eking szerint a legtöbb ilyen bárka csak halászhajó. De gépfegyverekkel, rakétavetőkkel és nagy hajtóerejű vízágyúkkal vannak felszerelve. A megfélemlítés céljából vannak itt. Ez a nagyrészt kormányzati pénzből épített flotta segít Kínának uralni a világ egyik legfontosabb és legvitatottabb vízi útvonalát: a Dél-kínai-tengert. Az erőszakos parti őrséggel együtt dolgozó, militarizált halászhajók Peking jelenlétét erősítik több, mint 1000 mérföldre a kínai szárazföldtől. A New York Times cikkének szemléje.

A hajók az apró, vitatott Spratly-szigeteken járőröznek. Megerősített acéltestük révén könnyedén nekirontanak a kisebb járműveknek. Más országok helyőrségeit lepik el, és zátonyra futnak a külföldi partok látótávolságán belül.

Ezek a halászhajók, amelyek többsége valójában nem is halászik, olyan tengeri milíciát alkotnak, amely felborítja a tengerjog rendjét. Azzal, hogy erősítést nyújtanak a kínai parti őrségnek, és állandóan jelen vannak a távoli vizeken - gyakran hetekig a vitatott zátonyokon parkolnak -, erősítik Kína ambícióit a Dél-kínai-tengeren.

Kína tengeri milíciája civilekből áll, akik papíron kereskedelmi halászként dolgoznak. A határok elmosódása szándékos: Kína vezetője, Hszi Csin-ping hangsúlyozta a polgári-katonai egység szükségességét a nemzetbiztonság előmozdítása érdekében.

Az ilyen megkérdőjelezhető taktika segít Kínának csendben megszerezni a hatalmat a vitatott területek felett. Peking ezt a módszert alkalmazza hatalmas kiterjedésű határain, a Dél-Ázsiával közös hegyvidéki területektől a Kelet-kínai-tengeren található sziklákig. És amint Kína fokozatosan átveszi a hatalmat, új realitás uralkodik.

Kína már több Spratly-zátonyon is épített katonai támaszpontokat. A Dél-kínai-tenger feletti levegőben a kínai vadászgépek egyre gyakrabban találják magukat szembe Amerika légierejével. A tengeren a kínai hajók eddig elkerülték a halálos összecsapást, ugyanakkor egyetlen incidens is nemzetközi válságot idézhetne elő a Dél-kínai-tenger, egy tőlünk távoli részén.

Kína tengeri militarizálása élesen növelte a feszültséget az Egyesült Államokkal. Bár Washington nem tart igényt semmilyen vízi területre, szerződés kötelezi arra, hogy megvédje a Kínával leginkább vitában álló Fülöp-szigeteket. Ha pedig konfliktus alakulna ki Tajvan miatt, a kínai katonai támaszpontok és hajók jelenléte a közelben a Dél-kínai-tengeren akadályozhatja az Egyesült Államok és szövetségesei manőverezési képességét.

A kínai parti őrség is újradefiniálja szerepét, és veszélyesen közel kerül a katonai szerepvállaláshoz.

Egységei a víz alatti Spratly-zátonyokra homokot szórva épített katonai bázisokról, például a Mischief és Subi zátonyokról kiindulva járják a Dél-kínai-tengert. A kínai hajók előzőleg vízágyúkkal lőttek a Fülöp-szigeteki és vietnami parti őrség hajóira.

Egy májusi héten pedig a kínai parti őrség hajói a tengeri milícia csónakjaival együtt pontosan ugyanazon a furcsa útvonalon cikáztak Vietnam partjainál. A hajók által bejárt útvonalakkal keletkezett a 中 karakter, amely a kínai "Kína" szó első betűje. Az ábra egy 350 mérföldes szakaszon terült el, ami megfelel a New York és Kanada közötti távolságnak. Egyértelmű, hogy a kínaiaknak nagy érzékük van a körmönfont ravaszsághoz.

A kínai parti őrség ma már a világ legnagyobbja, és az elmúlt években drámaian megnőtt a hatósugara és jelenléte a Dél-kínai-tengeren. A haditengerészet nyugdíjazott korvettjeivel és az amerikai haditengerészet legtöbb rombolójánál nagyobb és újabb hajókkal büszkélkedhet, amelyek eltörpülnek más nemzetek hajói mellett. A felbátorodott kínai parti őrséggel, amelyet egy erős tengeri milícia támogat, egyre inkább attól tartanak, hogy a Dél-kínai-tengeren összecsapásra kerülhet sor.

Szemlézte: Chirico Valentin

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon