Kormánypárti képviselők kezdeményezésére októberben a magyar parlament elfogadta a Hamasz Izrael elleni támadásának áldozatai melletti kiállásról, illetve a terrorizmus elítéléséről szóló politikai nyilatkozatot.

Bár hivatalos megerősítésre még nem került sor, a Reuters exkluzív forrásokra hivatkozva november elején megírta, hogy Putyin elnök minden bizonnyal indulni fog a 2024 márciusában rendezendő elnökválasztáson. Bár a választások kimenetele egyelőre bizonyosnak tűnik, az eliteken belül az elnöki ciklus vége mégis feszültségeket okozhat. Arról, hogy milyen változások várhatók a 2024-es elnökválasztással összefüggésben, Mikhail Vinogradov, a St.Petersburg Politics Foundation alapítója és elnöke írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.

A hidegháborút követően létrejött egypólusú világkép a Kínai Népköztársaság felemelkedésével megrepedt. Peking a mai napig nem volt képes minden téren leelőzni elsődleges riválisát, az Egyesült Államokat. Viszont bizonyos gazdasági mutatókban már felülmúlta. Kína a vásárlóerő paritásban mért bruttó hazai össztermékben, ipari termelés bizonyos szegmenseiben (autó és acél termelés) és nemzetközi kereskedelemben már világelső.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Izrael és a Hamasz között folyó konfliktus fényében nem meglepő, hogy a nemzetközi szakértői közösségben felmerült az új világrend kialakulásának problémája. Az Egyesült Államok által dominált unipoláris rendszer felbomlását annak kihívói, Moszkva és Peking már régóta hangoztatják, azonban kérdéses, hogy az újonnan átrendeződő nemzetközi viszonyok milyen átalakuláson mehetnek keresztül.

Amerikai kampuszoktól a TikTokig, londoni arénáktól a Szent István bazilikáig új jelenség formálódik és önti el a nyugati nyilvánosságot: a sztárértelmiségiek. Ben Shapiro, Douglas Murray és Jordan Peterson, de akárcsak Slavoj Zizek nevét sokan hallottuk már, de vajon honnan ered ez az új jelenség és mi lehet a hatása? Rövid elemzés a globális establishment-ellenes nyilvánosság megformálódásáról.

A lengyel hadsereg mára az egyik legjelentősebb haderővé nőtte ki magát Európában. Ez tükröződik képességeinek és eszközállományának növekedésében, amelyet a lengyelek egy jelentős kiadással támogatnak. Az ország a GDP-jének közel 4%-át katonai kiadásokra szánja.

“Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy kivonja az összes katonát és a nagykövetet Nigerből. A niamey katonai junta lezárta a légteret a francia repülőgépek előtt.” - erről számolt be a német Tagesschau még szeptemberben. A helyzet azóta sem sokat változott: Franciaország fokozatosan veszti el befolyását a Maghreb- és a Száhel-övezetben. Sok afrikai ország neokolonializmussal vádolja az egykori megszállót, a feszültség az övezet számos országára terjedt tovább.

A nigeri elnöki palota látképe

Köztudott az, hogy abban az esetben, ha egy adott ország az Európai Unió tagja szeretne lenni, elsősorban el kell fogadnia azon jogszabályokat és értékeket melyet az Unió képvisel. Illetve gondoskodnia kell arról, hogy ezen normákat a területén élők is tiszteletben tartsák, kövessék és elfogadják.

Tüntetések, politikai és társadalmi feszültségek – a mai Franciaországi jellemzői a Hamasz október 7-i, Izrael elleni terrortámadásai óta. „Nem szabad beengednünk ezt a konfliktust” - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a közel-keleti háború kiújulása „megosztó tényezővé” válhat.

 A Hamász és az izraeli kormány között létrejött tűzszüneti megállapodásnak köszönhetően számos olyan túsz kapta vissza a szabadságát, akiket az október 7-i támadás során rabolt el a terrorszervezet. Ugyanakkor még túszok százai várnak arra, hogy a katari közvetítéssel folyó tárgyalásoknak köszönhetően hazatérhessenek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a Kenya által vezetett nemzetközi erők bevetésére tett javaslatot a Haitin fokozódó bandaháború kezelésére. A határozat felhatalmazza a nemzetközi biztonsági missziót (MSS), hogy „minden szükséges intézkedést megtegyen" az erőszak megfékezésére.

Hogyan értékeli a holland választások eredményét a neves amerikai író, Intézetünk Network Projektjének vezetője és milyen jövőképet vázol az észak-nyugati, hamarosan új vezetéssel bíró országnak? A The European Conservative cikkét szemlézzük.

Mike Johnson és a republikánus képviselőház több ezer órányi biztonsági felvételt tervez nyilvánosságra hozni – írja a The Hill. Miért fontos a döntés meghozatala és milyen következményei lehetnek az amerikai politikára nézve?

Bár az Oroszországi Föderációt már az ukrajnai inváziót megelőzően is áthatotta a Putyin elnök által képviselt ideológia, az igazán az orosz egységek megindulását követően erősödött meg. Ahogy korábban is írtunk róla, az orosz rezsim az elmúlt évszázadok eszközeit alkalmazza hatalmának alátámasztásához, hiszen a messianizmus, valamint az excepcionalizmus nem számít újkeletű jelenségnek Moszkvában. Ezzel párhuzamosan azonban felmerül a kérdés, hogy ezen jól bevált hatalomtechnikai eszközök meddig bizonyulnak elégségesnek az ukrajnai háború okozta krízishelyzetben, valamint hogy az ideológia mennyiben lehet sikeres a Nyugat ellen irányuló dezinformációs kampányok tekintetében. Maria Snegovaya, a Center for Strategic and International Studies, valamint a Georgetown Egyetem kutatója szerzőtársaival, Michael Kimmage történelemprofesszorral (Catholic University of America, CSIS), valamint Jade McGlynn kutatóval (King’s College London, CSIS) a Foreign Affairs hasábjain mutatta be a Putyin-rendszer ideológiájának részleteit, valamint annak identitásképző erejét.

A mesterséges intelligencia megjelenésével a manipuláció újabb szintre lépett, ez pedig az élet számos területén jelenthet veszélyt. Legyen szó újságírásról, híradásról vagy épp közösségi médiáról: soha nem volt még ilyen könnyű elrejteni az igazságot. Hajlamosak vagyunk elhinni, amit látunk, de mi van akkor, ha amit látunk, csak illúzió? Hogyan védhetjük meg az őszinte, tényeken alapuló diskurzust, amely elengedhetetlen egy egészséges demokratikus társadalom működéséhez?

eking szerint a legtöbb ilyen bárka csak halászhajó. De gépfegyverekkel, rakétavetőkkel és nagy hajtóerejű vízágyúkkal vannak felszerelve. A megfélemlítés céljából vannak itt. Ez a nagyrészt kormányzati pénzből épített flotta segít Kínának uralni a világ egyik legfontosabb és legvitatottabb vízi útvonalát: a Dél-kínai-tengert. Az erőszakos parti őrséggel együtt dolgozó, militarizált halászhajók Peking jelenlétét erősítik több, mint 1000 mérföldre a kínai szárazföldtől. A New York Times cikkének szemléje.

A Magyar Honvédség országos hadgyakorlatot tart novemberben, hogy teszteljék Magyarország védelmi képességeit. Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott az Adaptive Hussars 2023 helyszíneire.

Vlagyimir Putyin után a Nemzetközi Büntetőbíróság Bassár al-Aszad ellen is elfogatóparancsot adott ki. A szír elnök ellen országa lakosságával szemben elkövetett emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményben való bűnrészesség vádja miatt indul eljárás – írja a Deutsche Welle.

Nem várt helyen és formában találkozott a napokban Jun Szogjol dél-koreai elnök és Fumio Kishida japán miniszterelnök. A két államfő az amerikai Szilícium-Völgyben egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül vázolta fel a két ország közötti együttműködések legújabb formáit – számol be róla a Reuters. 

A napokban lépett hatályba a finn kormány új rendelete, melynek értelmében az Oroszországgal határos keleti határátkelőhelyeket lezárják a hatóságok, elsősorban a megnövekedett számú menedékkérők miatt – számol be róla a The European Conservative. 

Mike Johnson kinevezése a Képviselőház 56. házelnökének vázolja útját ügyvédből prominens konzervatív vezetővé. A pálya, amelyet kulturális konfliktusok, eredmények, akadályok és állandó küzdelem jellemez, tükrözi Johnson megingathatatlan elkötelezettségét.

Ahogyan arról a The Daily Wire is beszámolt, a közismert politikai kommentátor, Ben Shapiro november első felében részt vett az Oxfordi Egyetem vitaklubjának, az Oxford Unionnak az egyik rendezvényén, ahol a résztvevők különböző témákban ütköztethették álláspontjukat a jobboldali véleményvezérrel. A diákok az izraeli-palesztin konfliktus rendezésével kapcsolatban is kifejtették véleményüket, közülük többen gyakorlatilag Izrael állam felszámolását szorgalmazták.

Az Egyesült Királyság miniszterelnökének, Rishi Sunak-nak, a Konzervatív Párt vezetőjeként számos kihívásra kell megoldást találnia. Gazdasági nehézségek, geopolitikai átalakulások sora, az Európai Unióval való viszony kérdése és ami a legfontosabb, a párt jelenlegi állapotának rendezése.

2023. november 15-én került sor a nemzetközi közösség  újabb jelentős eseményre: Joe Biden, amerikai elnök és Hszi Csin-ping, kínai elnök találkozójára. Az alkalom különlegességét nem csak a két ország közötti egyre feszültebb helyzet adja, hanem annak ténye is, hogy megbeszélésükre utoljára majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt, a G-20-csoport indonéziai  csúcstalálkozóján került sor.

Amerika a „bevándorlók nemzete”, legalábbis ezt mondják nekünk. Bár nyilvánvaló, hogy a bevándorlás az amerikai társadalom egyik meghatározó eleme volt, az amerikai bevándorlási politika történetét górcső alá véve kiderül, hogy a „bevándorlók nemzete” mára valójában nem más, mint ideológiáktól áthatott, modern és politikai indíttatású megtévesztés.

Abszolút többséggel választották újra Pedro Sánchez egykori spanyol szocialista miniszterelnököt. Sánchez a vártnak megfelelően 179 támogatói és 171 ellenzői szavazatot kapott, ezzel pedig egyértelműen eldőlt, hogy második kormányát is megalakíthatja.

Dashiell Hammett A máltai sólyom című nagysikerű regényéből több filmes változat is készült. Az első 1931-ben, a második 1935-ben, majd John Huston rendezésében 1941-ben megszületett a harmadik változat, mely nem csak lefektette a film noir alapköveit, de a filmezés történetében mind a mai napig meghatározó szereppel bír.

Nemrég Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közel-keleti diplomáciai körútjának részeként Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével is találkozott. Jóllehet Blinken elsősorban a Hamász és Izrael közti háború eszkalálódásának megfékezése miatt érkezett a térségbe, tárgyalópartnerével való beszélgetése során már olyan fontos témákat is sikerült megvitatnia, mint például a Gázai Övezet háború utáni sorsa.

Gyermekekről, szülőkről és oktatásról folyt a vita a Danube Institute rendezvényén. A szakértők egyetértettek: aggasztó, hogy számos országban szenvednek csorbát a szülők jogai, egyre kevesebb befolyásuk van a gyermekek oktatása felett. A szülők és az oktatási rendszer között erősödik a feszültség, tehát megoldást kell találni. Prof. Anthony O’Hear és Jeremy Clark, intézetünk vendkutatói számos szempontból vizsgálták a helyzetet, a beszélgetést John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke vezette.

Franciaországban folyamatosak a háború- és antiszemitizmus elleni tüntetések, amelyeken olyan politikusok vesznek részt, mint Marine Le Pen és Jordan Bardella, míg az államfő, Emmanuel Macron a fegyverszünetért kampányol.