A RAND elemzőcég figyelmeztet, hogy az angol tudományos élet képviselőinek jobban át kell gondolniuk, hogy milyen feltételek szerint működnek együtt Kínával, különben Peking kihasználja őket és ellopja tudományos eredményeiket.

Kína egyik elsődleges célja évtizedek óta, hogy hatalmas tudományos-technológiai tőke felhalmozásával beérje és megelőzze a Nyugatot. Ezt a vágyott tőkét nem utolsósorban magától az ellenféltől kívánja megszerezni, részben kémkedéssel, vagyis akaratuk ellenére eltulajdonítva a célpontoktól a tudományos eredményeket és termékeket.

Nagy-Britannia ma már állami szinten is igyekszik gátat vetni a kínai térnyerésnek a tudományos világban. Ez az illegális tevékenységek feltartóztatásán kívül a kínai pénz beáramlását, a technológiai kezdeményezések, startupok felvásárlásának meggátolását is jelenti. Azonban van egy kényesebb terület, amely ellen nem lehet egyértelmű módszerekkel harcolni.

Kína ugyanis gyakran teljesen legális úton, tudományos együttműködéssel, közös projekteken keresztül jut nyugati tudományos eredményekhez.

Hasonló modellt követ az Egyesült Királysággal szemben is. A RAND felmérése szerint 152 közös brit-kínai kutatóközpont működik az országban. Ezeknek a száma 2014 és 2019 között ugrott meg, 37-ről 140 fölé nőtt, nagy részük (78%) pedig elsősorban technológiai-műszaki jellegű együttműködés.

Azóta a növekmény kicsi, évente néhány új központ alakul, ami egyrészt magyarázható a COVID világjárvány hatásával, de a lassan elhidegülő brit-kínai egyetemi viszonnyal is.

Az angol egyetemek nem mindig találták meg a számításaikat a kínai intézményekkel való együttműködésben. Az egyik fontos motiváció a britek számára a kínai adatokhoz, hatalmas felhasználói visszajelzés-bázishoz való hozzáférés volt, azonban számtalanszor kellett csalódniuk.

Peking szívesen használja fel az európai adatokat, de a sajátjait már sokkal féltékenyebben védi.

Ugyanez vonatkozik a pénzügyekre is: a kínaiak csak arra adtak pénzt, amiből nekik direkt hasznuk volt, nem nyíltak meg hatalmas, tetszőlegesen használható pénzcsapok. Ami valóban bevált, az a magas színvonalú kínai szakemberek tudásából származó tudományos haszon. És ez az a pont, ahol nehéz mit kezdeni a kínai-angol tudományos együttműködésből eredő adatszivárgással. A tudományos tevékenységet definíció szerint lehetetlen meggátolni abban, hogy ne folyjon benne állandó kommunikáció az aktuális eredményekről, a kutatásokról, a lehetséges ötletekről. Egy brit tudományos eredményekre áhítozó idegen hatalomnak nincs másra szüksége a legújabb eredmények megismeréséhez, mint hogy hallgat arra, amit a brit tudósok a belső tudományos fórumokon, tudományos együttműködések keretein belül éppen mondanak a kutatási területeikről, munkájukról. Még könnyebb, ha ehhez a munkához bevonnak kínai szakembereket is.

Lehet a kémkedést tiltani, elzárni a kínai pénzcsapokat, de a tudományos beszélgetéseket nem lehet betiltani.

Főleg akkor nem, amikor Anglia a Global Britain projekt keretében az EU-ból való vitatott kiválás után igyekszik a tágabb értelemben vett globális hálózatok felé nyitni.

Éppen ezért a RAND elsődleges javaslata az, hogy tájékoztatással és oktatással csökkentse az angol kormány a tudományos élet „szivárgásait”. A briteknek tudniuk kell arról, hogy Kínában milyen szervezetekkel, szereplőkkel érdemes óvatosnak lenni. Ezenkívül fontos, hogy minél több és több Kína-értő, akár mandarinul beszélő szakember legyen, aki megfelelően tudja kezelni a kínai kapcsolatokat. Így lehetséges a kínai tudományos kapcsolatokból sok hasznos eredményt kinyerni, miközben az Egyesült Királyság tudományos tőkéje nem szivárog el cseppről cseppre Peking hatalmas tudástáraiba.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon