Az Economist lapnak adott 100. születésnapja alkalmából készített interjúban Henry Kissinger nem csak Kínáról, hanem Oroszország és Ukrajna kapcsán is megosztotta legaktuálisabb gondolatait. Kissinger a nemzetközi helyzet általános állapotával kapcsolódóan meglehetősen borúlátó.
Május 26-án mutatták be A kis hableányt, a Disney legújabb élőszereplős remake-jét. A film korábban nagy figyelmet kapott, elsősorban az Ariel-t alakító színésznő fekete bőrszíne miatt, a film azonban meglepően jól teljesít.
18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.
A kortárs baloldal egyik kedvelt módszere a Nyugat támadására, hogy a gyarmati örökségre, különösen a Brit Birodalom korábbi bűneire hivatkozik. Valójában arról van szó, hogy a teljes Nyugat örökségét akarják megkérdőjelezni, ezért akarják bűnösnek bélyegezni Európa és különösen Nagy-Britannia múltját – szögezte le Nigel Biggar, az University of Oxford teológusa a Scruton V.P.-ben június 2-án.
Az új elnök kampányban tett ígéretei fél év alatt sem bizonyultak betarthatónak.
Egy korábbi cikkünkben a thaiföldi parlamenti választásokat vettük górcső alá. A szavazás nem csak rekordmagas, csaknem 75%-os részvételi arányát tekintve számít kiemelkedőnek, rengetegen történelmi jelentőségű változásokat várnak a demokráciapárti, haladó szellemiségű Előre Párt (Move Forward Party) győzelme után.
Lassan egy éve tart már a vita Ron DeSantis, republikánus floridai kormányzó és a Walt Disney Co-között, mely harc még nagyobb jelentőségre tett szert most, hogy DeSantis hivatalosan is indul az elnökválasztáson.
Az olaszországi árvíz miatt eddig 40 000 embert kellet evakuálni és 14 halálos áldozata volt. A földcsuszamlásoktól házak omlottak össze, és utak váltak járhatatlanná. Ez lesz vajon a jövője a mediterrán országoknak?
Oroszország Ukrajna elleni inváziója a kelet-európai régióra gyakorolt közvetlen hatása mellett indirekt módon nagymértékben befolyásolja a posztszovjet térség jövőjét is. Moszkva nemzetközi szerepe az orosz katonai képességek és politikai érdekek átalakulásával lényegében változik meg, ami közeli szövetségeseit akár közvetlen veszélybe sodorhatja. Saadi Khamidov, tádzsikisztáni független kutató a The Diplomat májusi számának hasábjain elemezte a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jövőjét befolyásoló konfliktusokat.
Számos amerikai intézmény, valamint civil szervezet is az úgynevezett „nemi megerősítő műtétek” pártján áll – húzza alá Madeleine Kearns a National Review hasábjain.
A május 21-i görögországi választások után nehézségekkel szembesült a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője, Kiriákosz Micotakisz a kormányalakítás terén. Bár pártja nyerte a választásokat, az abszolút többséget nem sikerült megszereznie, aminek következtében Micotakisz elutasította a koalíciós kormány létrehozásának lehetőségét, és inkább az új választások mellett döntött – számol be róla a Balkan Insight.
Miután a Kreml épületét dróntámadás érte május elején, az amerikai ellenségkép jelenléte méginkább megerősödött a putyini rezsim propagandájának fórumain. Ez azonban nem újkeletű jelenség, hiszen a gyökerei az első világháborút követő időszakra, valamint a náci Németország feletti győzelem utánra nyúlnak vissza. Az orosz messianizmus feltámadásáról, valamint az Amerika-ellenes narratívák múltjáról és jelenéről Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója értekezett a Foreign Affairs hasábjain.
A világhírű egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter május 27-én töltötte 100. születésnapját, ennek alkalmából pedig több mint 8 órás interjút adott az Economist lapnak.
2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan fontos kérdésekre adhatnak választ a chișinăui események, mint az EPK létjogosultságának fenntarthatósága, vagy éppen az egymással átfedésben működő európai szervezetek párbeszédének problémája. A csúcstalálkozóval kapcsolatos várakozásokat Mathieu Droin és Ilke Toygür, a Centre for Strategic and International Studies Európa, Oroszország, és Eurázsia programjának kutatói elemezték.
Mint azt már korábban szemléztük, ez év januárban látszott is a változás szele a transzatlanti kapcsolatokban, az 1949. április 4-én megkötetett Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) gyökeres átalakulás előtt áll.
Az Egyesült Államokban egyelőre csak az elvi megállapodás jött létre az ország adósságplafonjával kapcsolatos vitában, és most egy hitelfelügyelet is nyomást gyakorol a kormányra. A Fitch hitelminősítő intézet a világ legnagyobb gazdaságának, az USA-nak a hitelképességét kezdte némileg kritikusabban szemlélni, és leminősítést helyezett kilátásba.
Április közepe óta zajlanak a harcok Szudánban, melynek következtében már mintegy 1,3 millió ember hagyta el otthonát. Május 22-én a felek hét napos tűzszünetben állapodtak meg. Az eddigi kísérletekhez hasonlóan, ez a tűzszünet is törékenynek tűnik. A folytatódó feszültségek a közelmúlt konfliktusainak veszélyes dinamikájára hívják fel a figyelmet.
2023. május 19-21. között, Hirosimában került megrendezésre a G7-ek csúcstalálkozója, mely elnökségi pozícióját idén Japán tölti be. A G7-csoport vezetői hangsúlyozták egységességüket és soha nem látott hajlandóságukat a jelenlegi globális kihívások leküzdésére és egy jobb jövő felé vezető út kialakítására.
A 2014-es katonai puccs után mindössze a második parlamenti választásokat tartották 2023. május 14-én Thaiföldön. Az ország kaotikus belpolitikájára való tekintettel a választások előtt nem lehetett egyetlen pártot kiemelni, amely esélyesként indult volna, ugyanakkor a közel egy évtizedes, katonai hatalom által beárnyékolt kormányzás után sejthető volt, hogy ez a választás sorsdöntő lehet Thaiföld jövőjét illetően. Ugyan még nem dolgozták fel az összes szavazatot, az előzetes eredmények nagy port kavartak a nemzetközi médiában.
Elon Musk neve ismerősen cseng sokak fülében: a Tesla vezérigazgatója előbb a zöld forradalom zászlóshajójaként számon tartott autó kapcsán vált világhírűvé, majd a Twitter internetes portál felvásárlásával szerzett magának rajongókat és kritikusokat egyaránt. Social media botránya után azonban a környezetvédelemmel gyűlt meg a baja.
A ma magukat konzervatívnak nevező politikusok egy része elárulta a saját politikai oldalát az előrejutásért – jelentette ki Paul du Quenoy történész, a Palm Beach Freedom Institute politikai elemzőcég vezetője a Danube Institute május 22-i rendezvényén, ahol John O’ Sullivannel, a Danube Institute elnökével és David Martin Jonessal, az intézet kutatási igazgatójával beszélgetett.
Az elektromos járművek (a szaknyelvben EV, mint electric vehicle szerepelnek) kiemelkedő fontossággal bírnak az Európai Unió számára a klímaváltozás elleni küzdelemben - hangsúlyozza a The Economist egy friss cikke, amely ugyanakkor rámutat a töltőinfrastruktúra gyorsabb bővítésének elengedhetetlen jelentőségére és ezzel együtt annak hiányosságaira.
A napokban Pápua Új-Guineába látogatott volna Joe Biden amerikai elnök. Az elvárások nagyok voltak: a Fehér Ház „történelmi jelentőségűnek” nevezte a vizitet - ez lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök egy csendes-óceáni szigetországba látogat – és azt állította, hogy ez tovább erősíti az Egyesült Államok és a csendes-óceáni szigetek közötti „kritikus jelentőségű partnerséget”.
A napokban Elon Musk egy Marvel gonoszhoz, Magnetohoz hasonlította Soros Györgyöt Twitter bejegyzésében. Kijelentésével igazi „tweet háborút” indított, melyben Soros mellett és ellene is rengetegen kiálltak.
Mára már a „luxushiedelmek” lettek az amerikai társadalom életszínvonalának legfőbb mutatói, hiszen az egyének általuk fejezik ki nemcsak anyagi hátterüket, hanem társadalmi státuszukat is, ezáltal pedig gyakran kárt okoznak az alacsonyabb társadalmi rétegeknek – húzta alá Rob Henderson a Danube Institute május 12-i rendezvényén. Gondolataira John O’Sullivan, intézetünk elnöke, valamint munkatársaink és kutatóink – Rod Dreher, Wael Taji Miller és Dr. Erik Hendriks – reflektáltak.
2023. május 9-én a vártnál több, a posztszovjet térségből érkező államfő tette tiszteletét a moszkvai Vörös téren rendezett katonai parádén. Április utolsó heteiben még senki nem számított arra, hogy magas rangú külföldi vendégek is részt vesznek a 2022-es Ukrajna elleni invázió után az orosz állami propaganda által kihasznált eseményen, azonban Kirgizisztántól Türkmenisztánig számos közép-ázsiai vezető döntött – többé-kevésbé kényszerből – a megjelenés mellett. Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország-Eurázsia Központjának kutatója szerint a közép-ázsiai országok államfőinek magatartása rámutat ezen államok külpolitikájának kihívásaira.
Minden alkalommal amikor egy gazdasági vagy társadalmi jelenséget vizsgálunk, illik az olvasók elé tárni azokat a gondolati mérföldköveket, amelyen keresztül az író végül konklúzióra jut. Ezen fogalmi mérföldkövek nemcsak az olvasónak, de az írónak is segítenek jobban megérteni a papírra vetett témát. Ez a módszertan azonban az amúgy is zavaros modern kori eszmék vizsgálatában nem működik.
Mivel az első fordulóban a török választók nem jutottak egyértelmű konszenzusra az elnök személyével kapcsolatban, május 28-án kerül sor az elnökválasztások második fordulójára, amikor a regnáló Recep Tayyip Erdoğan és kihívója, a széles pártkoalíció élén álló Kemal Kılıçdaroğlu fognak farkasszemet nézni egymással. Bár az elnökválasztásokat a bel- és külpolitika számos aspektusa befolyásolhatja, a legfontosabbakat Soner Cagaptay, a Washington Institute Török Kutatóprogramjának igazgatója elemezte a Foreign Affairs hasábjain.
Az Európai Unió már az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag elfogadására készül, miközben a kontinens versenyképességi és stratégiai pozíciói egyre csak romlanak.
Dél-Korea gyors és sikeres fejlődése már egy ideje megállni látszik. A törések mélyülnek és szaporodnak társadalmi és gazdasági téren is. Az ország szegényei és gazdagai közötti szakadék hatalmas, a fiatalok nehezen helyezkednek el, a termékenységi ráta a világon a legalacsonyabb, a népesség riasztó ütemben öregszik. Van-e kiút?
