Február 24-én senki nem gondolta, hogy Ukrajna 2022 júliusára ekkora mértékű környezeti pusztításon megy keresztül – még maga Vlagyimir Putyin sem. Ehhez képest mostanra a Világbank az ukrán gazdaság 45%-os visszaesését jósolja az év végéig, amely helyzet a környezeti károk növekedésével csak rosszabbodhat. Eugene Z. Stakhiv, az UNESCO International Center for Integrated Water Resources Management kutatója, valamint a Johns Hopkins Egyetem Környezeti Tanulmányok Tanszékének oktatója elemezte a helyzetet a Foreign Policy-ban.

Az orosz-ukrán háború kitörésével Ukrajna 2014 után újra a közvélemény fókuszába került. Mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóban tucatjával jelentek meg az ukrajnai konfliktussal, valamint az orosz invázió okozta humanitárius katasztrófával foglalkozó cikkek. Ennek ellenére kevés szó esett az orosz nehézfegyverzet által okozott környezeti károkról, amelyek - bár kevés közvetlen áldozattal jártak - hosszú távon generációk életét befolyásolhatják.

Háborús bűn-e a környezeti pusztítás?

Az 1949-es genfi jog 1977-es kiegészítő jegyzőkönyve szerint a fegyveres konfliktusok során „tilos olyan hadviselési módokat, vagy eszközöket alkalmazni, amelyek célzottan vagy valószínűen nagyarányú, hosszan tartó és súlyos károkat okozhatnak a természeti környezetben”. Ennek értelmében az ICC háborús bűnnek minősítheti az okozott károkat, valamint a felelősöket bíróság elé állíthatja.

Hasonló környezeti katasztrófa miatti felelősségrevonásra 1991-ben, az öbölháború során került sor, amikor az ENSZ Kompenzációs Bizottsága Irakot 53 milliárd dolláros kártérítésre szólította fel, amelynek egy része a Perzsa-öbölbe ömlött óriási mennyiségű olaj okozta környezeti károk helyreállítását volt hivatott finanszírozni.

Környezeti károk Ukrajnában

Az ENSZ környezetügyi programjának jelentései hatalmas pusztításról számolnak be a háború sújtotta országban. Ahogy Stakhiv is említi,

az orosz támadások nagy mértékben érintik a kritikus infrastruktúra elemeit, ideértve az atomerőműveket, valamint a még nagyobb problémát jelentő bányákat és ipari központokat.

A nukleáris energiát illetően a legnagyobb kockázatot a Zaporozsijja területén fekvő erőmű jelentheti, hiszen ez esik legközelebb az aktuális frontvonalhoz: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elnökének július végén kiadott nyilatkozata szerint az erőmű helyzete kifejezetten aggasztó.

Szintén fontos megemlíteni, hogy a harcokhoz közeli régiókban, azaz Donyeckben, Luhanszkban, illetve Herszon és Harkiv területén található ipari és mezőgazdasági központokat. A Donyec-medence Európa egyik legfontosabb szénforrása, valamint Mariupol környékén jelentős a vaskitermelés is (nem véletlen az Azovstal acélgyár jelenléte). Tekintve, hogy ezen területek, főként az utóbb említett Mariupol, az orosz offenzíva által leginkább érintettek közé tartoznak, nem hagyható figyelmen kívül a nehézipari vegyianyagok természetes vizekbe kerülésének veszélye. Stakhiv szerint például

a bányák működésének ellenőrizetlenségével – a talajvíz természetes megemelkedésének következtében – kiszabaduló savas anyagok hosszú távon veszélyeztethetik a régió ökoszisztémáját.

Következmények

Annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háború direkt hatásai sokkal nagyobb mértékben megmozgatták a közvéleményt, nem szabad megfeledkeznünk a hosszú távú következményekről sem.
Ukrajna Európa második legnagyobb gabonatermesztője, amely szektor különösen ki van téve a környezeti károknak.

Ez nem korlátozódik a háború időszakára, hiszen az ország természetes vizeibe jutó toxikus anyagok évekre (rosszabb esetben évtizedekre) visszavethetik a földek termékenységét.

Természetesen ennek hatásai távolra mutatnak, legyen szó akár a hiány okozta árnövekedésről, vagy az ennek következményeként fellépő társadalmi feszültségekről. A környezeti károk – az élelmezési válság mellett – felvetnek olyan humánbiztonsági kockázatokat is, mint a háború által érintett területek lakhatatlanná válása, valamint az ebből adódó migráció.

Összefoglalva tehát az Ukrajna természeti és stratégiai erőforrásai ellen elkövetett támadások jelentősége túlmutat önmagán, és a következő években jelentős hatást fog gyakorolni Európa biztonsági környezetére és rezilienciájára.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon