twitter.com/H1ROi4DzQO
— DaiWW (@BeijingDai) July 18, 2022
Egy a probléma: a projekt első munkálatai leghamarabb 2024-ben kezdődnek el, s 2030-ban állhat csak rendszerbe ez a gázvezeték.
Ez pedig a legkevésbé sem fogja megmenteni Moszkvát a Nyugattal már folyó energia konfrontációban. Ráadásul a megépítése komoly összegekbe kerül, ami a mostani nehéz gazdasági helyzetben még sokáig hiányozni fog, a megtérülés közvetlen lehetősége nélkül.
Ebből egyértelmű, hogy Moszkva lépései meglepően merésznek nevezhetőek. Az, hogy az Északi Áramlat kapacitását 20%-ra csökkentette, egy olyan lépés, amit nem feltétlenül tud hosszú távon vállalni. Ettől függetlenül ez persze bőven elég arra, hogy a nyugati országokat az üresen tátongó gáztárolókkal és a recesszió árnyával rémisztgesse.
Moszkva ázsiai olajeladásairól már korábban írtunk – itt is az fenyegeti Oroszországot, hogy
csak addig van szükségük rá az ázsiai vevőknek, amíg a mai roppant módon nyomott áron adja a folyékony aranyat.
Nemrég bejárta a világsajtót, hogy Szaúd-Arábia éppen akkor hozta nyilvánosságra oroszországi olajvásárlásait, amikor Biden elnök Rijádban járt, ezzel alaposan megalázva az amerikai államfőt és felmutatva „támogatását” Moszkva felé. Azonban ez inkább tűnik egy független, haszonleső álláspontnak, mint Moszkva felé fordulásnak. Szaúd-Arábiának jól jön az orosz olaj arra, hogy a saját szükségleteit olcsón kielégítse - saját, „legális” olaját pedig a mai rendkívül magas árak mellett értékesítse. A geopolitikai szempontból súlyos helyzetben lévő Moszkva mellett kiállnia sem rövid, sem középtávon nem éri meg önmagában. Határozottan rövidtávú, a Nyugattal szemben komoly tárgyalási pozíciót hozó manőverről van szó.
Összességében tehát Vlagyimir Putyin nem ülhet a babérjain, ha a háború gazdasági kimeneteléről van szó. Helyzete rendkívül kiszolgáltatott és sérülékeny, zsarolási lehetőségei pedig limitáltak.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
