Az orosz-ukrán háború számos globális hatása közül is kiemelkedik a gabonaexport kérdése. Bár a világsajtó az elmúlt hetek történései miatt érthető módon borúlátó volt a kérdést illetően, a probléma közel sem annyira egyszerű, mint ahogy az első látásra tűnhet.

„Manapság is annyira igaz, mint amennyire 2016-ban volt: Donald Trump nem a krízis legfőbb okozója, csupán annak legerősebb tünete.” Rod Dreher The European Conservative-ben megjelent véleménycikkét szemléztük.

Az összeurópai trendeknek megfelelően Németországban is jelentősen megváltoztak a belpolitikai erőviszonyok a 2022-es év eleje óta. 

Az éghajlati válság eszkalálódásával az átlaghőmérséklet világszerte egyre magasabbra emelkedik, mely nyaranta immár egyre több térségben idéz elő jobb esetben csupán elviselhetetlen hőséget, rosszabb esetben pedig pusztító tüzeket. Ezek a természeti katasztrófák amellett, hogy milliókat veszélyeztetnek, eszméletlen mértékben rontják a levegő minőségét. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem hatalmas veszélyt jelent az egészségre is. Egyre több város igyekszik felvenni a harcot a szélsőséges időjárással, zseniálisnál zseniálisabb megoldásokkal, ez azonban csupán kendőzése a valódi problémának – írja a Deutsche Welle.

Janet Yellen volt amerika jegybankelnök, jelenlegi pénzügyminiszter júliusban Pekingbe látogatott. Az amerikai pénzügyminiszter a csapatával együtt egy jünnani ételekről ismert étteremben vacsorázott, amely ezt követően "A gazdagság istene" névre hallgató menüt állított össze a tiszteletére.

A 2024-es európai parlamenti választások közeledtével egyre gyakrabban találkozhatunk olyan esélylatolgató írásokkal, melyben az Európai Unión belüli jobboldali, illetve szuverenista erősödés lehetőségével számolnak. Az eddigi előrejelzések alapján már-már tény, hogy a szuverenista erők a legutóbbi, 2019-es választási eredményhez képest erősödni fognak, a kérdés inkább csak az, hogy mely pártok milyen mértékű növekedést könyvelhetnek el.

2022 februárját követően az Oroszországi Föderáció eddig nem látott diplomáciai izolációt szenvedett el, hiszen a nemzetközi közösség nagy része explicit módon ítélte el az Ukrajna ellen indított inváziót. Ezt mutatja, hogy egy évvel a „különleges katonai művelet” megindítása után 141 ország támogatta az ENSZ Közgyűlésének azt elítélő határozatát. A határozatot nyíltan ellenző országok egyike azonban 2023 júliusában az eddiginél szorosabbra fűzte viszonyát Moszkvával: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság július 25-én fogadta Szergej Sojgu védelmi minisztert az ország fővárosában. Arról, hogy a találkozó mennyiben növelheti a két állam közötti együttműködést, illetve azt milyen érdekek befolyásolhatják, arról Fjodor Tertitszkij, a szöuli Kookmin Egyetem Észak-Koreával foglalkozó vezető kutatója írt a Carnegie Endowment for International Peace felkérésére.

Twitteren tett bejelentése után egy hónapot kellett várni arra, hogy Tucker Carlson amerikai műsorvezető előálljon új köntösbe bújtatott műsorával, erőfeszítéseit pedig eddig siker koronázza. Új online sorozata, a Tucker on Twitter első epizódja egy bő hét leforgása alatt elérte a 100 milliós megtekintésszámot, ezzel túlszárnyalva a Fox News hírcsatornán általa elért nézők számát. A nagy kérdés, hogy lehetséges-e kizárólag a Twitter felületét használva, rendszeres tartalmat szolgáltató, hosszú távon is sikeres műsort építeni.

2022 szeptemberét követően régóta nem látott tüntetéshullám söpört végig Iránon, miután az állami szervek olyannyira brutálisan bántalmazták Mahsa Aminit, hogy a 22 éves lány belehalt sérüléseibe. A demonstrációk alapjaiban rengették meg a rezsim stabilitását – amit az elnyomás későbbi növekedése is jelez – ami nagyban veszélyeztette Teherán pozícióit a kínaiak által előmozdított szaúdi-iráni megállapodás tárgyalóasztalánál. Arról, hogy a nők jogaiért kirobbant tüntetéshullám miként gyakorolt hatást a térség viszonyait lényegében átrendező megállapodásra, Simone Lipkind, a Council on Foreign Relations Közel-Kelet-kutatója értekezett.

Semmiképp sem Joe Biden az első, aki amerikai elnökként főszereplő ebben a témában. Donald Trump volt az első olyan amerikai elnök, aki ellen két alkalommal is felmentési eljárás megindítását szavazta meg a képviselőház – bár egyik sem járt sikerrel. Elképzelhető az, hogy most ismét impeachment-eljárás indításával veszélyeztessék, s akár el is mozdítsák az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident?

A 2013-ban alapított Alternatíva Németországért (AfD) mára a német politika meghatározó erejévé nőtte ki magát: a közvéleménykutatások a második legerősebb pártként mérik, napjainkra pedig már nemcsak helyi, hanem tartományi szinten is kormányzó erővé emelkedett. Az AfD az európai parlamenti választásokra állított listavezetője pedig nyilvánvalóvá tette, Európa más jobboldali mozgalmaival szemben szemben pártja nem fogja a folyamatos moderáció és tömegpártosodás útját követni.

Az afrikai Száhel-övezet hosszú évek óta csak a térségben lappangó, időnként fellángoló konfliktusokról, krízishelyzetekről ismert. Jelenleg a nigeri puccs eseményei kavarták fel leginkább a vidéket, ám korántsem ez az egyetlen incidens amely veszélybe sodorhatja a térség stabilitását.

Az ukrajnai háború eszkalációját követően a nemzetközi közösségben megfogalmazódott az újonnan kialakuló világrend kérdése, amelynek jellegzetességei meghatározhatják a geopolitikai versengés következő évtizedeit. Ide tartozik például az orosz-iráni-tandem kialakulása, az európai stratégiai autonómia kérdése, vagy éppen a tajvani feszültségekben manifesztálódó amerikai-kínai vetélkedés problémája is. Ezen folyamatok alakulását azonban nem csak a főszereplők határozzák meg, hiszen arra nagy hatást gyakorolnak a kis- és középhatalmak által kialakított hálózatok is. Jude Blanchette és Christopher Johnstone, a Center for Strategic and International Studies kutatói a Foreign Affairs hasábjain elemezték, hogy a nemzetközi rendszer kisebb befolyással rendelkező aktorai hogyan válhatnak mégis döntő tényezővé a legnagyobbak versenyében.

2023. június 20-án Magyarországon is bemutatták Greta Gerwig Barbie-filmjét. Az alkotás hatalmas figyelmet kapott, az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású marketing-kampánya előzte meg a premiert. Mi több, Barbie tiszteletére még a Google filmmel kapcsolatos találatai is rózsaszínre változtak. Már csak az a kérdés, hogy megérte-e a soha nem látott felhajtás?

Nayib Bukele elnök hivatalosan jelöltté vált vasárnap, elhárítva a jogi szakértők és az ellenzéki képviselők tiltakozását, akik szerint El Salvador alkotmánya tiltja az újraválasztási lehetőségét – írja az Associated Press News. Vajon a „legmenőbb diktátor” jelzőt kiérdemlő elnök képes lesz-e újrázni?

A július végén Nigerben kitört katonai puccs jelentősége messze meghaladja az afrikai ország sorsát: stratégiai és szimbolikus pozíciója folytán a globális hatalmi viszonyokat is felzaklathatja. Elemzés.

A kínai kultúrára jellemző kemény munka és tanulás úgy tűnik, elveszti jelentőségét, ugyanis a friss diplomások öröm helyett kétségbeesést éreznek, mikor ráébrednek, hogy nincs hely számukra a munkaerőpiacon. A munkanélküliség kreatív megoldások felé vezette a társadalmat: sokan a „hivatásos gyerek” pozíciót vagy a „tang ping” életmódot választják, hogy átvészeljék a gazdasági pangás időszakát.

A tech világát az elmúlt hetekben Elon Musk új projektje tartja lázban. A Twitter és a SpaceX vezetője ezúttal egy új, az eddigiektől eltérő munkába fogott bele: új cége mesterséges intelligenciát (AI) fog fejleszteni.

Qin Gangot, akit június óta nem láttak a nyilvánosság előtt, leváltották az ország külügyminiszteri posztjáról - jelentette a China Central TV állami közszolgálati műsorszolgáltató.

Az elmúlt hetekben akármerre is jártunk, nem kerülhettük el azokat a híreket, amelyek az Európában jelenlévő extrém időjárásról szólnak. Az egyre növekvő hőmérséklet és az ebből következő erdőtüzek pedig már az emberekre is komoly veszélyt jelentenek. Az idei szélsőséges jelenségek újabb emlékeztetői annak, hogy bolygónkat egyre inkább fenyegeti a globális felmelegedés és ha ennek útjába akarunk állni, változtatnunk kell az életvitelünkön a mindennapjainkban és a nyaralásunk alatt egyaránt.

A korábbiakban már írtunk az Európát állandó jelleggel sújtó migrációs válságról. Míg előző szemlénkben főleg a számadatoké volt a főszerep, ezúttal egy más, igen komoly problémát okozó jelenséggel, az embercsempészettel foglalkozunk.

A hónapfordulókor lezajló francia zavargások átrendezhették a francia választók politikai preferenciáit, emelve a jobboldali politikusok támogatottságát. Ezzel párhuzamosan a Macron-adminisztráció és az „elit” mély válságban találja magát, ami azonban az ország jövőjére nézve kétes lehetőségeket tartogat. Elemzés.

Magyarországon 2023. július 20-án debütált Christopher Nolan filmje, amely J. Robert Oppenheimer amerikai elméleti fizikus életén keresztül mutatja be az első atombomba létrehozásának történetét. Annak ellenére, hogy a Hirosimát, illetve Nagaszakit érő csapások során alkalmazott atomtöltetek sokkal kisebbek és gyengébbek voltak, mint a mai atomhatalmak által birtokolt nukleáris arzenál, a japán városok elleni támadás megkérdőjelezhetetlenül átalakította a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját.

Különös paradoxonnal bír a panamai dzsungel egyik legkülönlegesebb tájegysége: évente nemcsak turisták tömege, hanem illegális bevándorlók sokasága özönli el, akik Latin-Amerikából igyekeznek az Egyesült Államok felé – írja a Reuters.

Az elit sportok világában Kenya áll a figyelem középpontjában, ahogy egyre több doppingbotrány kerül napvilágra, különösen a futók között. A világ legsikeresebb „távfutó gyára” súlyos drogproblémákkal küzd versenyzői körében, a doppingolás kontrollálhatatlan méreteket öltött. A témáról a BBC közölt cikket.

Politikai süllyesztőbe veszett Kína külügyminisztere, Qin Gang, aki július vége óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A 2022 decemberében hivatalba lépett Gang helyét a volt külügyminiszter, Wang Yi veszi át. Menesztésének okait nem hozták nyilvánosságra.

Ahogy már korábban is írtunk róla, az Iráni Iszlám Köztársaság drónokkal és kiképzéssel támogatja az Oroszországi Föderációt az ukrajnai hadszíntéren, azonban Moszkva és Teherán kapcsolatai jóval a 2022-es invázió előttre nyúlnak vissza. A két ország közötti viszony az utóbbi évtizedben egyre szorosabbá vált, amelynek középpontja a Nyugattal való szembenállás. Éppen ezért az Egyesült Államok vezette szövetségesek számára az iráni-orosz tandem olyan kihívást jelent a közeljövőben, amelynek megoldásához akár eddig nem használt eszközök alkalmazására is szükség lehet. Mathieu Droin, a Center for Strategic and International Studies vendégkutatója, valamint Dr. Nicole Grajewski, a Harvard Kennedy School kutatója a War on the Rocks hasábjain elemezte a két nyugatellenes rezsim közeledésének történetét.

Egyre több gyermek kényszerül otthonát elhagyni, életük egyik pillanatról a másikra változik meg. Az őket ért traumatikus események pszichológiai, viselkedési és érzelmi problémákat okozhatnak. PTSD, depresszió, szorongás, erős reakció a zajra, intenzív félelmek, rémálmok, sírógörcsök, engedetlenség csak néhány példái a lehetséges hatásoknak, melyet a gyerekek akár egy életen át is magukkal cipelhetnek – áll a Deutsche Welle beszámolójában.

Több mint három hónapja tartanak Szudánban a harcok. Az Öböl menti nagyhatalmak a konfliktusban lehetőséget látnak arra, hogy megszilárdítsák hegemón státuszukat a Közel-Keleten.

2023. Fukusima, Japán. Tizenkét évvel a Fukusima Daiicsi atomerőmű-baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség engedélyt adott a megmaradt nukleáris hulladék megsemmisítésére. A hivatalos álláspont szerint az eljárás biztonságos, mégis rengetegen tartanak nem várt következményektől.